193655. lajstromszámú szabadalom • Eljárás időjárásnak ellenálló gyöngyfényű szinezék előállítására

193655 1 A találmány tárgya eljárás időjárásnak ellenálló gyöngyfényű színezék előállítására fémoxidokkal bevont csillámlemezkékből, ame­lyek egy stabilizáló hatású krómtartalmú külső réteggel vannak ellátva. Ismert, hogy gyöngyfényű színezékeket tartalmazó műanyagok és lakkok az időjárás hatására károsodnak. Különösen az UV su­gárzás és a nedvesség együttes behatására bomlik szét a polimermátrix a színezékként beágyazott és általában Ti02-vel bevont csil­lámlemezkék katalitikus hatása miatt. Tiszta íitán-díoxid-színezékek stabilitásja­­vító bevonattal történő ellátása az irodalom­ban ismert, például a J. Berksdale: Titánium, Ronald-Press, I960, c. könyvben. Az ismerte­tett bevonatok ^zoqbgn nem biztosítanak kellő stabilitási-.?-.bonyolult felépítésű Ti02-tartal­­mú cBillámbevóhatok számára. A Ti02-vel bevont csillámszínezékek stabili­tásának javítására egy krómvegyületekből álló külső réteg felvitelét javasolták. így a 22 15 191. számú NSZK-beli közrebocsátási iratban Ti02-vel bevont csillámszínezéket is­mertetnek, amely további metakrilát-króm­­-klorid réteggel van bevonva és az időjárás­sal szemben nagyobb stabilitást mutat. A 28 52 585. számú NSZK-beli közrebocsátási iratban olyan Ti02-vel bevont csillámszínezé­ket ismertetnek, amelynek az időjárással szem­ben mutatott ellenállását egy külső króm-hid­­roxid réteggel fokozták. Az ily módon kezelt színezékek nagy hát­ránya, hogy a kielégítő hatáshoz szükséges mennyiségű krómvegyület erős szürkészöld, illetve zöld színe miatt károsan befolyásolja a színezék szinhüségét és fényét. Szükséges volt tehát, olyan színezékek ki­dolgozása, amelyek az időjárásnak jól ellen­állnak, de nem rendelkeznek ezekkel a hátrá­nyokkal, hanem a kezelés után is megfelelő fénnyel és tiszta színnel rendelkeznek. Azt találtuk, hogy az eredeti fény és szín megtartása mellett semleges színű és az idő­járásnak ellenálló bevonatot nyerünk, ha a stabilizálandó színezéket fémvegyületek kom­binációját tartalmazó külső bevonattal lát­juk el, amikor is a színezéket mind krómvegyü­­lettel, mind vas- és/vagy magánvegyülettel bevonjuk. A találmány tárgya tehát eljárás időjá­rásnak ellenálló gyöngyíényű színezék elő­állítására fémoxidokkal bevont csillámlemez­kékből, amelyek stabilizáló hatású krómtar­talmú külső réteggel vannak ellátva, oly mó­don, hogy fémoxidokkal bevont csillámlemez­kékből álló színezék vizes szuszpenziójához pH = 2-8 között sóoldat formájában vasat és/vagy mangánt, valamint krómot adunk, a vasat és /vagy mangánt hidroxid, karbonát vagy foszfát vagy metakrilát-króm-klorid formájában a csíllámlemezkékre kicsapatjuk, ahol a kapott külső réteg mennyisége a színe­zék teljes tömegére vonatkoztatva 0,1-10 tö­­meg% és a krómvegyület mennyisége a külső 2 2 réteg tömegére vonatkoztatva 20—80tömeg%, majd a külső réteggel ellátott csillámlemezké­ket elválasztjuk és szárítjuk. A találmány szerinti eljáráshoz gyakorla­tilag bármely szokásos, fémoxidokkal bevont csillámszínezék felhasználható, előnyösen azonban a titán-dioxiddal bevont csillámszíne­zékeket alkalmazzuk. Az alapszínezékként felhasznált csillámszínezékek általában mint­egy 5—200 pm átmérőjű és mintegy 0,1 — —5 pm vastagságú csillámlemezkékből áll­nak, amelyek fémoxidréteggel vannak be­vonva. Fémoxidbevonatként az előnyös törés­mutató miatt általában titán-dioxidot, illetve titán-dioxid-aqua-t és/vagy cirkónium-di­­oxidot, illetve cirkonium-dioxid-aqua-t hasz­nálunk. A fenti fémoxidokkal együtt vagy azok helyett felhasználhatók más színtelen vagy adott esetben színes fémoxidok is, így például Sn02, Al203 vagy Fe203. Különösen gyakran alkalmazzák a mintegy 5—50 pm átmérőjű és mintegy 0,5 pm vastagságú csillámlemez­kékből álló csillámszínezéket, amelyben a le­mezkék adott esetben hidratált titán-dioxid­­réteggel vannak bevonva, ahol a csillám felü­letére mintegy 50-500 mg Ti02/M2 bevonat kerül. Ez a gyöngyfényű színezék a felvitt fémoxidréteg vastagságától függően külön­böző interferencia színeket ad. Ezek általában olyan termékek, amelyek magas, mintegy 600-1000 °C feletti hőmérsékleten kalcinálva vannak. Ezek a színezékek ismertek például a 14 67 468., 19 59 996. és 20 99 586. számú NSZK-beli közrebocsátási iratokból és a 20 60 850., 21 06 613., 22 14 546., 22 16 191., 22 44 298., 23 13 331., 23 13 332., 24 29 762., 25 22 572., 25 22 573. és 26 28 353. számú NSZK-beli közrebocsátási iratokból. Különö­sen előnyös kiindulási anyagok a 22 14 546. vagy 25 22 572. számú NSZK-beli közrebo­csátási iratok alapján előállítható Ti02-vel bevont rutilmódosulatú csillámszínezék. A külső réteg találmány szerinti felvite­léhez a színezéket vízben szuszpendáljuk. A leválasztandó fém hozzáadható sóoldat formájában és megfelelő kicsapószerrel, így például egy bázissal vagy megfelelő anionnal a színezékre kicsaphatok. Ennek során elő­nyösen úgy járunk el, hogy egy vagy több ol­datot, amelyek a fémeket oldott só vagy komp­lex formájában tartalmazzák, lassan a kiin­dulási színezék vizes szuszpenziójához adunk, miközben egyidejűleg a kicsapószert is ada­goljuk. A kicsapást mintegy pH = 2—8 kö­zött, előnyösen mintegy pH = 4—7 között végezzük, amelyet az eljárás során konstans értéken tartunk. A pH kiválasztott értéke lé­nyegében attól függ, hogy milyen formában kell a fémet kicsapni. Megfelelő formák a hidr­­oxidok, karbonátok és foszfátok, a króm ese­tén a metakrilátkomplex is. A legelőnyösebb a foszfátként végzett kicsapás, amikor a szusz­penzió pH-ját mintegy 4—7 közé állítjuk Fémsóként lényegében bármilyen vízold­ható só felhasználható. Előnyösen azonban 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Oldalképek
Tartalom