193654. lajstromszámú szabadalom • Hatóanyagként benzoxazin-származékot tartalmazó fungicid készítmények és eljárás benzoxazin-származékok előállítására

193654 például platinát vagy palládiumot haszná­lunk; adott esetben a katalizátorokat meg­felelő hordozóanyagokra, mint például szénre felvive alkalmazzuk. A reakció hőmérsékletét a d) eljárásnál széles tartományban változtathatjuk. Általá­ban 20 és 120°C, előnyösen 60 és 100°C közötti hőmérsékleten dolgozunk. A d) eljárásnál nyomás alatt is dolgoz­hatunk; általában 1 —100 bar, célszerűen 1—80 bar nyomáson dolgozunk. A találmány szerinti d) eljárásnál 0,1 mól (lc) általános képletű nitro-benzoxazin-szár­­mazékra 0,5—5 g, előnyösen 1—3 g hidrogé­nező katalizátort veszünk. A hidrogénezés, továbbá a feldolgozás,valamint az (Id) álta­lános képletű vegyületek elkülönítése ismert módon történik. A találmány szërinti e) eljárásnál hígító­szerként elsősorban víz alkalmazható. A találmány szerinti e) eljárásnál adott esetben megfelelő katalizátort is használ­hatunk; előnyösen egy réz-(I)-só, mint példá­ul réz-(I)-cianid vagy réz-(I)-bromid vagy réz-(I)-klorid alkalmazható. A találmány szerinti e) eljárásnál a reakció hőmérsékletét szintén széles tartományban változtathatjuk; általában 20 és 100°C, elő­nyösen 40 és 60°C közötti hőmérsékleten dol­gozunk. A találmány szerinti e) eljárásnál 1 mól (ld) általános képletű ámíno-benzoxazin-szár­­mazékra, általában 1 —1,5 mól, előnyösen 1 —1,2 mól nátrium-nitritet, 2—5 mól, elő­nyösen 2—3 mól ásványi savat, további 1 — 5 mól, előnyösen 1—3 mól nukleofil reagenst használunk. A feldolgozás szokásos módon történik. A találmány szerinti készítmények erős fungicid hatást mutatnak és a fitopatogén gombák irtására alkalmazhatók. A találmány szerinti fungicid készítmé­nyeket az alábbi gombák ellen hasznosíthat­juk a növényvédelemben: Plasmodiophoro­­mycetes, Oomycetes, Chytridiomycetes, Zygo­mycetes, Ascomycètes, Basidiomycetes, Deute­­romycetes. A találmány szerinti készítményeket a növények jól tolerálják, ezért e készítménye­ket a szükséges koncentrációban vihetjük fel a növények föld feletti részére, a vető­magra vagy a talajra. A találmány szerinti fungicid szereket különösen jó eredménnyel hasznosíthatjuk a növényvédelemben a rizs-megbetegedések le­küzdésére, így például a Pyricularia oryzae ellen. A találmány szerinti készítmények alkal­masak a foltosodás, így az almafoltosodás előidézői, az Oomycetesek leküzdésére is. A találmány szerinti eljárással előállí­tott hatóanyagokat szokásos módon készít­ménnyé alakíthatjuk, oldatokat, emulziókat, porozószert, szuszpenziót, port, szóróport, habot, pasztát, oldható port, granulátumot, aeroszolt, szuszpenzió- és emulzió-koncent-7 rátumot, vetőmagport, műanyaggal impreg­nált természetes és szintetikus anyagokat, polimer anyagokkal készült finom kapszulá­kat, vetőmag-bevonóanyagot, égő rudacská­kat, füstpatronokat, füstdózisokat és füst­­spirálokat, továbbá ULV hideg és meleg por készítményeket. A készítményeket ismert modort állíthat­juk elő, így a hatóanyagot valamely segéd­­anyaggal, hígítóanyaggal, folyékony oldószer rel, nyomás alatt cseppfolyósítható gázokkal és/vagy szilárd hordozóanyagokkal, adott esetben felületaktív anyagokkal, így emul­­geálószerekkel és/vagy diszpergálószerekkel és/vagy habzástgátló anyagokkal elegyíthet­jük. Abban az esetben, ha hígítószerként vizet használunk, oldást elősegítő anyagként hasz­nálhatunk szerves oldószereket is. Folyékony oldószerként az alábbiak alkalmazhatók: aromás anyagok, így xilol, toluol, vagy alkil­­-naftalin, klórozott aromás vagy klórozott alifás szénhidrogének, így klór-benzol, klór­­-etilén, metilén-klorid, alifás szénhidrogének, mint ciklohexán vagy paraffinok, így például kőolaj frakciók, alkoholok, mint butanol vagy glikol, továbbá ezek éter vagy észter szárma­zékai, ketonok, így aceton, metil-, etil-keton, metil-izobutil-keton vagy ciklohexanon, erő­sen poláros oldószerek, mint dimetil-formamid és dimetil-szulfoxid, továbbá víz. Cseppfolyó­sított gázhalmazállapotú hígítószerek, illető­leg hordozóanyagok alatt olyan folyadékokat értünk,amelyek normál hőmérsékleten és nyo­máson gázhalmazá!lapotúak,mint például az aerosol hajtógázok,mint a halogénezett szén­­hidrogének,továbbá butén, propán, nitrogén, és szén-dioxid. A szilárd hordozóanyagok kö­zül említjük meg, például kőzúzalékokat, mint kaolin, agyagföld, talkum, kréta, kvarc, attapulgit, montmorillonit, diatomaföld, to­vábbá a szervetlen sózúzalékokat, mint a nagy diszperzitású kovasav, alumínium-oxid, vagy a szilikátok. A granulátumok előállításához szilárd hordozóanyagként alkalmazhatók, például az őrölt és frakcionált természetes kőzetek, így kalcit, márvány, habkő, szepiolit, dolomit, továbbá szervetlen és szerves liszt­­tekből készült granulátumok, továbbá szer­ves anyagokból készült granulátumok, így például fűrészporból, kókuszdióból, kukorica­­csutkából, a dohánynövény szárából készült granulátumok. Emulgeáló és/vagy liabzást­­gátló szerként az alábbiak alkalmazhatók: nemionos vagy anionos emulgeátorok így például poli(oxi-etilén)-zsírsav-észterek, po­li (oxi-etilén) -zsíralkohol-észterek, alkil-szul­­fonátok, alkil-szulfátok, aril-szulfonátok, to­vábbá fehérje-hidrolizátum. Diszpergálószerként az alábbiak alkal­mazhatók: például a ligninszulfit-lúg, továbbá a metil-cellulóz. A készítményekben kötőanyagként karb­­oxi-metil-cellulóz, természetes vagy szinte­tikus porszerű anyagok, szemcsés vagy látex alakú polimerek, így gumiarábikum, poli-8 5 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Oldalképek
Tartalom