193647. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés geotermikus energia hasznosítására
193647 eső tartományában, illetve legfeljebb az I szakasz alsó részében vannak kialakítva, és a 11 elválasztócsőnek nem kell a 2 gőztermelőcső aljáig nyúlnia. A h,..Jh„ értékek kb. 10 m-es nagységrendüek, de nem szükségszerűen azonosak, tehát a 13 átömlőnyílások nem periodikusan ismétlődnek; a 13 átömlőnyílások kiosztása és mérete (területe) minden alkalmazási esetben — az adott körülmények figyelembe vételével — számítással határozandó meg. A 13 átömlőnyílások sűrűsége és átfolyási keresztmetszete mindenesetre úgy határozandó meg, hogy a 11 elválasztó cső és a 2 gőztermelő cső közötti gyűrűkeresztmetszetű 14 térben mindenütt kissé nagyobb gőznyomás uralkodjék, mint a 11 elválasztó csövön belül, ugyanakkor két-két szomszédos 13 átömlőnyílás közptt keletkező gőzmennyiség a nyomásviszonyok és az áramlási ellenállások megfelelő aránya folytán a 13 átömlő-nyílásokon keresztül túlnyomórészt a 11 elválasztó-csőbe, és csak kisebb részben a következő 14 gyűrűstér-szakaszba áramoljék. A 3. ábrán egyébként jól látható, hogy a 14 tér egyöntetű £ szélességét, valamint a 11 elválasztócsőnek a 2 gőztermelő csőben a koaxiális elhelyezkedését a 12 távtartó-folyadékvisszatérítő gyűrűk biztosítják, amelyek nyílásokat tartalmaznak. A £ nyíl érzékelteti a 11 elválasztócsőből a gőz távozását, az Xi nyilak a kondenz-folyadékfázis visszaáramlását a cső felső végén, az ^ nyilak pedig azt, hogyan juttatják vissza a 12 távtartó-folyadékvisszatérítő gyűrűk a folyadékot a 2 gőztermelő cső falára. A k. távköz pl. 1—2 cm lehet. A találmány előnye, hogy optimális hatékonysággal, szivattyúzási energia-ráfordítás nélkül teszi lehetővé a geotermikus energia kihasználását, és eddig nem — vagy nem megfelelően — kihasznált energiaforrás racionális bekapcsolását biztosítja az energiatermelésbe. A találmány természetesen nem korlátozódik az eljárás fentiekben részletezett foganatosítási módjaira, illetve a berendezés kiviteli példáira, hanem az igénypontok által definiált oltalmi körön belül számos módon megvalósítható. SZABADALMI IGÉNYPONTOK 1. Eljárás geotermikus energia hasznosítására, amely eljárás során a térszín alatti kőzetbe mélyesztett gőztermelő csőbe folyadékot vezetünk, a geotermikus hő kihasználásával a folyadékot elgőzölögtetjük, és a gőzt — pl. villamosenergia termelésére — hasznosítjuk, azzal jellemezve, hogy a gőztermelő csőben (2) az atmoszférikust meghaladó nyomást (túlnyomást) állítunk be, és a csőben (2) olyan folyadékot — hőhordozó közeget — csörgedeztetűnk lefelé, amelynek a telített gőze a beállított túlnyomáson legalább 1000 kJ/m3 fajlagos párolgáshőt tartalmaz. (Elsőbbsége: 1983.02.14.) 9 6 2 Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a gőztermelő csőben (2) olyan folyadékot csörgedeztetűnk lefelé, amelynek a forráspontjához az adott geotermikus hőmérsékleten — általában 50—150°C között — a kútszerkezet és a felszíni hasznosító berendezések nyomástartó képességén belül a lehető legnagyobb egyensúlyi nyomás tartozik, és amelynek a lehető legnagyobb a párolgáshője. (Elsőbbsége: 1983.02.14.) 3 Az 1. vagy 2. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy mintegy 100—120°C kúth őmérsékletig hőhordozó közegként ammóniát (NH3), vagy különféle freonokat (pl. R12, R22), és/vagy szénhidrogéneket (pl. C3H6, C3H8) használunk. (Elsőbbsége: 1983.02.14.) 4 Az 1. vagy 2. igénypont szerinti eljárás azzal jellemezve, hogy mintegy 120°C-t meghaladó kúthőmérséklet esetén hőhordozó közegként vizet használunk. (Elsőbbsége: 1983.02.14.) 5 Az 1—4. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a hasznosítás során keletkezett kondenzátumot zárt rendszerben juttatjuk vissza a gőztermelő csőbe (2) (Elsőbbsége: 1983.02.14.) 6 Az 1—5. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy — amennyiben a gőztermelő cső (2) köpenycsövön (béléscsövön) (5) belül távközzel helyezkedik el, és a köpenycső’(5) termálvizet (10) tartalmazó rétegen (7a) halad át —, a köpenycsövet (5) a termálvizet (10) tartalmazó réteg (7a) tartományában megnyitjuk, a termálvizet (10) a gőztermelő cső (2) és a köpenycső (5) közötti gyűrű alakú térbe, onnan pedig a felszínre vezetjük, és ily módon a gőztermelc cső (2) — legalább felső — szakaszát a termálvízzel (10) hőszigeteljük, és a kivezetett termálvizet — adott esetben — hasznosítjuk (2. ábra). (Elsőbbsége: 1983.02.14.) 7. Az 1—6. igénypontok szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a gőztermelő csőnek (2) legalább a gőztermelő szakaszát (II, III) körülvevő kőzet (7) hézagait, pl. üregeit, pórusait, repedéseit stb. jó hővezető képességű i tószilárduló anyaggal (3) töltjük ki (1. és 2 ábra). (Elsőbbsége: 1983.02.14.) 8. A 7. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a jó hővezető képességű utószilárduló anyagot (3) hidraulikus kötőanyag (pl. cementpor); jó hővezetőképességű adalékanyag (pl. grafitpor); víz, valamint — adott esetben — egyéb adalékszer (pl. betonplasztifikátor, kötéslassító stb.) összekeverésével állítjuk elő. (Elsőbbsége: 1983.02.14.) 9. A 7. vagy 8. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a kőzet (7) jó hővezető képességű anyaggal (3) kitöltendő tartományát robbantással vagy/és hidraulikus úton vagy/és más módon repesztjük. (Elsőbbsége: 1983.02.14.) 10. A 7—9. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a jó 10 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
