193645. lajstromszámú szabadalom • Nátrium-szilikát alapú vízálló hőszigetelő anyag és eljárás annak előállítására

193645 1 A találmány tárgya vízálló hőszigetelő anyag, amely 3Ó 45%-os vizes nátrium-szi- Ilkát oldatot, 60 — 94% szilárd nátrium-szili­­kátnt, 1 - 20% boraxot és 5 — 20% perlitet tartalmaz. A találmány tárgya továbbá fenti hőszige­telő anyag előállítási eljárása. A találmány szerinti eljárást úgy végezzük, hogy a 30 45%-os vizes nátrium-szi 1 ikát oldathoz szilárd nátrium-szilikátot, boraxot és perlitet adunk, ezután 80 — 250°C hőmérsék­leten végzett melegítéssel a keveréket 15 — 60% víztartalom eléréséig homogenizál­juk, a homogenizált keveréket 500 — 700°C hőmérsékleten fémszerszámban vagy más zárt formában ex pandái tatjuk. A technika állásából ismertek porózus szi­­likát-termékek összetételei és eljárás előállí­tásukra. így példáid a 23 622 számú BG szabadalmi leírásban ismertetett készítmény nátrium-hid­­ropoliszilikátot és finomra őrölt szilikát töltő­anyagokat például homokot, kalcedonolit sala­kot, az ércelőkészítés hulladékait, perlitet tar­talmaz, amelyben a komponensek aránya 1:1- től I : 10-ig változhat. Az eljárás szerint a nátrium-hidropoliszi­­likátot folyékony nátrium-szilikát (vízűveg) es szilárd nátrium-szilikát 5 : 1-től 1 :1-ig ter­jedő arányú keverékének vízfürdőn történő melegítésével állítják elő. A kapott masszát 95 G hőmérsékleten addig szárítják, míg a' massza szárazanyag-tartalma a 45 — 55%-ot eléri, majd ezután szilikát töltőanyaggal ösz­­szekeverik. A keveréket golyósmalomban őrlik és 900 lyuk/cm2-es szitán átrostálják. Ezt a folyamatot addig végzik, míg a szi­tán fennmaradó rész 10% alá csökken. A ka­pott őrleményt 7 — 20% viz hozzáadásával granulálják. A granulátumot különböző mére­tű és alakú, vasból készült szerszámokba töl­tik, és 0,2 — 0,5 MPa nyomással sajtolják. Ezután a szerszámokat a betöltött anyag­gal 110°C hőmérsékletű, elektromos fűtésű kemencébe helyezik, majd 2 órán keresztül 600°C hőmérsékleten hőkezelik. Ismert más hőszigetelő üveghab összetéte­le és előállítási eljárása is. Ilyen üveghabot ismertet a Demidovitsch, B.K.. — Schaumglas, Minszk (1975) és a Grigoriev, P.N., Metveev, M A. — Lösliches Glas, Moszkva (1956) iro­dalmi hely is. Az ismert üveghab a következő komponen­sekből áll: üveghúlladék vagy speciálisan elő­állított üveg és max. 5% mennyiségű gázkép­ző anyag, például természetes karbonátok, szén, korom. Az üveghab előállítása üveghulladékok vagy különlegesen előállított üveg, valamint gázképző anyagok, például természetes kar­bonátok, szén, korom stb. együttes őrlésével kezdődik. Az őrleményt hőálló, acélból készült szerszámba helyezik és 800 — 1000°C hőmér­sékletre hevítik. Az így kapott tömbök térfo­gat-tömege az Aichler,F-Isolationsarbeiten im 2 2 Bau, Szófia (1961) irodalmi hely szerint 200— — 600 kg/m3, és hővezetési tényezője >.= = 0,058 — 0,23 W/m2.K. Az első hivatkozásban bemutatott hőszfge­­‘elő anyag hátrányos jellemzői: a nagy hőve­zetési tényező, a nagy térfogatsúly és az inho­mogén (nem egységes) szerkezet. Hátrányos íz eljárás bonyolultsága is. Ha a nátrium-hid­­■oszilikáthoz nem keverünk szilikát töltőanya-' got, akkor ugyan kis térfogat-tömegű és kis hővezetési tényezőjű, tehát ilyen szempont­ból előnyös tulajdonságú terméket kapunk, de. rossz a termék vízállósága, és így a levegő nedvességtartalma károsítani fogja. Az üveg­­hab hátrányos tulajdonsága a viszonylag nagy lérfogat-tömeg és az inhomogén szerkezet. Az üveghab előállitási eljárásának hátránya a magas hőmérsékletű előállítási folyamat, amely nagy energia igényű, és a gyártáshoz szükséges szerkezeteknél alkalmazott drága acélok és ötvözetek. A találmány célja olyan vízálló hőszige­telő anyag kidolgozása, amely kis térfogat­­-tömegű (100 — 300 kg/m3), kis hővezetés! tényezőjű (0,04 — 0,08 W/m2.K) és nagy nyo­mószilárdságú (0,5 — 3 MPa). A találmány szerinti hőszigetelő anyag 30-45%-os vizes nátrium-szilikát oldatot, 60- -94% szilárd nátrium-szilikátot, 1-20% bora­xot és 5-20% perlitet tartalmaz. A találmány szerinti hőszigetelő anyag elő­állítását a következők szerint végezzük. A vi­zes nátrium-szilikát oldathoz hozzáadagoijuk a szilárd' nátrium-szilikátot, a boraxot és a perlitet. Ezt követően a komponenseket 80 —- 250°C hőmérsékleten vízfürdőn vagy putoklávban melegítjük, míg 15-60% víz­tartalmú, homogén keveréket kapunk. Az előállított terméket még homogenizál­juk és ezután 500 — 700°C hőmérsékleten fém­­szerszámban vagy más zárt térben expandál­­tatjuk. A fémszerszámnak az expandált ter­mékkel érintkező felületén formaleválasztó rétegként vékony fém-foszfát réteget alkalma­zunk. A szerszámot a termékkel (lassan) szo­bahőmérsékletre hütjűk és a terméket kivesz­­szük. A hőkezelést szállítószalagos kemencé­ben is végezhetjük, ekkor a termék folyamato­san keletkező végtelen szalag, amelyet a ke­mence után meghatározott nagyságú részekre \ águnk. A találmány szerinti eljárás és az azzal előállított hőszigetelő anyag előnyei:-a vízálló hőszigetelő anyag nyersanyagai bőségesen hozzáférhetők; — a technológia könnyen kivitelezhető; — az előállított hőszigetelő anyag tulajdon­ságai hasonlítanak az üveghab tulajdon­ságaira, de annál alacsonyabb hőmérsék­leten állítható elő és szilárdsága jobb;--a találmány szerinti hőszigetelő anyag víz­álló, 100 — 700°C hőmérséklet tartomány­ban alkalmazható, nem ég, nem rothad, nem bomlik. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Oldalképek
Tartalom