193751. lajstromszámú szabadalom • Gőzölős kézivasaló, valamint eljárás és berendezés száraz gőz előállítására gőzölős kézivasaló számára

193751 1 A találmány tárgya gőzölős kézivasaló, valamint eljárás és berendezés száraz gőz előállítására gőzölős kézivasaló számára. A műszaki élet számos területén, például az ipari vasalásnál felhasználnak külső gőz­forrásból származó gőzt. A gőzadagolás több­nyire a gőzzel működő készüléket, például kézivasalót a külső gőzhálózattal összekö­tő gőzvezetékeken keresztül történik. A kül­ső gőzhálózatból származó gőz általában a kívánt mennyiségnél nagyobb százalékban tas­­talmaz kondenzvizet. Ez az arány a gőzveze­tékekben történő továbbítás során tovább rom­lik, így a készülékhez érkező gőz állapota száraz gőzt igényli? vasalás szempontjából nem optimális. A gőzvezetékből érkező gőz víztartalmá­nak csökkentésére irányuló megoldások is­mertek. A gőz állapotának kézivasalóban tör­ténő javítására például a következő megol­dások terjedtek el: — A vasalótalpban a gőzt többszörösen hajlított, előnyösen a vasalótalpba beöntött csövön vezetik keresztül, ezáltal a gőz útját a felhasználási pontig megnövelik és elősegí­tik a kondenzvíz elpárolgását; — A vasalótalpban a gőzt a talp alsó síkjával párhuzamosan kialakított, egymás­sal összekötött furatokon vezetik keresztül. A megoldás lényege ugyancsak a gőz útjá­nak meghosszabbítása; — A vasalótalpban párologtatóüregeket alakítanak ki, amelyek a talp felületének je­lentős részét lefedik. A vasalótalp előnyösen két talprészből van kialakítva, ahol az alsó talprészben a felfelé nyitott párologtatóüre­gek vannak kiképezve, a felső talprészben pedig a párologtatóüregeket egymással össze­kötő lefelé nyitott csatorna van bevágva. A kondenzvíz nagy része a párologtató­üregek aljára kerül, ahonnan a talp magas hőmérséklete következtében gyorsan elpá­rolog. A fenti megoldásokat alkalmazzák például gőzölős kézivasalókban a német szövetségi köztársaságbeli VEIT, a japán NAOMATO, a franciaországbeli GEMATIC és az olasz­országbeli MACPI cégek. Az első két megoldás hiányossága, hogy a vasalótalpba beöntött csövek, illetve fu­ratok nagyobb mennyiségű kondenzvíz táro­lására nem alkalmasak, így hatásuk jelen­téktelen. A harmadik megoldásnál a páro­logtatóüregeken átáramló gőzből a kondenz­víz csak egy része kerül a párologtatóüregek aljára, így a hatásfok itt sem kielégítő. A kapott gőz összetétele különösen kedvezőt­len olyan esetekben, amikor két gőzölési fá­zis között viszonylag hosszabb idő telik el, mivel ezalatt a gőz szállítására szolgáló ve­zetékek és szelepek lehűlnek. A lehűlt alkat­részekben fokozott mennyiségű kondenzvíz keletkezik, amelynek elpárologtatására az is­mert megoldások nem alkalmasak. A találmánnyal célunk olyan megoldás kifejlesztése, amelynek révén külső gőzforrás- 2 2 ból származó gőzből gőzölős kézivasaló szá­mára egyszerűen és gyorsan, jelentősebb kü­lön ráfordítás nélkül kívánt minőségű száraz gőz állítható elő. A megoldandó feladat tehát olyan berendezés kialakítása, amely külső gőzhálózatra rákötve a nedves gőzből a va­salás szempontjából előnyős száraz gőzt állít elő. A találmány a következő felismerésen ala­pul: Ha viszonylag nagy víztartalmú gőzt hen­geres edénybe vezetünk, és ott körkörösen áramoltatunk, a centrifugális hatás következ­tében a gőzben lévő vízrészecskék az edény hengeres falának irányába kisodródnak. Ha tehát a gőzt ezután az edényből a körkörös áramoltatás forgástengelyének körzetében vezetjük ki, megakadályozzuk, hogy a kive­zetett gőzbe a kisodródott vízrészecskék be­kerüljenek. A kitűzött feladat megoldására ennek meg­felelően olyan eljárást dolgoztunk ki, amely­nek során külső gőzforrásból származó vi­szonylag nedves gőzt hengeres belső falú kondenzedénybe vezetünk, majd a találmány szerint a gőzt a kondenzedény belsejében körkörösen áramoltatjuk, és a gőzben lévő vízrészecskékre ható centrifugális erők hatá­sára a kondenzedény belső falán kiválasztódó vízrészecskéket a kondenzedényből alul el­vezetjük, és/vagy hevítéssel elpárologtatjuk, a gőzt pedig a kondenzedényből a körkörös áramoltatás forgástengelyének körzetében ki­vezetjük. Olyan alkalmazások esetén, ahol a kon­­denzedényt funkciójánál fogva különben is fűteni kell — így például vasalás esetében is —, nincs szükség a kiválasztódó vízrészecs­kék elvezetésére, hiszen a kondenzvíz a kon­denzedény forró belső falával érintkezve azon­nal elpárolog. A gőz körkörös áramoltatása előnyösen azáltal oldható meg, hogy a gőzt a kondenz­edénybe, annak hengeres belső falához ké­pest érintőirányban vezetjük be. Ugyanez a hatás érhető el a kondenzedényben a gőz­bevezetés helyének körzetében alkalmasan el­rendezett terelőelem, például függőleges tere­lőlemez segítségével. A fenti felismerés alapján olyan gőzölős kézivasalót alakítottunk ki, amelynek össze­illesztett felső és alsó talprészből felépített vasalótalpa van, ahol a felső talprészben villa­mos fűtőbetétek vannak elrendezve, az alsó talprészben pedig felfelé nyitott párologtató­üregek és gőzölőüreg van kiképezve, amely­ből gőzölőfuratok indulnak ki. A találmány szerinti a párologtatóüregek korongalakú üre­gekként vannak _kiképezve, amelyek egymás­sal a felső talprészben kialakított, lefelé nyi­tott, ívelt átvezetőcsatornák által vannak ösz­­szekötve. Az átvezetőcsatornák szélessége a párologtatóüregek átmérőjénél kisebb. Az át­vezetőcsatornák a felső talprészben úgy van­nak elrendezve, hogy az összeillesztett vasa­lótalpban minden, átvezetőcsatorna valamely 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Oldalképek
Tartalom