193792. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés többfázisú áramoltatható közegek egyes fázisainak szétválasztására

193792 vezetjük a 21 kiömlőnyíláshoz. A ritkább (hor­dozó) fázist viszont a 16 elem segítségével visszafordítjuk, és a 17 csövön át a 20 nyíl irányában vezetjük el. A sűrűbb és ritkább fázis részarányát a visszatérítő 16 elem 18 nyíllal jelölt emelésé­vel, illetve süllyesztésével szabályozhatjuk. A szabályozás intervallumát a 17 cső 19 nyíl­lal jelölt emelésével, illetve süllyesztésével tá­gíthatjuk, illetve szűkíthetjük. Igen kedvező a szétválasztás minősége szempontjából, hogy a 7 beömlőnyílástól a 21 kiömlőnyílás felé haladva egyre finomabb szemcsék torlódnak a 17 cső közelében. Minél finomabbak azonban a szemcsék, annál ki­sebb a süllyedési sebességük. Ugyanakkor viszont egyre kisebb utat is kell megtenniük a 14 felület eléréséhez, és egyre nagyobb centri­fugális erőtérben is kerülnek. Ez a többletha­tás természetesen akkor is érvényesül, ha azo­nos halmazállapotú fázisokat (pl. víz-olaj elegyet) kívánunk szétválasztani. A 16 elem alsó oldalán kiképzett 22 mélye­dés a sűrűbb fázis elvezetésekor kialakuló 23 légörvénycső stabilizálását szolgálja. A 8. ábra szerinti berendezésnél csak az 5 beömlőcsatornát, a 31 felületet, a 11, 12 felü­leteket és az elvezető 9 csatornát kell kopás­álló bevonattal ellátni. A 6-7. ábrák szerinti berendezésnél viszont csak az 5 beömlőcsa­tornát, az átvezető 8 csatornát és az elvezető 9 csatornát kell kopásálló anyaggal bélelni. A 9. ábra szerinti berendezés annyiban tér el a 8. ábra szerintitől, hogy a 16 elem legfel­ső helyzetének (I) megfelelő szinten a 14 felü­let sugárirányban ki van tágítva, hogy a 16 elem 15 felületével a hordozó fázist nagyobb tisztassággal tudjuk elválasztani. A 10. ábra szerinti megoldásnál a 16 elem legfelső helyzetének (I) megfelelő színt alatt egészen a 21 kiömlőnyílásig kitágított (öblös), a szimmetriatengely felől nézve konkáv 24 felületet alkalmazunk, ugyancsak nagyobb tisztaságú hordozó fázis elvétele céljából. A 11. ábra szerinti megoldásnál a 21 ki­ömlőnyílást oldalsó körkörös lehámozó 26 nyí­lás képezi, amely a 8. ábrával kapcsolatban ismertetett lehámozó 13 nyíláshoz hasonlóan van kialakítva, és az ottani elvezető 9 csator­nához hasonló, de téglalap keresztmetszetű elvezető 27 csatornával van ellátva. Az 1 ház alsó vége a 8-10. ábrákkal kap­csolatban ismertetett visszatérítő 16 elemek­hez hasonlóan van kialakítva (azzal az elté­réssel, hogy tengelyirányú helyzete természe­tesen nem változtatható), és belső 15 felülete a közölt módon vezeti a 17 cső belsejébe a hor­dozó fázist. Ebben az esetben a 17 cső belsejé­ben nincs 34 rúd, így annak helyét is 25 lég­örvénycső foglalhatja el. A szabályozás itt egyrészt a 17 cső emelésével, illetve süllyesz­tésével, másrészt a 27 csatorna fojtásának változtatásával valósítható meg. A 12. ábra szerinti megoldásnál nincs elve­zető 17 cső (a 32 teret csak felülről határolja 9 6 szerkezetileg kialakított áramfelület, neveze­tesen az 5. ábra szerinti 3 sík). Ekkor az áram­lás a lehető legkisebb belső sugárig terjed, amelyen belül 25 légörvénycső alakul ki. A lehámozó 26 nyílás és az elvezető 27 csatorna ugyanolyan mint a 11. ábránál, a 21 kiömlő­nyílás viszont a 8-10. ábrák szerintihez hason­ló. A hordozó fázis itt a 21 kiömlőnyíláson át távozik. A 13. ábra szerinti megoldás abban külön­bözik a 12. ábra szerintitől, hogy a 15 felület­hez is lehámozó 28 nyílás csatlakozik (ez a 8. ábra lehámozó 13 nyílásához hasonló, azzal az eltéréssel, hogy 12 felülete a szimmetria­­tengelyig ér, és ott a 25 légörvénycső talp­pontját képezi). A 28 nyílás alkotja a kiömlő­nyílást. Elvezető 29 csatornája hasonló a 8. ábra szerinti 9 csatornához. Ennél a megol­dásnál a hordozó fázis a 29 csatornán át távo­zik, amelyben potenciális energiája a kineti­kus energia rovására megnő, tehát kedvező , feltételekkel szállítható tovább. Végül a 14. ábra arra mutat példát, hogy minden egyes részáram, tehát nemcsak a 13, 26 nyílások (és a nem ábrázolt esetleges to­vábbi közbenső nyílások) által leválasztott fázisok, hanem a hordozó fázis is, elvehető egy-egy hasonló elvezető 9, 27, 29 stb. csatorna segítségével. A 14. ábra szerinti megoldásnál a 25 lég­örvénycső a 32 teret felülről határoló 3 sík kö­zepén kialakított 30 furaton át biztosított kom­munikáció folytán a külső környezet nyomásán van. SZABADALMI IGÉNYPONTOK 1. Eljárás többfázisú, áramoltatható kö­zegek egyes fázisainak szétválasztására, amelynek során a közeget centrifugális erő­térben növekvő sebességű, csavarvonal menti áramlásra kényszerítjük, és az egyes fázisokat a centrifugális erőtér tengelyétől számított távolságuk szerint különítjük el egymástól, azzal jellemezve, hogy a közeget potenciálos örvénylésre kényszerítjük, és az egyes fáziso­kat az örvénytér áramfelületei által határolt lehámozó csatornák segítségével különítjük el egymástól. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a lehámozó csatornákat ener­getikailag és áramlástechnikailag illesztjük az örvénytérhez. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a többfázisú közeget az örvénytérhez sugárirányban kívülről csat­lakozó, azzal koaxiális körkörös beömlőcsa­tornán át, hegyesszög alatt, tengenciálisan léptetjük be. 4. Az 1-3. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a hordozó fá­zist az örvénytér tengelye mentén kialakuló áramcsőben visszafordulásra kényszerítve vezetjük el. 5. Berendezés, többfázisú, áramoltatható közegek egyes fázisainak szétválasztására, 10 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Oldalképek
Tartalom