193703. lajstromszámú szabadalom • Ciklohexanon-származékokat tartalmazó gyomirtószerek és eljárás a hatóanyagok előállítására

A találmány hatóanyagként ciklohexenon­­-származékokat tartalmazó gyomirtószerekre, valamint az új ciklohexenon-származékok előállítására szolgáló eljárásra vonatkozik. Ismeretes, hogy az 5-helyzetben hetero­ciklusos csoporttal és a 2-helyzetben halogén­­mi ken il-oxi-amino-al ki lidén-csoporttal szubsz­­tituált ciklohexán-1,3-dion-származékoknak gyomirtó hatásuk van (00 71 707 számú nyilvánosságra hozott európai szabadalmi bejelentés). Az oxim-éter-szubsztituensen ha­­logén-alkenil-csoporttal helyettesített 5-tetra­­hidro-tiopir anil-ciki ohexán-dión-származékok a szakirodalomból nem ismeretesek.- Mégállapítottuk, hogy az (I) általános "képletü ciklohexenon-származékokat tartal­mazó szereknek kiváló gyomirtó hatásuk van. A képletben R1 1-4 szénatomos alkilcsoportot és R2 3-5 szénatomos klór-alkenil-csoportot je­lent. Az (I) általános képlett! vegyületek az (la), (Ib) és (Ic) tautomer formákban lehet­nek; az (I) általános képlet az összes tauto­mer formát magában foglalja. Az (I) általános képletben R1 metil-, etil-, n-propil-, izopropil-, n-butil-, szek-buti!-, terc-butil- vagy izobutilcsoport és R2 1-3 klóratomot tartalmazó 3-5 szénatomos alkenilcsoport, például cisz-3-klór-allil-; transz-3-klór-allil-, cisz-3-klór-but-2-enil-, transz-3-klór-but-2-enil-, 2-klór-a 1 li 1 - vagy 2,3,3-triklór-prop-2-enil-csoport. Előnyösek azok a ciklohexenon-szárma­zékok, amelyek (I) általános képletében R2 3-klór-prop-2-enil-csoport. R1 előnyösen me­til-, etil- vagy n-propilcsoport, elsősorban etil- vagy n-propilcsoport. Az (I) általános képletü vegyületek sói például alkálifémsóik, így kálium- vagy nátriumsóik; alkáliföldfém sóik, így kalcium­magnézium- vagy báriumsóik, továbbá man­gán-, réz-, cink- vagy vassóik, valamint ammonium- és foszíóniumsóik, például alkil­­-ammónium-, dialkil-ammónium-, trialkil­­vagy tetraalkil-ammóniumsóik, benzil-tri­­alkil-ammóniumsóik, trifenil-foszfóniumsóik, trialkil-szulfóniumsóik vagy trialkil-szulfoxó­­niumsóik. Az (I) általános képletü vegyületek előállíthatok (II) általános képletü vegyület­­nek — R1 az előzőkben meghatározott — R20-NH3Y általános képletü hidroxil-amin­­-származékkal — R2 az előzőkben megha­tározott és Y anion — való reagáltatásával. A reakciót célszerűen heterogén fázisban közömbös hígítószer jelenlétében 0 és 80°C között vagy 0°C és a reakcióelegy forrás­pontja között bázis jelenlétében játszatjuk le. Bázisként például alkáli- vagy alkáliföld­fém, így nátrium-, kálium-, magnézium­vagy kalcium karbonátját, hidrogén-karbo­nátját, acetátját, a 1 kohol át j át, hidroxidj át vagy oxidját használhatjuk. 1 2 Szerves bázisok, így piridin vagy tercier amin is alkalmazhatók. A reakció különösen 2—9, elsősorban 4,5—5,5 pH-értéken megy jól végbe. A pH­­-érték beállítását célszerűen acetáttal, például alkálifém-acetáttal, így nátrium- vagy kálium­­acetáttal vagy ezek keverékével végezhet­jük. Az alkálifém-acetátot például 0,5—2mól mennyiségben adjuk a reakcióelegyhez a R20-NH3Y általános képletü ammónium­­-vegyületre vonatkoztatva. Oldószerként például dimetil-szulfoxid, alkohol, így metanol, etanol, izopropanol, benzol, adott esetben klórozott szénhidrogén, így kloroform, diklór-etán; hexán, ciklohexán, észter, így etil-acetát; éter, így dioxán, tetra­­hidrofurán használható. A reakció néhány óra alatt lejátszódik, a reakcióterméket az elegy bepárlásával, víz hozzáadásával és apoláris oldószer, például metilén-kloriddal való extrahálással, az oldószer csökkentett nyomáson való ledesz­­tillálásával különíthetjük el. Az (I) általános képletü vegyületek alká­lifémsóit előállíthatjuk a vegyületnek vizes oldatban vagy szerves oldószerben, így me­tanolban, etanolban, acetonban nátrium- vagy kálium-hidroxiddal való reagáltatásával. Bá­zisként nátrium- vagy kálium-alkoholátot is használhatunk. A többi fémsó, például mangán-, réz-, cink-, vas-, kálcium-, magnézium- és bárium­só a nátriumsóból megfelelő fém-kloriddal vizes oldatban való reagáltatással állítható elő. Az ammonium- és foszfóniumsók az (I) általános képletü vegyületeknek ammónium- és foszfónium-hidroxiddal adott esetben vizes oldatban való reagáltatásával állíthatók elő. Hasonlóképpen kapjuk a szulfónium- és szulfoxóniumsókat is. A (II) általános képletü vegyületek a (IV) általános képletü ciklohexán-1,3-dion-szár­­mazékból — amely (IVa) tautomer formában is létezhet — a szakirodalomból ismert mód­szerekkel [Tetrahedron Letters, 29, 2491 (1975)] állíthatók elő. A (II) általános képletü vegyületek előállíthatok a (IV) általános képletü ve­gyületek előállításánál képződő, és imidazol­­vagy piridin-származékok jelenlétében átren­deződő enolészterekből is (79/063052 számú nyilvánosságra hozott japán szabadalmi be­jelentés) . A (IV) általános képletü vegyületeket a szakirodalomból ismert eljárásokkal, példá­ul az [A] reakcióvázlaton bemutatott módon állíthatjuk elő. Az (I) általános képletü ciklohexenon­­származékok előállítását a következő példá­ban mutatjuk be. A tömegrészek a térfogat­részekhez úgy viszonyulnak, mint kg a literhez 1. példa 14,1 tömegrész 2- (n-butiril)-5-(tetrahidro­­tiopiran-3-il) -ciklohexán-1,3-diont feloldunk 2 193703 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Oldalképek
Tartalom