193701. lajstromszámú szabadalom • Hatóanyagként 3-izononil-oxi-propil-ammónium-metil-foszfonátot tartalmazó csávázó készítmény

mény Aliette 70 WP. A Quinolate-V-4-X hatóanyaga: 8-kinolinoxi-rézkomplex. Bu­visild K a 177.568 lajstromszámú magyar sza­badalmi leírás szerinti készítmény. 1. példa 175 g 20000-30000 móltömegű poli/vinil­­-alkohol/-t 825 ml vízben 35-40°C-on felol­dunk. Az oldathoz kihűlés után 50 cm3 meta­nolt adunk, majd állandó keverés közben 264 g BF-51 -vei elegyítjük. Az így készült szer 20 tö­­meg% hatóanyagot tartalmaz. 2. példa 240 g részlegesen (kb 70%-ig) hidrolizált poli/vínil-acetát/-ot 950 cm3 metanolban me­legen feloldunk, majd 264 g BF-51-vel elegyít­jük. A készítmény 20 tömeg% hatóanyagot tartalmaz. 3. példa 200 g gumi-arabikumot 800 cm3 forró víz­ben feloldunk és 0,5 g nátrium-benzoátot adunk hozzá, majd az oldatot melegen leszűr­jük. A megszűrt és lehűtött oldathoz 50 cm3 metanolt és 264 g BF-51-et adunk. További feldolgozása az 1. példa szerint történik. 20 tö­­meg% hatóanyag tartalmú készítményt nye­rünk. 4. példa 90 tömeg% BF-51-et, 5 tömeg% Emulso­­gen N090 /alkil-aril-poliglikol-éter; Hoechst AG/ emulgálószert és 5 tömeg% metanolt alaposan összekeverünk, így 90 WSC formát kapunk. 5. példa Az alábbi összetételű nedvesíthető por ké­szítményt /WP/ állítjuk elő önmagában is­mert módon: 50 tömeg% BF-51 42.5 tömeg% Ultrasil VN 3 /szilikát/ 5 tömeg% cink-acetát 2.5 tömeg% Arkopal N080 /nonil-fenol-po­­liglikoléter/ 6. példa Az alábbi összetételű WP készítményt ál­lítjuk elő: 50 tömeg% BF-51 37.5 tömeg% Ultrasil VN 3 5 tömeg% magnézium-szulfát 5 tömeg% karboxi-metilcellulóz 2.5 tömeg% Arköpal N 110 /nonil-fenol-po­­liglikoléter/ 7. példa Az alábbi összetételű emulziós koncent­­rátumot /EC/ állítjuk elő: 60 tömeg/ BF-51 3 tömeg/ Atlox 4857 B /nemionos és anionos tenzid keveréke/ 37 tömeg% xilol 3 8. példa Az alábbi összetételű oldatot állítjuk elő: 50 tömeg% BF-51 50 tömeg% glicerin Hatástani vizsgálatok: Módszerek: a. ) A magvakat nedveskamrában való csíráztatás előtt a vizsgálandó anyagokkal megcsáváztuk, majd nedves szűrőpapíron végeztük a csíráztatást. Értékeltük a cs-írá­­zási %-ot, a csíranövény gyökerének,’hajtá­sának hosszát, a gyökér és hajtás elágazá­sok számát. Az eredményeket a kezeletlen kontrolihoz viszonyítottuk. Egy-egy sorozat­ban a kezelésenkénti magvak száma 100-200 között volt, amely lehetővé tette a statisztikus értékelést. b. ) A vizsgálandó anyagokkal kezelt mag­vakat tenyészedényekbe elvetettük /négy is­métlésben, ismétlésenként 10-15 mag, majd kezelés után értékeltük a hajtás magasságot, a zöldsúlyt és a csírázási %-ot. Az eredmé­nyeket a kezeletlen kontrolihoz hasonlítottuk. c. ) A magvakat a csávázószer megfele­lő koncetrációjú oldataiban 10 percig áztattuk. A felület megszáradása után a magvakat te­­nyészedényekben elvetettük. Az eredménye­ket a kezeletlen kontrolihoz viszonyítottuk. d. ) Ismert fertőzöttségű magvakat a csá­vázószer különböző koncentrációjú oldatai­val csáváztuk. A csávázott magvakból 20-20 szemet /5 ismétlésben/ Petricsészében Pa­­pavisa-táptalaj lemezre tettünk. Egy hetes inkubálás után értékeltük a fertőzött mag­vak számát. e. ) Oszibúza magkezelés szabadföldi kí­sérletben: a csávázószerrel való kezelés előtt a vetőmagot kőüszög /Tilletia spp/ spórák­kal fertőztük meg. A fertőzéshez szükséges mennyiségű spórát az előző évi búzatermés­ből gyűjtöttük össze a kalászok szétzúzásával. A magvak fertőzését keverő dobban 5x10 per­cig való forgatással végeztük. A fertőzés után a nedves csávázási Rotadest dobban végez­tük 5x10 percig való forgatással különböző koncentrációjú BF-51 és 20 cm3/kg víz hoz­záadásával. A magvak elvetése után értékel­tük a kelést, növénymagasságot, bokrosodást, növényi zöld tömeget, illetve a kalászok üszög­gel való fertőzöttségét. f. ) Kukorica magkezelés szabadföldi kí­sérletben. A vetőmagvak nedves csávázását Rotadest dobban végeztük 5x10 percig való forgatással különböző koncentrációjú BF-51 és 20 cm3/kg víz hozzáadásával. A magvak e'vetése után értékeltük a kelést, növényma­gasságot, bokrosodást, valamint a növényi zöld tömeget, illetve a termés mennyiségét. 9. példa A 4. példa szerinti készítmény hatása az őszibúza csírázására (a.) módszerrel. Az eredményeket az I. táblázatban ismertetjük. 4 193701 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60

Next

/
Oldalképek
Tartalom