193708. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 16-helyettesített prosztaglandinok furil-származékainak előállítására

R’,, R’2, R’3 és R’4 jelentése a (VIII) általános képlettel kapcsolatban megadott — egy (VII) általános képletű vegyülettel reagáltatunk. A (VIII) általános képletű vegyületek a prosztaglandin-kémiában jól ismert eljárá­sok segítségével állíthatók elő. Ilyeneket ismertet pl. az 1493557 sz. brit szabadalmi leírás analóg vegyületek szintézisével kapcsolatban. Az (I) általános képletű vegyületek emlő­sökben alkalmazhatók mindazon kórképek esetében, amelyekkel kapcsolatban természe­tes prosztaglandinok alkalmazása javasolt, és a szokásos módokon — pl. orálisan, paren­­terálisan, rektálisan, intravaginálisan vagy aeroszol alakjában - adagolhatok. Alkalma­zásuk azzal az előnnyel jár, hogy magasabb ellenállással rendelkeznek az enzimek által indukált metabolikus lebomlással, pl. a 15- -prosztaglandin-dehidrogenázzal szemben, amely, mint ismeretes, gyorsan inaktiválja a természetes prosztaglandinokat. Az (I) általános képletű vegyületek ugyan­akkor hosszabban tartó terápiás hatással rendelkeznek, a szokásos módon, és külö­nösen orálisan történő bevitel esetén, mint a természetes prosztaglandinok. Az (I) általános képletű vegyületek továb­bá aktívabbak a biológiai válasz előidézé­sében és szükebb biológiai potenciállal rendelkeznek, mint az ismert prosztaglandi­nok; aktivitásuk specifikusabb, kisebb mér­tékű és kevesebb nem kívánt mellékhatást váltanak ki. így pl. azokat az (I) általános képletű vegyületeket, amelyekben R, és R3 jelen­tése hidroxicsoport, kiváló luteolitikus akti­vitás jellemzi. Egy találmány szerinti ve­gyidet, az 5Z,13E-9atfa,l lalfa,15S-trihidroxi­­-1 6S-metil -18,19,20-trinor-17 - (2’-furil) - -proszta-5,13-diénsav-metilészter luteoliti­kus hatását hörcsögben 10—20-szor akkorá­nak találtuk, mint a természetes PGF20>/a-ét, míg a megfelelő 16-helyettesítetlen szár­mazékról, az 5Z,13E-9alfa,l 1 alfa, 15S-trí­­hidroxi-18,19,20-trinor-17- (2’-fúriI ) -proszta­­-5,13-diénsav-metilészterről azt állapítot­tuk meg, hogy a PGF2a//a hatásával csupán egyenértékű. À luteolitikus hatást hörcsög­ben az A.B. Labhstwar által leírt eljárás (Nature, 230, 528, 1971) szerint értékeltük. Ezenkívül különösen azokat az (I) álta­lános képletű vegyületeket, amelyekben R, és R2 együtt oxocsoportot képez és R3 jelentése hidroxicsoport, jelentős abortiv aktivitás jellemzi, amint ezt az (I) táblá­zatban bemutatjuk. Ez a táblázat összeha­sonlítást tesz egy találmány szerinti vegyü­­let, az 5Z,13E-9-oxo-l 1 alf a,-15S-dihidroxi­­-16S-metill8,19,20-trinor-17-(2’-furil)­­-proszta-5,13-diénsav-metilészter (A ve­­gyület) és a vonatkozási vegyület, az 5Z,13E­­-9-oxo-11 alfa, 15S-dihidroxi -18,19,20-trinor - -17-(2’-furil)-proszta-5,13-diénsav-metil­­észter (B vegyület) között. 11 8 1. táblázat Vegyület (XIV) Tengerimalac abortusz, EDS0 ________________________Pg/kg s.c. L=A 2 L=B 30 felett Az (I) táblázatban szereplő adatokat az abortuszra vonatkozóan W. Elger eljárása (Animal Reproduction Science 2, 133, 1979) szerint kaptuk. Magas abortiv aktivitását mutatnak a PGE, sorozat analóg vegyületei, azaz az olyan (I) általános képletű vegyü­letek is, amelyekben a -<----jel egyszeres kötést képvisel. Ha pl. a 13E-9-oxo-l 1 alfa, 15S-dihidroxi-16S-metil-l 8,19,20-trinor-17- (2- -furil)-proszta-13-énsav-metilészter abortiv aktivitását vizsgáljuk tengerimalacban az előbbi eljárás szerint, hatékony dózisként ED50 = 0,5 pg/kg s.c. értéket állapíthatunk meg. Az előbb bemutatott eredmények arra mutatnak, hogy egy alkil-helyettesítő jelen­léte a C, 6 királis központban — amely a találmány szerinti vegyületek sajátos jel­lemzője — mind a luteolitikus aktivitás, mind az abortiv aktivitás javulásához vezet. Luteolitikus vagy abortiv ágensként való felhasználáshoz az (I) általános képletű vegyületek pl. orálisan, parenterálisan, intra­vénásán vagy intrauterinálisan vihetők be, kitüntetett beviteli mód a parenterális, intra­vénás és az intrauterinális út. A vegyületek bevihetők pl. intravénás infúzió alakjában, steril izotóniás oldatban, kb. 0,001—5, előnyösen 0,005—1 pg/kg test­­súly/perc dózisban; a pontos dózis a kezelen­dő beteg állapotától függ. Az (I) általános képletű vegyületek, különösen a 9-oxo-származékok egy másik hasznos farmakológiai tulajdonsága a fekély­gátló aktivitás. Ezt igazolja az a tény, hogy ezeket aktívnak találtuk etanollal indu­kált, stressz által indukált vagy ASA-in­­dukált gyomorfekély, és indometacin ál­tal indukált bélfekély megelőzésében (Gastro­­enter. 77, 761—767, 1980; Prostaglan­dins and Medicine 5, 131 —139, 180 (és a gyo­­morsavkiválasztás gátlásában, Shay et al. módszere szerint) Gastroenter. 26, 906, 1954). A találmány szerinti vegyületek közelebb­ről meg tudják akadályozni fekélykeltő gyomorbántalmak fellépését és a PGE2-től eltérően — amelyet standard vegyületként alkalmazunk — mentesek a simaizom- pl. a tengerimalac-ileum — stimuláló hatástól. Így pl. összehasonlítottuk az I. táblá­zatban feltüntetett A és B vegyület és a standardként vett PGE2 aktivitását, ami az etanol és az indometacin által indukált gyomorfekély gátlását és a tengerimalac­­ileum összehúzó aktivitást illeti. A kapott eredmények — amelyeket a II. táblázatban mutatunk be — arról tanúskod­nak, hogy a találmány szerinti A vegyület esetében a sejtvédő és a fekélygátló aktivi­tás jelentős növekedése érhető el, míg az 12 193708 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Oldalképek
Tartalom