193796. lajstromszámú szabadalom • Polariméter radarberendezésekhez

nak a csatornáknak a számát a radarberen­dezés frekvenciacsatornáinak száma határoz­za meg. A polariméter továbbá koíncidencia­­-kapcsolással van ellátva, amelynek bemene­téi a küszöbérték-egys.ég kimeneteire, kime­netei pedig a radarberendezés regisztráló­­egységére vannak kötve. így lehetőség nyílik arra, hogy megkülön­böztessük a vizsgálandó felhőkben a kristály­­képződés és az apró cseppek területét, felis­merjünk zónákat a rétegfelhőkben ú.n. „mélyí­tett konvekcióval” és értékeljük a csapadék közepes cseppméretét. Célszerű ellátni a radarberendezéshez al­kalmazott polarimétert egy radarberendezés potenciálját hitelesítő készülékkel, ahol a hite­lesítő készülék kimenetét csatlakoztatjuk an­nak a küszöbérték-egység bemenetére, amely az integrátorra van kötve. így lehetőség nyílik arra, hogy megkülön­böztessük az eső- és jégverés-veszélyes fel­hőket, és felhasználjuk a polarizációs eljárást a jégverés-veszély meghatározására. A következőkben ismertetjük a találmány szerinti polariméter felépítését konkrét kiviteli példákon a mellékelt rajz segítségével. A raj­zon az 1. ábra a találmány szerint kivitelezett egycsa­tornás polariméter funkcionális kap­csolási rajza, a 2. ábra a találmány szerinti többcsatornás po­lariméter funkcionális kapcsolási rajza, míg a 3. ábra a találmány szerinti egycsatornás pola­riméter funkcionális kapcsolási raj­za a radarberendezés potenciálját hitelesítő készülékekkel ellátva. A következőkben ismertetjük az egycsator­nás polarimétert is. A találmány szerinti egycsatornás polari­méter radarberendezésekhez 1 adót tartalmaz (1. ábra), amely 2 antennaátkapcsolón ke­resztül kisugárzott és vett elektromágneses hullám polarizációját átkapcsoló 3 egységre csatlakozik, a 3 egység pedig a 2 antennaát­kapcsolón keresztül logaritmikus 4 vevőre van kötve. A logaritmikus 4 vevő kimenete 5 videojelátkapcsolóra van vezetve, amely összeköttetésben áll 6 és 7 integrátorral. A polariméter rendelkezik két, 9, 10 küszöb­érték-egységgel, amelyek közül a 9 küszöb­érték-egység a depolarizáció mértékének meg­határozásához 8 kivonóegységre, a 10 küszöb­érték-egység pedig a merőleges komponens nagyságának meghatározásához a 7 integrá­torra csatlakozik. így létrejön egy objektum­­-felismerő csatorna, amely a 3 egységet, a 4 vevőt, az 5 videojelátkapcsolót, a 6 és 7 integ­rátorokat, a 8 kivonóegységet és a 9,10 kü­szöbérték-egységet tartalmazza. A 9, 10 küszöbérték-egységek kimenetei 11 koincidenciakapcsolásra, annak kimenetei pedig 12 regisztrálóegységre, például, a radar­berendezés kijelzőjére csatlakoznak. Az ily módon kialakított polariméter a kö­vetkezőképpen működik. 3 Az 1 adó által előállított elektromágneses rezgések áthaladnak a 2 antennaátkapcsolón és a polarizációt átkapcsoló 3 egység segít­ségével a radargenerátor által adott polari­zációval kisugározzuk azokat. A meteoroló­giai objektumon visszaverődött elektromág­neses hullámokat a polarizációt átkapcsoló 3 egységben két komponensre bontjuk, ame­lyek közül az egyik a kisugárzott hullámra merőleges, a másik pedig azzal párhuzamos. A radarberendezés kioldási periódusának ütemében a vett hullám komponenseit a 2 an­tennakapcsolón keresztül váltakozva a loga­ritmikus 4 vevőre vezetjük, amelynek kimene­téről a 3 egységhez szinkron kapcsolt 5 video­­jelátkapcsolóba jutnak, amely a 4 vevő kime­netére kapcsolja váltakozva a 6 és 7 integrá­tort úgy, hogy a 6 integrátorban a párhuzamos komponens teljesítményével arányos videojel értékeket, a 7 integrátorban pedig a visszhang­jel merőleges komponensével arányos értéke­ket tárolja. Mivel itt logaritmikus 4 vevőt hasz­nálunk, a 8 kivonóegység kimenetén megjelenő jel a depolarizáció nagyságával, azaz a merő­leges- és a főkomponens teljesítményhányado­sával arányos. A 9 küszöbérték-egység akkor lép műkö­désbe, ha a depolarizáció mértéke nagyobb annál az adott szintnél, amelyet a kiválasz­tott felismerő algoritmus kritériumával hatá­rozunk meg. A merőleges komponens 7 integrátorára csatlakozó 10 küszöbérték-egység abban az esetben aktivizálódik, ha a merőleges kom­ponens értéke nagyobb mint a vevő zajszint­je. Ez azért szükséges, hogy kizárjuk a polari­méter hibás mérését a meteorológiai objek­tumok olyan tartományában, ahol a merőleges komponensek teljesítménye kisebb, mint a zaj­szint, és a 8 kivonóegység kimenetén lévő jel arányos a párhuzamos komponens és a 4 vevő zajszintjének teljesítményhányadosával. A 9, 10 küszöbérték-egységek kimenetel a ti koin­cidenciakapcsolásra csatlakoznak, amelynek kimenetén a jel abban az esetben jelenik meg, ha a depolarizáció nagysága az adott küszö­bön felül van (ha a 9 küszöbértékegység meg­szólal), és ha a hibás megszólalás esete kizárt a hiányzó merőleges komponenseknél (azaz a 10 küszöbérték-egység megszólalása után). Ezután a 12 regisztráló-egységre kerül egy olyan jel, amely információkat tartalmaz a meteorológia vizsgálati objektum szóban for­gó zónájáról megnövelt depolarizációjú vissz­hangjelet ad. így a leírt berendezés meteorológiai ob­jektumokat depolarizáció szerint felismerő csatornát alkot. A vizsgálandó felhők és csapadék mikro­fizikai tulajdonságainak pontosabb felisme­résére még egy sor polarizációs paramétert használunk: differenciális reflexió, a depolari­záció viszonyszámai elektromágneses hullá­mok vertikális és horizontális polarizációval való kisugárzásánál, a meteorológiai objek-4 3 193796 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Oldalképek
Tartalom