193657. lajstromszámú szabadalom • Stabilizált nagyfeszültségű tápegység
193657 áramkör egyik 16 bemenete a stabilizált 14 kimenetre, további bemenete a referenciafeszültség képző 11 fokozat 17 kimenetére, míg további 18 bemenete háromszögjel 19 generátor kimenetére kapcsolódik. Feszültségkimaradás-jelző 20 áramkör figyelőbemenete ugyancsak a 14 kimenettel van összekapcsolva. A 2. ábrán látható kapcsolási rajz szerint 12 áteresztőelem TI tranzisztor lehet, amelynek kollektora a 3 átkapcsolóelem 10 kimenetére csatlakozik, emittere aluláteresztő 13 szűrő bemenetére van kötve, míg bázisa a 15 vezérlőáramkör kimenetére van rákapcsolva. A 15 vezérlőáramkör ICI differenciálerősítővel van felépítve, amelynek neminvertáló bemenetére a referenciafeszültség képző 11 fokozat 17 kimenetére csatlakozó RÍ és R2 ellenállásokból álló feszültségosztó kimenete valamint nagyértékű R3 ellenállásból és leválasztó Cl kondenzátorból álló soros tagon keresztül a 19 generátor kimenete csatlakozik. A 14 kimenetre további R4 és R5 ellenállásból álló feszültségosztó van rákötve, amelynek kimenete az ICI differenciálerősítő invertáló bemenetével van összekapcsolva. A 10 kimeneten jelenlévő gerincfeszültség az ICI differenciálerősítő által vezérelt TI tranzisztoron és az aluláteresztő 13 szűrőn keresztül jut a stabilizált 14 kimenetére. A kimeneti feszültségből az R4 és R5 ellenállásokból álló feszültségosztón keresztül előálló jelfeszültség az ICI differenciálerősítő invertáló bemenetére jut, míg a 11 fokozat referenciafeszültségének RÍ és R2 ellenállások által leosztott értéke az ICI differenciálerősítő neminvertáló bemenetére kapcsolódik. A háromszögjel 19 generátor által szolgáltatott háromszögfeszültség a leválasztó Cl kondenzátoron, a nagyértékü R3 ellenálláson valamint az RÍ és R2 ellenállásokból álló osztón keresztül erősen leosztva kerül az ICI differenciálerősítő neminvertáló bementére. A terheléssel szembeni stabilitás az R3 ellenállás értékének növelésével fokozható. A tápegység bekapcsolásakor a stábilizátor analóg szabályzóként éled fel. Amint a kimenőfeszültség eléri a névleges értéket, a szabályzókor kapcsolóüzemű stabilizátorként működik tovább, a terhelés változása a kapcsolójel kitöltési tényezőjének változását vonja maga után. Gyors, illetve nagymértékű terhelésváltozás esetén a kimenőfeszültség a referenciafeszültségen lévő háromszögfeszültség kimenetre vonatkoztatott csúcsértékei között marad, mivel a háromszögfeszültség csúcsértékeinél a stabilizátor analóg üzemmódban dolgozik. A terhelési stabilitást a háromszögfeszültség amplitúdójának csökkentésével lehet növelni úgy, hogy a háromszögfeszültségnek a kimenetre vonatkoztatott értéke még nagyobb maradjon a kimeneten levő hullámosság értékénél. Helyes méretezés esetén ez igen kis 5 4 érték lehet, függetlenül a mindenkori terheléstől. A 3. ábrán a feszültségkimaradás-jelző 23 áramkör egy lehetséges elvi kapcsolási rajza látható. A 3 átkapcsolóelem stabilizálatlan 10 kimenetére R6, R7 és R8 ellenállásokból álló feszültségosztó csatlakozik, míg a bemutatott kiviteli alaknál három különálló stabilizált tápegység egy-egy 14 kimeneté D1-D2 diódákon át az R6 és R7 ellenállások közös pontjára csatlakozik. A feszültaégosztó kimenete, azaz az R7 és R8 ellenállások közös pontja R9 ellenálláson át IC2 műveleti erősítővel felépített hibajelet adó differenciál komparátor invertáló bemenetére, valamint RIO ellenálláson át IC3 műveleti erősítővel felépített törlésjelet adó differenciál komparátor bemenetére van rákötve. A 20 áramkör további Rll, R12 és R13 ellenállásokból álló feszültségosztót tartalmaz, amely a 11 fokozat 17 kimenetére kapcsolódik. Az RI I és R12 ellenállások közös pontja az IC2 műveleti erősítő neminvertáló bemenetével, míg az R12 és R13 ellenállások közös pontja az IC3 műveleti erősítő neminvertáló bemenetével van összekötve. Az IC2 műveleti erősítő kimenete meghajtó T2 tranzisztor bázisára csatlakozik, melynek emittere a stabilizált 14 kimenetre csatlakozik, míg kollektora R14 munkaellenálláson át testpotenciálra van kapcsolva. Az IC3 műveleti erősítő kimenete meghajtó T3 tranzisztor bázisára csatlakozik, amelynek emittere ugyancsak a stabilizált 14 kimenetre, kollektora R15 munkaellenálláson át testpotenciálra van kötve. A T2 tranzisztor kollektora egyben a 20 áramkör 21 hibajelkimenete, míg a T3 tranzisztor kollektora a 20 áramkör 22 törlésjelkimenete, A T2 tranzisztor kollektora soros R16 ellenálláson és D4 diódán keresztül az IC2 műveleti erősítő invertáló bemenetére van visszacsatolva, míg a T3 tranzisztor kollektora soros R17 ellenálláson és D5 diódán keresztül az IC3 műveleti erősítő invertáló bemenetére van visszacsatolva. Bekapcsoláskor, ha a gerincfeszültség eléri egy úgynevezett visszamentési szint értékét és a stabilizált kimenőfeszültségek elérik a névleges értékeket, az R7 és R8 ellenállás közös pontján megjelenő feszültség az R9 és RIO ellenállásokon keresztül először az IC3 műveleti erősítővel felépített komparátort, majd az IC2 műveleti erősítővel felépített komparátort billenti át, megszüntetve ezáltal a törlésjelet a 22 törlésjel kimeneten, majd a hibajelet a 21 hibajelkimeneten. A gerincfeszültség vagy a kimenőfeszültségek lecsökkenése esetén az ellenállásosztó kimenetén megjelenő feszültség az előzőnél alacsonyabb feszültségértéknél billenti vissza először a hibajelet adó komparátort, majd a törlésjelet adó komparátort, kiadva a hibajelet majd a törlésjelet. Az R16 ellenállásból és D4 diódából, illetye az R17 ellen-6 5 10 15 20 25 30 3f 40 45 50 55 60 65
