193692. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés szemcsés anyagok és mezőgazasági termények konvekciós szárításához
193692 6 ménynedvességmérés, de lehet a szárítóból az adott helyeken kilépő szárítóközeg hőmérsékletének mérése is, adott esetben ennek relatív nedvességtartalom-mérésével együtt, vagy anélkül. Felismertük végül, hogy — főként már meglévő szárítóberendezések esetében — mód van a túlszárítás megakadályozására a szárító aktív térfogatának csökkentésével oly módon, hogy a szárítóközeg a szárítandó anyagot a szárítónak csak egy meghatározott térfogatrészében járja át. A fentiekben kitűzött célt a találmány értelmében úgy valósítjuk meg, hogy a bevezetőben ismertetett eljárásnál a szárítóközeg áramlási sebességét a szárítandó anyag fluidizációs határsebessége fölé növeljük, miközben a szárítandó anyag szemcséinek kihordását megakadályozzuk, továbbá a szárítandó anyag változó nedvességtartalmát a szárítás intenzív zónáján belül két különböző szinten érzékeljük, s a két érzékelésből adódó különbségi jellel vezéreljük a forró szárítóközeg áramát, melyet közvetlen kapcsolatba hozunk a terményen már legalább egyszer áthaladt -szárítóközeg áramával. Előnyös, ha a szárítóközeg áramlási sebességét a száritócsatorna be-, illetve kilépő keresztmetszetében legalább a szárítandó terményben való áramlás sebességének tízszeresére — célszerűen legalább 13 m/sec értékre — választjuk. A termény kiszáradásának elkerülése érdekében a szárítótérfogatot pl. a szárítóközeg-befúvó csatornák egyes csoportjainak kiiktatásával csökkenthétjük. A találmány szerinti eljárást a találmány értelmében olyan, a bevezetőben ismertetett berendezéssel valósítjuk meg, amelynél a kifúvócsatornák alsó, nyitott oldala a szárítóközeg kilépési helyének közelében áramlásrendező betéttel van lezárva, mely alulról tömítetten csatlakozik a kifúvó csatorna falához, az átvezető csatorna a forró szárítóközeget bevezető csatornával átvezető csatornán át össze van kapcsolva, az átkeverő csatornában zárószerelvény — előnyösen csappantyú — van elhelyezve, továbbá a szárítóberendezés két különböző szintjén a termény hőmérsékletét és/vagy nedvességtartalmát mérő érzékelők vannak; van továbbá egy, az érzékelők jeleinek különbségét képező jelátalakítója és a jelátalakítóról vezérelt, a zárószerelvényt működtető szervomotorja. Előnyösen a hefúvócsatornák és a kiíúvócsatornák oldalainak egymással bezárt fél-nyílásszöge legfeljebb akkora, mint a szárítandó termény természetes rézsüszöge, a keresztmetszetük pedig akkora, hogy a szárítóközeg áramlási sebessége a be- és kifúvócsatornákban legalább 10-szerese — célszerűen legalább 13 m/sec, a terményben való áramlási sebességnek. A szárító térfogata egy részének kiiktatására a befúvó csatornák egyes csoportjai előtt zárást előidéző takarólapok vannak. 5 A szárítót befúvó és kifúvó csatornákból álló szárítóelemekből lehet összeállítani. A találmányt a továbbiakban, a találmány szerinti berendezés példaképpeni kiviteli alakjaival kapcsolatosan ismertetjük részletesebben ábráink segítségével, amelyek közül: — az 1. ábra a szárító egy szárító elemének egy részlete távlati képben; — a 2. ábra az 1. ábra függőleges metszetét; — a 3. ábra az 1. ábra egy részletét nagyobb méretarányban; — a 4. ábra egy találmány szerinti légcsatorna távlati képét; — az 5. ábra a találmány szerinti szárító függőleges metszetét; — a 6. ábra a száradási sebesség és idő függvényábráját; — a 7. ábra a szárító találmány szerinti, egy másik kiviteli alakjának függőleges metszetét, végül — a 8. ábra a nedvességtartalom és az idő függvényábráját mutatja be. A gravitációs anyagáramlású konvekciós szárító F keresztmetszetű 1 szárítóelemének (1 -3. ábra) 2 falába a 3 befúvó légcsatornákat erősítettük be. A 3 befúvó légcsatornák egyik vége zárt. A befúvott szárítóközeg a 3 befúvó légcsatornák alsó nyitott oldalán lép ki és a nyilakkal jelzett 5 áramlási úton átjárva a terményréteget, a 4 kifúvó légcsatornákba áramlik, majd ezek végein kilépve elhagyja az 1 szárítóelemet. A szárítóközeg áramlása pl. — nem ábrázolt — ventillátor nyomó- vagy szívóhatására történhet. A 3 befúvó és a 4 kifúvó légcsatornák közötti terményrétegen a szárítóközeg ellenáramban áramlik keresztül. A szárítóközegnek a szárítási teljesítmény szempontjából optimális áramlási sebessége mellett azonban meg kell akadályozni a szemkisodródás bekövetkezését. Ennek egyik lehetséges módja a 6 áramlásrendező betét alkalmazása, amelylyel a 4 kifúvó légcsatorna alsó nyitott oldalát a kilépő nyílás közelében lezárjuk. Ennek következtében a 4 kifúvó légcsatornák kilépő nyílásai közelében, ahol a szárítóközeg áramlási sebessége a legnagyobb, a 7 terményfelszínből a fluidizáció következtében kilépő szemcsék a 6 áramlásrendező betétbe ütköznek és visszaverődnek. Az 1 szárítóelemnek a 2 fal melletti, a 6 áramlásrendező betét alatti és a 7 terményfelszín feletti térrészeiben felfelé áramló szárítóközeg erőteljesen a szárító belseje felé áramlik (3. ábra) és az ebben a térrészben lebegő szemcséket a 8 áramlási irányban viszszaveti. A 6 áramlásrendező betét további kedvező hatása, hogy a 4 kifúvó légcsatornák kilépő nyílásaiban fellépő Borda-féle veszteség által okozott depresszió nem képes az 1 szárítóelem 2 fala mentén a szemcséket felemelni, s így a kisodródás lehetősége tovább csökken. A szemkisodródás megszüntetésének másik módja a 3 befúvó és a 4 kifúvó légcsator-5 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
