193761. lajstromszámú szabadalom • Ipari eljárás nyers vinblasztin-szulfát kinyerésére Vinca rosea L. drogból
1 193.761 2 zsírszerű, mind a más szennyező anyag vízoldékonyságát visszaszorítjuk, és bármely más korábbi eljáráshoz hasonlítva tisztább (szárazanyagtartalomban kifejezhetően 30-40%-kal tisztább) vinblasztin-kivonat nyerhető. Felismertük továbbá, hogy a vizes kivonatot kloroformmal célszerű extrahálni, valamint azt, hogy a zsír-típusú szennyezésektől a sóképzés előtt teljesen meg kell szabadulni, előnyösen szénhidrogén-típusú oldószeres kezeléssel. A fentiek alapján a találmány eljárás nyers vinblasztin-szulfát kinyerésére Vinca rosea L. drogból, a drog kivonatolása, a kivonat kezelése, besűrítése, zsírtalanítása, a kapott alkaloid-bázis kénsavval történő reagáltatása útján azzal jellemezve, hogy 1 tömegrésznyi drog-őrleményt 5—10 tömegrésznyi mennyiségű 0,5—3,0 tömegszázalék 2—5 szénatomszámú mono- vagy dikarbonsavat és 1—5 tömegszázalék alkálifém- vagy alkáliföldfém-szulfátot tartalmazó vízzel 20°C és 50°C közötti hőmérsékleten extraháljuk, a kapott 2,5-3,6 pH-értékű vizes alkaloid-kivonatot kloroformmal extraháljuk, a kapott oldatot besűrítjük, a zsír-típusú szennyezéseket 6-12 szénatomszámú szénhidrogénnel vagy azok keverékével kioldjuk, a tisztított vinblasztin-bázist 1—5 szénatomszámú alkanolban ismert módon szulfát-sóvá alakítjuk. A találmány szerinti eljárásban 2-5 szénatomszámú mono- vagy dikarbonsavként borkősavat, fumársavat vagy ecetsavat használunk, valamint alkálifémvagy alkáli-földfém-szulfátként nátrium-szulfátot vagy kálcium-szulfátot alkalmazunk. A tálálmány értelmében úgy járunk el, hogy a Vinca rosea L. (vagy más néven Catharantus roseus) drogot 8—10 mm2-es darabkákra aprítjuk,majd vizes extrakciónak vetjük alá. Az extraháláshoz használt víz mennyisége 5-10-szerese a drog súlyának. Előnyösen 7—7,5-szeres vízmennnyiséget használunk. A víz 0,5-3,0 tömegszázaléknyi karbonsavat és 1—5 súlyszázaléknyí alkáli- vagy alkáliföldfém-szulfátot kell, hogy tartalmazzon. Karbonsavként borkősavat, fumársavat, borostyánkősavat, ecetsavat, almasavat használhatunk, míg szulfát-sóként kálcium-, nátrium-s/ulfát adja a legkedvezőbb eredményeket. Az extrakciót szakaszos, félfolyamatos vagy folyamatos módszerrel is végezhetjük. A kapott híg savas, vizes kivonatot közvetlenül kloroformmal extraháljuk, szobahőmérsékleten. Az egyesített kloroformos fázisokat vákuumban legfeljebb 40°C-on bepároljuk. Vízmentesítés után a sűrűn folyó nyers terméket 6— — 12 szénatomszámú szénhidrogénbe, előnyösen benzinbe öntjük. A benzines kezeléssel eltávolíthatjuk a zsírszerű szennyezéseket. A kapott terméket szárítjuk (VLB-tartalom már 3 -5%-os), majd ismert módon rövidszénláncú alkanolban,előnyösen etanolban oldjuk, majd koncentrált kénsavat tartalmazó etanollal hozzuk össze. A kapott VLB-s/ulfátot kristályosítjuk , szűrj ük, mossuk, szárítjuk. A fenti módon kapott nyers VLB-szulfát VLB-tartalrna már 30 -40%-ot ér el. A találmány szerinti eljárás legfőbb előnye tehát, hogy az eddig ismert, leghatékonyabb VLB-kivonatolást biztosítja. Különleges berendezések nékül, az eddig ismert módszereknél 20%-kal magasabb hozamot ad, és olyan megbízható ipari eljárás, mely függetlenül a drog hatóanyagtartalmától és egyéb minőségétől állandó, jó hatékonyságot biztosít. Az. eljárással kapott tennék könnyen minősíthető, tárolható. A találmány szerinti eljárást az alábbi példákon mutatjuk be : 1. példa A őrlés A száraz (max. 10% nedvességtartalmú) Vince rosea L. levéldrogot megőröljük. B. Drogextrakció Ezután 20 kg (160 mg/kg VLB-tartalmú) őrleményt 0,7 kg borkősavat és-1,4 kg kalcium-szulfátot tartalmazó 140 1 vízzel 1 órán keresztül összekeverünk és 30°C-on elvégezzük az extrakciót. A 2. és 3. extrakciót hasonló vizes oldattal végezzük. Ellenáramú (félfolyamatos) extrakció esetén az 1. kivonat kerül mindig feldolgozásra. C. Kloroformos extrakció A félfolyamatos ellenáramú extrakcióból származó 1. extraktum - mely 110 1 vizes kivonat (20 kg drognak felel meg) — élesre szűrt oldatát először 25 1, majd kétszer 12 j5 1 kloroformmal 2—3 perces keverésekkel, 20—30 C közötti hőmérsékleten extraháljuk. A kloroformos fázisokat egyesítjük, ill. folyamatos gyártás esetén egyensúlyi extrakciót végzünk, ekkor csak az 1. kloroformos kivonatot dolgozzuk^ fel tovább, a 2. és 3. extraktumot a következő sarzs 1. kivonatolásához használjuk. D. Kloroformos oldat besűrítése, szárítása, zsírtalanítása A feldolgozandó kloroformos kivonatot, mely 15 liter térfogatú, vákuumban max. 40°C-on 1—2 1 térfogatra sűrítjük. Az oldatot — (ha nincs fázishatár!) — 20-30 g vízmentes nátriumszulfáttal keverve, vízmentesítjük, majd szűrjük. A besűrítést ezután tovább folytatjuk 0,1-0,2 1 végtérfogatig, ekkor sűrű olajat kapunk. Ezután erős keverés közben 2—4 liter (tehát 10-szeres mennyiségű) benzinhez adagoljuk a sűrítményt. 3-4 óra keverés után az anyag megszilárdul, azt vákuumszűrőn kiszűrjük, tiszta benzinnel szuszpendálva (kétszer 1 liter) jól átmossuk. Az anyagot szárítószeláényben legfeljebb 40°C-on súlyállandóságig szárítjuk. Kitermelés: 85 g termék, melynek VLB-tartalma 3—4%. E. Nyers VLB-szulfát leválasztása 85 g benzines szárazmaradékot 800 ml etanolban oldunk (szobahőmérsékleten), majd 60 ml 2,5 ml töménykénsavat tartalmazó etanollal az oldat pH-értékét 4,5-re állítjuk be, Stuphan-indikátor használata mellett. Az elegyet 25—30dC-on lassú keverés közben 2 napig kristályosítjuk, majd üvegszűrőn kiszűrjük. A kristáy mosását az anyag felkeverése nélkül szobahőmérsékletű etil alkohollal végezzük addig, míg a lefolyó alkohol színtelen nem lesz. Leszívatás után a kristályt négyszer 20 ml petroléterrel etil-alkoholmentesre mossuk. Ezután a VLB-szulfátot szárítószekrényben, legfeljebb 40°C-on súlyállandóságig szárítjuk. Kitermelés: 8 g VLB-szulfát (nyers), VLB tartalma 33%. 2. példa Az összepréselt Vinca rosea L. bálákat forgódob-hengerben szétrázatjuk, majd hengerszéken, forgóhengerek között elvékonyítva, 5-10 mm-es darabkákra aprítjuk. 1000 kg drogőrleményt, mely analitikai vizsgálat szerint 143 mg/kg VLB-t tartalmaz, fél-5 1C 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 3
