193733. lajstromszámú szabadalom • Talajszerkezet síkalapok talajtöréssel szembeni biztonságának nüvelésére és eljárás ilyen talajszerkezet létrehozására
193733 Amennyiben a példa szerinti esetben a 10 talajtestet nagyobb nyírószilárdságú, lineáris erősítőelemek beágyazásával előállított, találmány szerinti talajszerkezettel helyettesítjük, a legkedvezőtlenebb csúszólap már nem az előbbiekben ismertetettek szerinti 8 csúszólap lesz, hanem a talajszerkezet határán kialakulható 11 csúszólap. Ehhez a csúszólaphoz nagyobb nyírószilárdság, nagyobb súlyú és előnyösebben elhelyezkedő elmozduló földtömeg, következésképpen az elmozdulásokkal szemben nagyobb működő erők, és így nagyobb talajtöréssel szembeni biztonság tartoznak, illetve tartozik. Az 1/b. és 1/c. ábrán metszetben és alaprajzban mutatjuk be az 1/a. ábrán vázolt feladat egy célszerű megoldását. A 10 talajtestet a beágyazott 12 erősítőelemek teszik a találmány szerinti talajszerkezetté. Ennek a talajszerkezetnek a nyírószilárdsága a környező 13 talajtömegnél nagyobb, így a legkedvezőtlenebb csúszólapot e tényező következtében a 11 csúszólapként kapjuk. Az ábrák jelölései megegyeznek az 1/a. ábra jelöléseivel, vagyis az 1 főfal terhét a 3 alapfelületen adja át a 4 talajnak. A belső 6 járószint felé felvehető csúszólap a 9 földék csúcsából indul ki. Az 1/c. alaprajzon vízszintes metszetben látjuk az 1 főfalat és felülnézetben a külső 5 térszínt, valamint a belső 6 járószintet. A belső járószinten a találmány szerinti tatajszerkezet lineáris 12 erősítő elemeinek döféspontjai láthatók. A 12-erősítő elemek a példa szerinti esetben a 14, 15 és 16 tengelyvonalak mentén vannak elrendezve. A 17 metszésvonal a legkedvezőtlenebb 11 csúszólapnak a járószinten való kimetsződése. (Maga a 11 csúszólap az 1/b. ábrán metszetben látszik). A 12 lineáris elemeket a példa szerinti esetben fúrt vagy vert vasbeton cölöpként állítottuk elő, de más szerkezeti elemet is alkalmazhatunk. A 14 és 16 tengelyvonalak az erősített 10 talajtest határoló felületének a 6 járószinttel adott metszésvonalai. A Í0 talajtest mellett, mindkét oldalon a változatlan tulajdonságú 13 talajtömeg fekszik, csakúgy mint a főfal K külső oldalán. A 2. ábra három-főfalas épület alapozásának a találmány szerinti talajszerkezettel való megerősítését szemlélteti, függőleges metszetben. Az 1 főfalak 2 alapozási síkja alatt a 4 talaj fekszik. A főfal B, belső oldalán a 6 járószint alatt a 18 pincepadló van. A pince felső határoló szerkezete a 19 födém. Az elégtelen biztonságot felmutató 8 csúszólapok helyett a 11 csúszólapokat vehetjük számításba a 12 erősítőelemekkel előállított erősített 10 talajtest—vagyis a találmány szerinti talajszerkezet—esetén. A kedvező eredmények lehetővé teszik az 1 főfalak terhelésének növelését. E példa esetében a 18 pincepadló az 1 főfal és a 12 erősítőelemek közötti szerkezet, azonban közvetlen kapcsolatot az 1 főfal és a 12 erősítőelemek között nem teremt. 5 4 A 3. ábrán másik kiviteli példa látható. A 20 támfal 2 alapozási síkja a 21 pályaszint alatt helyezkedett el. A példa szerinti esetben a 21 pályaszintet a 22 pályaszint helyzetbe hozták, valamilyen (itt nem részletezett) ok n iait, a 21 és 22 pályaszintek közötti talajtömeg eltávolításával. Az elégtelen biztonságot felmutató 8 csúszólap helyett a 11 csúszólap vehető számításba a 12 erősítőelemekkel előállított erősített 10 talajtest—a találmány szerinti talajszerkezet—esetén. Az adott példa esetében a 20 támfal mögötti 13 talajtömeg a támfalra vízszintes nyomást is gyakorol. A, vízszintes erők passzív földnyomás útján való felvételére a 22 pályaszint alatti talaj elégtelen lenne; ezt az erőt az alulról bordás 23 vasbetonlemez biztosítja, amely a példa szerinti esetben a 12 erősítőelemekhez is kapcsolódik. A 23 vasbetonelemek és a 24 pályaszerkezet együtt biztosítja a 22 pályaszintet. A fenti példák szerinti talajszerkezeteket ismert mélyépítési eljárások széles választékával állítjuk elő. A példa szerinti esetben a 12 erősítőelemeket, pl. előregyártott vasbetoncölöpöket veréssel vagy fúrással juttatj ok a talajba. A példák nem merítik ki a találmány alkalmazási lehetőségeit. Számos további célszerű kiviteli alak és előnyös eljárásfoganatosítási mód valósítható meg a találmánnyal anélkül, hogy az igénypontok által definiált oltalmi kört túllépnénk. A 12 erősítőelemek lehetnek ferdék is. Más esetben sajtolással vagy/és vibrálással ágyazhatunk fém- vagy műanyag-bevonatú elemeket a talajba, ismét további esetben a talajt utószilárduló anyaggal helyben átkeverve hozzuk létre a lineáris crősítőelemeket (pl. a jet-grouting eljárással). Hasonló további lehetőségek is rendelkezésre állnak a találmány szerinti eljárás foganatosításához. A találmányhoz fűződő előnyös hatás abban mutatkozik, hogy az alapok kitakarása nélkül lehet olyan talajszerkezetet létrehozni, amelyik a síkalapok töréssel szembeni biztonságát meghatározó legkedvezőtlenebb csúszólap helyzetét előnyösen módosítja, és így gazdaságos, kis anyagi- és élőmunka-ráfordítást igénylő módon a szükséges biztonságot, vagy biztonságnövekedést szolgáltatja, ezzel elégtelen biztonságú alapozást megfelelővé tesz, vagy az alapok további terhelését teszi lehetővé. A találmány különösen előnyösen alkalmazható pl. olyan emeletráépítési feladatok megoldásához, ahol a meglevő talaj- és alapozási adottságok járulékos talaj-, vagy alapmegerősítési intézkedések nélkül nem tennék lehetővé az emeletráépítést. 6 SZABADALMI IGÉNYPONTOK 1. Talajba ágyazott, a talajénál nagyobb húzó- és/vagy nyomószilárdságú lineáris erősítőelemeket tartalmazó talajszerkezet sík-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
