193641. lajstromszámú szabadalom • Eljárás polimer- és/vagy paraffin alapú, vizes diszperziós ragasztók előállítására

193641 90°C között vízfürdőn melegítve a szerves oldószer zömét kihajtjuk belőle. Ez a ragasz­tó különösen előnyös karbonátot nem, vagy csak kis mennyiségben tartalmazó ásványi anyagok ragasztására (építőipar). 7. példa 100 g vízben 8,7 g hexadecil-trimetil-ammó­­nium-bromidot oldunk 70°C-on, majd az ol­datot 95°C-ra melegítve 25 g mikrokristá­lyos paraffint diszpergálunk kolloidmalom segítségével. A diszpergálással a követke­zőkre kell tekintettel lenni; a paraffint külön meg kell olvasztani,és az olvadékot folyto­nosan kell adagolni a rendszerbe. 8. példa A 7. példában ismertetett ragasztónál szélesebb körben alkalmazható ragasztót nyerünk, ha a paraffin helyett 25:75, illetve rugalmas ragasztási kötés létrehozása ese­tén 50:50 arányú ataktikus polipropilén:paraf­­fin elegyet diszpergálunk. A diszpergáláshoz nyomás alatt működő berendezést (MANTON­­-GAULIN) használunk, a kolloidmalomban keringtetett víz hőmérsékletét 120—140°C-on tartjuk. 9. példa 100 tr 50 t%-os etilén/vinil-klorid kopoli­­mert összekeverünk 2 tr melamin-formalde­­hid polikondenzációs gyantával (melynek átlagos molekulatömege — amit HP gőznyo­más ozmométerrel határoztunk meg — 6000± ± 800; a formaldehid:amin mólarány 2,05:1), majd a vizes közeg pH-ját 3 és 4 közöttire állítjuk be, célszerűen ecetsavval. A terméket ezután alaposan homogenizáljuk. A kapott diszperzió vízállósága jó, savra nem érzékeny töltőanyaggal (például Aerosil 100-zal) ada­­lékolható. Azonos értékű ragasztót kapunk, ha a 2 tr melamin-karbamid-formaldehid gyanta helyett 1,5 tr N,N-di-oktil-benzimidazolmium­­-kloridot adagolunk. 10. példa (összehasonlító) 100 tr 50 t%-os, poli(vinil-alkohol)-lal stabilizált poli(vinil-acetát) vizes diszperzi­ót — amely a polimer tömegére számítva 50 t% dibutil-ftalát lágyítót tartalmaz — 0,01 tr m-fenilén-diaminnak és melaminnak formaldehiddel pH = 4,7 mellett előállított 1000—5000 közötti molekulatömegű polikon­­denzátumával intenzíven elkeverjük. A keve­rést legalább 15 percig folytatjuk, hogy a gyanta a rendszerben egyenletesen eloszol­jék. A kapott termék jól alkalmazható paraf­­finozott papírok ragasztására és kitűnik azzal a tulajdonságával, hogy még 0°C körüli hő­mérsékleten is jó filmképző. A ragasztás erősségét 25 mm széles 10 mm átfedéssel készített egyszeresen átlapolt kö­tésnek az erősségével jellemeztük. A ragasz­tót a ragasztandó felületre vékonyréteg-hú­zóval vittük fel 20 pm vastagságban. 5 4 Paraffinozott papírnak paraffinozott papír­hoz történő ragasztása esetén a kötés erős­sége 1’ után 2 N/cm2 2’ után 2,5 N/cm2 3’ után 4 N/cm2 5’ után nem mérhető, mert a papír szakad. A példa szerinti készítményből a kationos gyantát kihagyva a kötés erőssége 1’ után 0,8 N/cm2 2’ után 1,0 N/cm2 3’ után 0,8 N/cm2 5’ után 0,3 N/cm2 (leválik). Hasonló eredményt kaptunk abban az eset­ben, amelynél dibutil-ftalát helyett di- (2-etil­­-hexil)-ftalátot használtunk. 11. példa 100 tr 56 t%-os, hidroxi-etil-cellulózzal stabilizált poli (vinil-acetát) vizes diszperziót, amely a polimerre számítva 18 tr dibutil-fta­lát lágyítót tartalmaz, 1 tr melamin-karb­amid-formaldehid gyantával (M = 9500 ± ±800; formaldehichamin mólarány 2:1,5) és 3 tr hexadecil-trimetil-ammónium-klorid­­dal elkeverünk, majd a pH-t a 9. példa sze­rinti módon beállítjuk 3 és 4 közötti értékre. A termék főként poli (vinil-klorid)-nak beton­hoz való ragasztására alkalmazható. A ra­gasztókészítményhez kívánt esetben, töltő­anyagként 12,5 t% kaolint és fungicid, ill. algicid anyagként 0,01 t% nátrium-penta­­klór-fenol-oldatot vagy réz-naftenátot adago­lunk. A készítménnyel ragasztás szempont­jából azonos eredményt értünk el. 12. példa 2,5 tr metil-cellulózt 95 tr vízben duzzasz­­tunk, majd a gélhez 0,001 tr hexadecil-piri­­dínium-bromidot és adott esetben all. példa szerinti mennyiségű fungicid anyagot adunk. A termék papírragasztásra alkalmazható. 13. példa 80 tr keményítőt 20 tr vízben elcsirizesí­­tünk (hidrogén-peroxid alkalmazásával) és a termékhez 1 tr (C18H35-amino-etil)-dietil-am­­mónium-kloridot adunk. Nagy nyitottidejű cimkeragasztót kapunk, amely elsősorban üvegfelületek címkézésére alkalmas. Azonos értékű ragasztót kapunk, ha az 1 tr (C18H35-amino-etil)-dietil-ammónium-kIo­­rid helyett 1,5 tr didodecil-dimetil-ammóni­­um-sót vagy 1,5 tr nonil-dimetil-benzil-ammó­­nium-sót alkalmazunk. SZABADALMI IGÉNYPONTOK 1. Eljárás polimer és/vagy paraffin alapú, ragasztóanyagként a szilárdanyagra vo­natkoztatva 2—80 t%, vizes közegű, önmagá­ban ismert, a feldolgozás hőmérsékletén fo­lyékony, oldott vagy diszpergált polimert, célszerűen poli (vinil-acetát)-ot, poli(vinil-pro­­pionát)-ot, polietilént, polipropilént, illetve vinil-acetát, vinil-propionát, etilén, vinil-klo­rid, akrilsav-észter, maleinsav-di-n-butil-ész­­ter vagy metakrilsav-észter kopolimerjeit, illetve természetes vagy módosított szénhid-6 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Oldalképek
Tartalom