193766. lajstromszámú szabadalom • Labdaadagológép
A találmány tárgya labdaadogatógép, különösen teniszlabda adogatására. Sportolók edzésénél alkalmazott hasonló adogatószerkezetek ismertek. Az 577044 számú SU szerzői tanúsítvány leírása, amely a „Találmányok, felfedezések, ipari minták és védjegyek” c. szovjet folyóirat 1977. évi 39. számában került kinyomtatásra, például olyan „teniszlabda-ágyut" ismertet, amelynek nagynyomású levegő előállítására alkalmas nyomásforrással összekapcsolt nyomókamrája van. A teniszlabdák kidobása vezetőcsövön keresztül történik, amelynek bevezetőnyílása a nyomókamrába van bekötve, kidobónyílása pedig a vezetőcső nyomókamrából kinyúló szakaszának végén van kialakítva. A nagynyomású levegő tehát a nyomókamrából közvetlenül a vezetőcsőbe áramolhat. A vezetőcső palástján oldalirányú nyílás van kialakítva, amelyen keresztül a labdák — zárószerkezet és bevezetőcsonk közbeiktatásával — a vezetőcsőbe juttathatók. A vezetőcső nyomókamra belsejében elhelyezkedő bevezetőnyílása periodikusan nyitható és zárható zárószeleppel van ellátva, amely zárt helyzetben a vezetőcsövet a nyomókamrától elválasztja. A zárószelep szelepszárhoz rögzített tárcsaként van kialakítva, amely a vezetőcső belső végének bevezetőnyílást képező homlokfelületén illesztetten fekszik fel. A tárcsa bevezetőnyíláson való megfelelő felfekvését rugó biztosítja. A szelepszár a vezetőcső hossztengelye mentén, hüvelyben van elrendezve, amely a nyomókamra falán van rögzítve. A zárószelepet mozgatható belső maggal ellátott elektromágnes működteti, amely kar révén a szelepszár szabad végével van kinematikus kapcsolatban. A szelep nyitásakor a nagynyomású levegő a nyomókamrából a vezetőcsőbe áramlik. A vezetőcsőbe áramló levegő a labdát a kídobónyíláson keresztül kirepíti. A megoldás hiányossága, hogy az elérhető kidobási sebesség viszonylag alacsony, mivel a zárószelepet működtető elektromágnes ereje nem növelhető tetszés szerint. Versenyzők ütését imitáló kezdősebességű labdakidobás eléréséhez például mintegy 400—500 N erő kifejtésére alkalmas elektromágnes szükséges. Ennek eléréséhez azonban egyrészt az adogatószerkezet mozgatható részeinek, és magának az elektromágnesnek a tömegét is jelentősen növelni kell, ami egyúttal az egész „teniszlabda-ágyú” tömegét is tekintélyes mértékben megnöveli, és ugyanakkor a zárószelep nyitási idejét lassítja. A zárószelep lassú nyitása a labdakidobás hatásfokát alaposan lerontja, ami azzal magyarázható, hogy mivel a zárószelep meghuzási ideje a labda vezetőcsövön történő áthaladási idejét meghaladja, a nagynyomású levegő a vezetőcsőbe nem nagyteljesítményű impulzusként, hanem viszonylag gyenge levegőáramként lép be, és a nagynyomású levegő tekintélyes része csak a labda kidobá- 2 1 sát követően távozik a vezetőcsőből. A nyomókamrában levő sűrített levegő energiája tehá* nem használható fel. teljes mennyiségében a labda kidobására. A találmánnyal célunk az ismert megoldásbós kiindulva olyan labdaadogatógép kialakítása, amelynek szelepműködtető rendszere lehetővé teszi a labdakidobás kezdősebességének növelését, a hatásfok javítását és a gép összsúlyának csökkentését. A kitűzött feladatot olyan labdaadogatógép kialakításával oldottuk meg, amelynek nyomásforrással összekapcsolt fő kamrája, a kamrával szelepen keresztül összeköthető labdakivezetőcsöve, működtető-egysége és a lahdakivezetőcsőbe torkolló, lezárással ellátott csőcsonkja van, ahol a szelep a fő kamra belsejében, a labdakivezetőcső belső végének bemenőnyílást képező homlokfelületéhez illesztve van elrendezve. A találmány lényege, hogy a szelep működtetésére szolgáló működtető-egység a nyomásforrással összekapcsolt pneumatikus kamraként van kialakítva, amely külső, atmoszférikus nyomású légtérrel pótszelepen keresztül van összekötve. A működtető-egység találmány szerinti kialakítása a szelep igen gyors nyitását teszi lehetővé. Mivel egyrészt a működtető egység tömege igen kicsi, másrészt a szelep nyitási ideje a labda labdakivezetőcsövön történő áthaladási idejénél kisebb, a kamrában tárolt nagynyomású levegő labdakivezetőcsőbe való g>ors beáramlása biztosított, így a kamrában tá-olt pneumatikus energia jelentős része a labda gyorsítására használható fel. A találmány szerint célszerű a szelepet hajlítható, köralakú membránként kialakítani, amelynek átmérője a labdakivezetőcső átmérőjénél nagyobb. A pneumatikus kamrát előnyösen a szelep és zárólap határolja, ahol a zárólapnak legalább egy, a pneumatikus kamrát a nyomásforrással összekötő nyílása, valamint centrikus furata van. A pótszelep atmoszférikus nyomású légtérrel összekötött házzal és a házban elrendezett, rugóval felszerelt szeleprúddal van kialakítva. A szeleprúd a zárólap centrikus furatán van átvezetve, és mindkét végén felfekvőelemmel van ellátva. A' első felfekvőelem a pneumatikus kamrában van elrendezve, és úgy van méretezve, hogy a határolólap centrikus furatát lefedi. A második felfekvőelem a házban helyezkedik el és második pneumatikus kamrával van összekötve. A második pneumatikus kamra célszerűen kamrafalból és membránból alakítható ki, ahol a kamrafal legalább egy, a pneumatikus kamrát a fő kamrával összekötő nyílással van ellátva. A második pneumatikus kamra membránja a második felfekvőelemmel közvetlen működtető kapcsolatban van. Ez a kiviteli változat különösen alkalmas a sűrített levegő energiájának tárolására és a Ebdakidobás robbanásszerű végrehajtására. A membrán átmérője a labdakivezetőcső á:mérőjénél nagyobb, így a nyitáskor kép2 193766 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
