193684. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés nem-fémes porózus anyagok nedvességi jellemzőinek dielektromos úton történő megállapítására

193684 A találmány szerinti berendezés szondá­jának kiviteli alakja az értékelés módjától függően négyféle lehet. Az egyik kiviteli alaknál (2. ábra) az 1 ér­zékelő kondenzátor 14 fegyverzeteit azonos méretű, egymástól elszigetelt, közös tengely­vonalú körgyűrűk alkotják. A szonda henger alakú, amelynek egyik végén villamosán szi­getelő 15 burkolat alatt helyezkedik el az 1 érzékelő kondenzátor, míg a másik végén csat­lakozik a szondához, a jelátvitelt biztosító 17 kábel. A szondában lévő elektronikus áram­körök árnyékolását a fémből készült 16 ház biztosítja. Az előzőhöz hasonló a 3. ábrán bemuta­tott kiviteli alakkülönbség az, hogy az 1 érzé­kelő kondenzátor 14 fegyverzeteit nem borít­ja szigetelő anyag. A szigetelést a vizsgálan­dó anyagba beépített, villamosán szigetelő anyagú béléscső biztosítja. A harmadik kiviteli alak esetében (4. ábra) az 1 érzékelő kondenzátor 14 fegyverzeteit egy síkban elhelyezkedő kondentrikus körgyű­rűk alkotják. A kondenzátort a villamosán szigetelő 15 burkolat választja el a mérendő anyagtól. A szonda a 18 fogantyúnál megfogva rá­helyezhető a mérendő anyag felszínére, és ily módon anyagok felszíni, (illetőleg felszín­­közeli) nedvességtartalmának meghatározá­sára használható (pl. betonfalak esetében). A negyedik változatnál — mint az az 5. ábrán látható — a mérendő anyagból 19 min­tavevő hengerrel kivett minta eredeti állapo­tában benne marad a mintavevő hengerben. Az 1 érzékelő kondenzátor 14 fegyverzeteit párhuzamos síkú, egytengelyű, kör alakú fém­­tárcsák képezik. A fegyverzeteket két, villamo­sán szigetelő 15 burkolat választja el a méren­dő anyagtól. A találmány szerinti berendezés működését a továbbiakban az 1. ábrán látható blokkváz­lat alapján ismertetjük. A szonda változó frekvenciájú 3 mérő osz­cillátorának LC tagokból álló rezgőköre 2 hangolt tápvonalon keresztül csatlakozik az 1 érzékelő kondenzátorhoz, amelynek szórt villamos terében helyezkedik el a mérendő közeg. Mivel az érzékelő kondenzátor 14 fegy­verzeteinek geometriája állandó, így pilla­natnyi kapacitását kizárólag a közeg dielektro­­mos állandója, azaz nedvesség-tartalma ha­tározza meg. Ez a kapacitás elhangolja a 3 mérőoszcillátor frekvenciáját és a frekven­cia változásának mértéke egyértelműen jel­lemző a közeg nedvességtartalmára. Ily mó­don a nedvességtartalom meghatározását frekvenciaváltozás mérésére vezettük vissza. Problémát jelent azonban, az, hogy a frek­venciaváltozás tartománya viszonylag kicsi az alapfrekvencia értékéhez képest (annak mintegy 10%-a) és a 100 MHz nagyságrend­be eső, nagy alapfrekvencia esetében (ami­re azért van szükség, hogy nagy veszteségű közeg esetén is pontosan lehessen mérni a ned- 6 7 vességtartalmat) viszonylag drága áramkö­rök alkalmazására lenne szükség. Ezért al­kalmaztuk a 3 mérőoszcillátorral azonos fel­építésű, de 120 MHz rögzített frekvencián rez­gő 4 oszcillátort és az 5 keverő áramkört. A szorzó rendszerű keverés után az eredő jel a MHz tartományba eső, kisebb frekvencia. A példakénti berendezésnél ez a frekvencia 5 és 15 MHz között változott. A keverés kö­vetkeztében létrejövő mérőfrekvencia-változás (kb. 10 MHz) a további kiértékeléshez (fel­dolgozáshoz) alkalmas frekvenciatartomány­ban áll rendelkezésre. Az alkalmazott ún. fel­ső keverés eredménye, hogy a kevert jel frek­venciája a dielektromos állandó növekedésé­vel monoton nő. A keveréssel létrehozott kü­lönbségi frekvenciát a 6 osztó áramkör kHz nagyságrendű frekvenciává osztja le, ami már különleges kábel alkalmazása nélkül is za­varmentesen továbbítható a kiértékelő egység hez. A zavarérzékenység további csökkenésé­re szolgál a 7 illesztő fokozat. Ennek kimene­tén ugyanis kis impedancián jelenik meg a frekvencia-jel. A kiértékelő egység tulajdon­képpen digitális frekvenciamérő, amelynél az időlap stabilitását a 10 kvarcvezérlésű osz­cillátor (időzítő áramkör) biztosítja. A frek­venciamérő a 9 mintavevő kapuáramkör se­gítségével egy másodperces időtartammal mintát vesz a szondából érkező (kevert) jel­ből, amelynek frekvencia-értéke egyértelműen jellemzi a mérni kívánt paramétert, pl. a kőzet nedvességtartalmát, majd a beépített 12 prog­ramozható aritmetikai egység segítségével kiszámítja a paraméter-értéket, itt a nedves­ségtartalmat és azt a programban megadott mértékegységben megjeleníti a 13 számjegyes kijelzőn (pl. a nedvességtartalmat súlyszá­zalékban). A kijelzés négy másodpercig tart, majd az egész folyamat élőről kezdődik. Mé­réskor az impulzusok először a 8 jelformáló fokozaton és 9 mintavevő kapuáramkörön keresztül a 11 közbülső tárolóba kerülnek, és az egy másodperces mintavételi idő végén innen decimális nagyságrendként sorosan Íródik át az információ a 12 programozható aritmetikai egység műveleti regiszterébe. Ez a megoldás azzal az előnnyel jár, hogy a 13 számjegyes kijelzőn állandóan, látható a leg­utolsó mért, illetőleg számított adat, pl. ned­vességtartalom érték, jóllehet közbpn már tör­ténhet az új mintavétel, anélkül, hogy a ki­jelzés zavarná. A számítás végén a 13 szám­jegyes kijelzőn megjelenik az újabb adat, ami az elmondottak értelmében szintén négy má­sodpercig látható. A számítási program indí­tását és a 11 közbülső tároló törlését szin­tén a 10 időzítő áramkör biztosítja. Az arit­metikai egység programozásával mód nyílik több adat feldolgozására is, pl. mérési átlag képzésére. Az egész digitális logikai kapcsolás kis fogyasztású CMOS integrált áramkör­ből lett kialakítva. A találmány előnyei: — az eljárással, ill. az eljárás megvalósításá­ra kidolgozott berendezéssel gyorsan, nagy 8 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Oldalképek
Tartalom