193674. lajstromszámú szabadalom • Szerkezeti elrendezés áramlási veszteségek csökkentésére áramlástechnikai gépeknél és berendezéseknél
193674 10. ábra szintén radiális átömlésű gépeknél elhelyezett, illetőleg kiképezett depressziós üreget mutat be, a 11. ábra pedig a 10. ábrán bemutatott példakénti kiviteli alak egy további változatát mutatja be szintén radiális átömlésű gépeknél, a 12. ábrán látható a találmány szerinti depressziós üreg arra az esetre, amikor homlokfalban elhelyezett csőbe történik a beáramlás,t a 13. ábrán a 12. ábrán bemutatott példakénti kiviteli alak egy további változata látható, a 14. ábra pedig azt mutatja be, hogy a cső mentén hogyan helyezhető el a depressziót létrehozó üreg akkor, ha a csőbe való beáramlást kedvezőbbé akarjuk tenni, a 15., 16., 17. és 18. ábrákon hirtelen keresztmetszetcsökkenés esetére mutatjuk be a találmány szerinti depressziós üreget .létrehozó megoldás egy-egy példakénti kiviteli alakját, a 19., 20., 21. és 22. ábrákon pedig a találmány szerinti depressziót létrehozó üreg kiképzését mutatjuk be axiális, illetőleg félaxiális gépeknél. A találmány egy példakénti kiviteli alakja radiális ventillátorok esetében látható a 8. ábrán, ahol látható az 1 járókerék, a 2 szívócső, és látható az, hogy az 1 járókerék és a 2 szívócső között egy 3 üreg van kiképezve, amely üregben a leválási buborék létrejön. A leválási buborékot tartalmazó 3 üregben lévő csökkent nyomás hatására az áramló közeg befordul. Az ábrán látható, hogy az áramvonalak rendezetten folytatódnak az 1 járókerék felé tovább, tehát gyakorlatilag azt valósítottuk meg, hogy az áramlás irányváltozása után is rendezett áramlás jöjjön létre. Ez egyben azt is jelenti, hogy a befordulás mögött nem következik be az áramlási veszteséget okozó leválás. A 9. ábrán bemutatott példakénti kiviteli alak lényegében ugyanazt a feladatot látja el, mint a 8. ábrán bemutatott példakénti k - viteli alak, de itt a depressziót létrehozó 3 üreget egy, a 2 szívócsőben arra merőlegesen elhelyezett 4 nyúlvány segítségével valósítottuk meg. A 4 nyúlvány és a szívócső fala által határolt térrész a depressziót létrehozó 3 üreg, és az ábrán jól látható, hogy a befordulás után az áramlási viszonyok éppen olyan rendezettek, mint a 2 szívócsőbe való áramláskor, tehát veszteségek itt sem lépnek fel. A 10. ábrán a 9. ábrán bemutatott példakénti kiviteli alak egy további változata látható, ahol is a depressziót létrehozó 3 üreg egy, a 2 szívócsőben a cső falával szöget bezáróan elhelyezett 4 nyúlvány segítségével van megvalósítva. Az ábrán az áramvonalakat szintén bejelöltük, és jól látható, hogy gyakorla-4 5 tilag veszteségmentes áramlást tudunk megvalósítani. All. ábra egy további példakénti kiviteli alakot ismertet. A befordulás helye a találmány szerinti megoldásnál sík, hengeres vagy legfeljebb kúpos elemeket tartalmaz, amelyek egyszerű eszközökkel és olcsón állíthatók elő. A 12., 13. és 14. ábrákon csőszáj kialakítását szabadtérről való beáramlás veszteségének a csökkentésére mutatjuk be. Az áramlás befordulását az előzőekhez hasonlóan kiképezett, depressziót létrehozó 3 üreg segíti elő. A méretezés feladata itt is az, hogy a beáramlási pontban lévő áramlás az 5 csőnek a 7 homlokfallal való találkozási pontján közel tengelyirányú sebességgel érje el a csőfalat, és így a csőszájban ne jöjjön létre a beáramló közeg kontrakciója, amely áramlási veszteséget jelent. A 12. ábrán látható példakénti kiviteli alaknál a 7 homlokfalon, arra merőlegesen van egy 4 nyúlvány elhelyezve, és a 4 nyúlvány és a 7 homlokfalnak a 4 nyúlvány és az 5 cső közötti részén képezi a 3 üreget. Az áramvonalak egyértelműen szemléltetik azt, hogy egyrészt veszteség nem lép fel, másrészt pedig az 5 csőben az irányváltozás után rendezett vonalakban történik az áramlás. A 13. ábra a 12. ábrán bemutatott kivitelei alak egy további változatát mutatja be, ahol is a 4 nyúlvány a 7 homlokfallal szöget bezáróan van elhelyezve, és ez a szög a merőlegesnél kisebb szög. A 14. ábrán egy további példakénti kiviteli alak látható, itt azonban az 5 cső nem homlokfalon van elhelyezve, de a beáramlást egy 4 nyúlvány segíti elő. A 15., 16., 17. és 18. ábrákon a találmány szerinti eljárást megvalósító szerkezetet mutattunk be arra az esetre, amikor az áramló közeg hirtelen keresztmetszetváltozással, pontosabban hirtelen keresztmetszetcsökkenéssel találja magát szemben. A leválási buborék ebben az esetben is hasonlóan keletkezik, és így a leválási buborék kialakulását, illetőleg a kisveszteségű befordulást szintén egy, a találmány szerinti szerkezeti elrendezés valósítja meg. A 15. ábrán bemutatott példakénti kiviteli alaknál a nagyobb keresztmetszetű és a kisebb keresztmetszetű 5 cső találkozási helyénél a nagyobb keresztmetszetű csőben képeztük ki a 3 üreget, mégpedig úgy, hogy a nagyobb keresztmetszetű cső falára, arra merőlegesen 4 nyúlványt képeztünk ki. Ebben az esetben a 4 nyúlvány és a nagyobb keresztmetszetű csőfalnak a kisebb keresztmetszetű 5 cső és a 4 nyúlvány közötti szakasza képezi a depressziót létrehozó 3 üreget. Az ábrán látható, hogy milyen rendezett az áramlás a befordulás után is, és milyen kis veszteséggel tudott az áramlás irányt változtatni. A 15. ábrán bemutatott kiviteli alaknak.egy további változata látható a 16. ábrán, ahol a depressziót létrehozó 3 üreget egy, a nagyobb keresztmetszetű csőfalra merőlegesen, azaz az áramlás irányára merőlegesen elhelyezett 4 nyúlvány által határolt térrész 6 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
