193803. lajstromszámú szabadalom • Eljárás vérkompatibilitás vizsgálatára
193803 csepp fiziológiás konyhasó oldatot cseppentettünk és addig rázogattuk, amíg homogén lett. Ezután az anyagot tárgylemezre kentük. Száradás után a tárgylemezeken lévő vörösvértesteket ismert módon a May-Grünwald-Giemsa eljárással festettük. A tárgylemezen lévő mintákat mikroszkóppal vizsgáltuk. Viszonylag kis nagyítással, 40-es objektiven át mintánként körülbelül 1000 vértestet számoltunk le. Meghatároztuk, hogy a vizsgált vörösvértestek közül hány százalék volt összetapadt, mégpedig oly módon, hogy az összetapadt vörösvértestek közül az egyik a tapadás irányában megnyúlt. A vizsgált Ki, K2 és K3 mintáknál a kapott eredmény a következő volt: K, = 5,1% K2 = 1.9% K3 = 5,5% Látható, hogy a K2 jelű mintában, amely az apa és az anya vérének keverékét tartalmazta szignifikánsan kevesebb "ikersejt” található, mint a kontrollmintákban. Ebből egyértelműen következik, hogy a vizsgált férfi és nő az adott gyermek két szülője. 2. Példa "B” vércsoportú gyermek származásvizsgálatát végeztük el. A vélt apa "O" vércsoportú, az anya "B" vércsoportú volt. Ennek megfelelően kontrollként egy "O" és egy "B” vércsoportú személytől vettünk vért. A minták elkészítésének technológiája teljesen azonos volt az 1. Példában bemutatottakkal. A vizsgálathoz az alábbi keverékeket állítottuk elő: K|: vélt apa és a "B” vércsoportú kontroll K2: vélt apa és az anya K3: anya és "O” vercsoportú kontroll személy. A vizsgálatok eredménye a következő volt: A K, keverék agglutinált, így nem lehetett kikenni. Ez azt jelenti, hogy a vörösvértestek összetapadtak és a képződött ikersejteket nem lehetett leszámolni, tehát az érték meghaladta a még leszámolható 20%-ot. K2 értéke 4,2%, K3 értéke 4,4%, közel egyenlő volt, ami azt jelenti, hogy egyik keverésben sincs jelen két szülő vére. A K2 jelű keverék tehát az anya és egy idegen vérének keverékét tartalmazta, azaz a vizsgált férfi nem azonos a valódi apával. 3. Példa "O” vércsoportú gyerek és ” A” vércsoportú anya esetében kívántuk megállapítani két vélt apa közül a valódit. Az első apajelölt ”0" vércsoportú, a második ’’A’’ vércsoportú volt. A mintakészítés technológiája megegyezett az előző példákban leírttal. A festést azonban a korábbiaktól eltérően végeztük: A keneteket 80 percig 96%-os alkohollal duplájára hígított jódtinktúrába helyeztük, utána Ringer oldatban mostuk, majd 96%-os alkohollal tízszeresre hígított Löffler-féle Methylén-kékkel 40 percig festettük, végül 5 4 csap alatt a fölösleges festéket a kenetről leöblítettük. A festés után a vörösvértestek felszíne kék volt, több-kevesebb barna, illetve sárga elszíneződéssel. Az ilyen festés legfőbb előnye, hogy nem csupán szép képet ad, hanem, hogy a festés közben a vörösvértestek nem mosódnak le, minthogy maga az alkoholos jódtinktúra rögzíti őket. A vizsgálat során az alábbi mintakeverékeket készítettük: Ki : anya és az első apajelölt K2: anya és a második apajelölt K3: kontrollszemély és az első apajelölt K4: kontrollszemély és a második apajelölt. A vizsgálatok eredményei a következők voltak: K, =4,3% Ka = 1,7 K3 = agglutinált (nagyobb, mint 20%) K4 = 4,8% A vizsgálatok eredményéből egyértelműen kitűnik, hogy a második apajelölt a gyermek valódi apja. 4. Példa "O” vércsoportú gyermek származásvizsgálatát végeztük el oly módon, hogy az anya halála miatt a vélt apát tudtuk vizsgálni. A gyermek ”0” vércsoportú, a vélt apa ”B" vércsoportú volt. A vizsgálatokhoz felhasználtunk két, a gyermek vércsoportjával azonos, (ezek egyike helyettesítette az elhalt anyát) és egy, az apa vércsoportjával azonos személy vérét. A minták elkészítése ezúttal is az előzőekben leírt módon történt. A vizsgálat során az alábbi keverékeket készítettük: K,: apa és a gyermekkel azonos vércsoportú első Kontrollszemély K2: apa és a gyermekkel azonos vércsoportú második kontrollszemély K3: az apával azonos vércsoportú és a gyerekkel azonos vércsoportú első kontrollszemély K4: az apával azonos vércsoportú és gyermekkel azonos vércsoportú második kontrollszemély. A vizsgálatok eredményei azt mutatták, hogy a K2, K3 és K4 keverékek nem voltak kikenhetők, agglutináltak. A K, keverék esetében az ikersejtek mennyisége 1,7% volt. Bizonyosnak tekinthetjük tehát, hogy a vizsgált férfi a gyermek apja, mert ilyen alacsony érték idegen esetén rendkívül ritka. A találmány szerinti eljárással a fentieken kívül még mintegy 30 családnál végeztünk vizsgálatot. Ezek közül 21 esetben biztosan lehetett túdní egyébb forrásból az apa személyét. A találmány szerinti eljárás minden esetben ezt az eredményt támasztotta alá és a többi esetben is az eredmény reálisnak látszott. A kísérletek során természetesen a mintavétel és az előkészítés technológiai paramétereit többféleképpen változtattuk. Változtattuk például az alkalmazott fiziológiás konyha-6 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
