193697. lajstromszámú szabadalom • Tüzelőberendezés éghető, aprított hulladékhoz
A találmány tüzelőberendezés, amely lehetővé teszi az erdészeti, faipari, mezőgazdasági stb. hulladékok gazdaságos eltüzelését nedves állapotban is, ha azok viszonylag homogén, pl. aprított formában állnak rendelkezésre. Ismeretesek azok a törekvések, amelyek az általános energiaválság, és ezen belül a többszöri olajáremelkedés miatt a különböző hulladékokban rejlő hőenergia hasznosítására irányulnak. A legáltalánosabban biomaszszának nevezett energiahordozó azonban olyan tüzelőanyagokat foglal magába, amelyeknek elégetésére a meglevő tüzelőberendezések nem, vagy csak korlátozott mértékben alkalmasak. Hatékony tüzelést és jó hatásfokú hőhasznosítást ugyanis csak a tüzelőanyag tulajdonságaihoz (nedvesség, öszszetétel, szemcseméret stb.) alkalmazkodó tüzelőberendezésben lehet megvalósítani. A hulladéktüzelésre alkalmas berendezések kialakítása, és ennek megfelelően működési rendszere nagyon sokféle lehet. Van olyan megoldás, amelynél a kézi, ill. gépi adagolással bejuttatott tüzelőanyag síkrostélyon vagy ferde rostélyon ég el. Ennek egyik, főleg fűrészpor eltüzelésére alkalmas formája a pneumatikus befúvású tüzelés. Az ilyen tüzelési módnak az a hátránya, hogy a tíízágy égési levegővel való ellátása nem egyenletes, a szükségesnél nagyobb légfelesleg miatt a tüzelés hatásfoka nem megfelelő, az égés nem tökéletes. További hátrány, hogy a tüzeléshez finom frakciójú, ún. tüzeléstechnikai aprítékra van szükség, aminek az előállítása igen energiaigényes. A másik ismert tüzelési módnál a tüzelőanyagot csiga juttatja a tüzágy alá, és az égés rostélyteknőben megy végbe, aláfúvott, felfelé irányított levegő segítségével. Ennek a megoldásnak az a hátránya, hogy a berendezés érzékeny a nagyobb nedvességtartalmű tüzelőanyagra, nem biztosítható az egyenletes kiégés, és a tüzelőanyagtól függően — a nem egyenletes tűzágy következtében — fokozott mértékű a salakképződés. A csigás adagolású alátoló tüzelésnek olyan megoldása is van, amelynél a bejuttatott homogén tüzelőanyag égése a beadagoló csiga körül kialakított rostélyfelületen zajlik, aláfúvott levegő segítségével. Ez a megoldás alkalmas a nedvesebb tüzelőanyag elégetésére, viszont érzékeny a szárazabb és a salakképző tüzelőanyagra. Ha ugyanis a rostély-takarás egyenetlen, a helyi túlmelegedés következtében-fokozott mértékben fennáll a salakképződés veszélye. Általában nem biztosítható a rostély egyenletes levegőellátása sem, ezért gyakori a tüzágy „kilyukadása”. A találmány célkitűzése az ismert megoldások hátrányainak a kiküszöbölése, az előnyös tulajdonságok megtartása mellett. A találmány azon a felismerésen alapszik, hogy ismert, de együttesen nem alkalmazott meg1 2 oldások célszerű kombinációjával olyan tüzelőberendezés alakítható ki, amelynél új jellemzőként a tüzelőanyag tulajdonságaitól való függés lényegesen csökken, és az említett hátrányok gyakorlatilag megszűnnek. A találmány szerinti berendezésnél a célkitűzés oly módon valósul meg, hogy a rostély-kiképzés lehetővé teszi az égési levegőnek a tűzágyban való egyenletes eloszlását, és zónás aláfúvás segíti elő az aprított, nedves vagy száraz tüzelőanyagnak megfelelő levegőmennyiség szabályozását. A tüzelőanyag nedvességtartalmától függően változtatható levegőmennyiség biztosítja az egyenletes és tökéletes kiégést, miáltal egyszerűbbé válik az égési maradványok eltávolítása is. Az így kialakított tüzelőberendezés akár közvetlen (füstgáz), akár közvetett (kazán) hőhasznosításra alkalmas. Á találmány tüzelőberendezés éghető, aprított hulladékra, hőhasznosítóhoz csatlakoztatható kivitelben, az aprított hulladékot fogadó napi tárolóval, a tüzelőanyagot a tüzelőberendezéshez juttató kihordó csigával, ejtőcsővel, a tüzelőanyagot a tűztérbe továbbító alátoló csigával, az égési levegőt előmelegítőn keresztül szállító aláfúvó rendszerrel, szabályozható szekunder levegő rendszerrel, szabályozható füstgázelszívással, hamukihordó csigával, azzal jellemezve, hogy a tüzelőanyag feltorlasztását végző, célszerűen lemezből kialakított lejtős kényszerpályája, az alátoló csiga körül elhelyezkedő, szárnyelemekkel ellátott, megfelelő számú rostélytagja, ezek által képezett rostélyteknője, a tűztér alatt legalább két zónás, szabályozható, primer levegőt aláfúvó egysége és a hamukihordó csigát nem hevítő, tűztéri visszasugárzást biztosító falazata van. Előnyös lehet az olyan kiviteli alak is, amely a hőhasznosító közeg paramétereitől függő teljesítményszabályozóval van felszerelve. A találmány szerinti tüzelőberendezések csoportosan is telepíthetők oly módon, hogy a napi tároló legalább két tüzelőberendezés-egységet lát el tüzelőanyaggal. A rajzok a találmány szerinti berendezés példakénti kiviteli alakját szemléltetik. Az 1. ábrán egy lehetséges elrendezési vázlat (maga a tüzelőberendezés felülnézetben) látható, a 2. ábra a tüzelőberendezést hossz- és a 3. ábra részlegesen keresztmetszetben mutatja. A berendezést, valamint annak működését részletesebben az ábrák kapcsán ismertetjük. Az éghető, aprított hulladék 8 szállítópályán 10 tárolóba kerül. A tárolt tüzelőanyag mennyiségét II szintkapcsoiók jelzik. A kiadagolást a 10 tároló alsó részében elhelyezett 9 bolygató szerkezet segíti elő. A bolygatással fellazított aprítékot 12 kihordó csiga továbbítja 14 ejtőcsövön át a tűzágyat tápláló 16 alátoló csigába. A 12 kihordó csiga fordulatszáma, 13 állítható hajtómű segít2 193697 5 10 15 2C 25 30 35 40 45 50 55 50 65
