193638. lajstromszámú szabadalom • Berendezés gázok és/vagy gőzök lökésszerű, szakaszos adagolására

A jelen találmány tárgya olyan berende­zés amelynek segítségével gázok és/vagy gő­zök szakaszosan, lökésszerűen adagolhatok, vagy egy csővezetékbe oly módon, hogy az adagolás szüneteiben anyagáramlás nem tör­ténik, vagypedig két csővezetékbe oly mó­don, hogy az adagolás a két vezetékben fel­váltva történjen. Az adagolás megindulása és megszűnése teljesen pillanatszerű, átme­net nélküli, ami a folyamat során kiküszö­böli az üzemállapotok közötti nemkívánatos átmeneti jelenségeket. A termelő tevékenység egyes műveleteinek automatizálásánál egyre nagyobb jelentő­ségre tesznek szert a gázok, gőzök, sűrített levegő energiájának felhasználásával működő pneumatikus eszközök. Növeli ezek felhasz­nálása iránti igényt az a körülmény, hogy az energiatakarékosság követelményeinek megfelelően a nagyobb nyomáson érkező ilyen közegek nyomásában rejlő energiát egy­re inkább igyekeznek munkavégzés céljára is hasznosítani, (legalább részben), és nem pedig teljes egészében a hagyományos nyo­másszabályzókon elvesző hő-, és hangener­giává átalakítani. A pneumatikus gépek és műveleti eszközök (beavatkozószervek, a továbbiakban együt­tesen: pneumatikus eszközök) működtetése általában gázok, illetve gőzök lökésszerű, szakaszos adagolásával történik. Az így köz­vetített teljesítmény annál nagyobb, minél hirtelenebb, lökésszerűbb a gázok adagolása. Fokozatosan bevezetett gázok esetében a be­rendezésekben nem egyszer nemkívánatos átmeneti (tranziens) jelenségek is fellép­hetnek, a teljesítmény csökkenése mellett. A jelenleg ismert pneumatikus elemek (dugyattyús és membrános szelepek, nagy­teljesítményű egyenes relék, membránszele­pek, vezérelt szelepek, stb.) szerkesztésénél különös gondot fordítanak azok gyors mű­ködésére, úgyhogy a vezérművek működte­téséhez szükséges- teljesítményeknél rövid vezetékek, vagy pneumatikus nyomtatott áramkörök alkalmazása esetén a bevezetett gázok adagolása meglehetősen lökésszerű marad. Ennek érdekében a vezérmüvet igye­keznek közvetlenül a pneumatikus eszközök közelében elhelyezni, hogy az összekötő veze­ték minél rövidebb legyen, így annak belső űrtartalmából eredő pneumatikus kapacitás a gázáramot ne lassítsa. Mindezek az intézkedések csak addig ha­tásosak, ameddig a munkavégzésre felhasz­nálandó közeg mennyisége nem éri el a 0,8 — 1,0 m3/óra értéket. E felett — különösen abban az esetben, ha az elhasznált közeg továbbvezetése is a vezérművön keresztül történik — mint pl. a 170.019 lajstromszámú magyar szabadalomban ismertetett vezér­mű, vagy a 177.652 lajstromszámú magyar szabadalomban ismertetett rendszer esetén — a beadagolt gázáram erősen vészit lökéssze­rűségéből, ami a fentiek szerint az üzemmenet­re hátrányos. 2 Ha a munkavégző közeg mennyiségé ennél is magasabb, részben a tápnyomás növelésé­vel, részben azzal igyekeznek a teljesítményt növelni, hogy a feltöltést és a tefuvatást a pneumatikus eszközön, vagy annak közelében elhelyezett töltő-lefiívató szelepen keresztül végzik, így az áramló nagyobb mennyiség útja jelentősen lerövidül. A tápnyomás emelésének azonban határt szab a biztonságtechnikai problémákon kívül az a körülmény, hogy a tápnyomás üzemi sűrítettlevegő hálózat esetén adott, helyi nyo­másnövelés céljára pedig különleges és drága kompresszorokat kell alkalmazni, ezen kívül a vezérlő automatika elemei céljára külön, alacsony tápnyomás alkalmazása szük­séges. A nyomásnövelés eredményességét külön megkérdőjelezi az a körülmény, hogy a feltöltő-lefuvatószelepek nagy keresztmet­szetei miatt azok súlyos, nagyterjedelmű moz­gó alkatrészeket tartalmaznak, miértis nyitás­zárási idejük megnő, és így a be- és kiáramló gáz kezdeti sebessége alacsony, illetve lecsök­ken. 1,0—1,8 m2/óra átáramló gázmennyiség esetén különlegesen kiképzett eszközökkel (membránszelepek, pneumatikus egyenesre­lék, szervo szelepek) alkalmazása még képes biztosítani a gázáram lökésszerűségét, ezt meghaladó mennyiség esetén azonban a gáz­áram lökésszerűsége mindenféleképpen csök­ken. A jelen találmány tárgya olyan adagoló­­berendezés, amely a be-, és kiáramló gáz­áram lökésszerűségét a pneumatikus eszközön még 5—6 m3/óra, sőt ezt meghaladó át­áramló mennyiség esetén is biztosítja, akár abban az esetben, ha az áramlás csak egy csővezetéken keresztül történik, és az áramlás szüneteiben a berendezés zárva van, akár abban az esetben, ha az áramlás két csőveze­tékben felváltva történik. Az áramlási idő­tartamok mindkét ese.tben, egymástól függet­lenül, külön beállíthatók, és a berendezés üzeme kívülről reteszelhető (leállítható). Egyik kiviteli alakjában a találmány 1,2—2,0 m3/óra átáramló mennyiség adago­lásához külön adagolószelep nélkül alkalmaz­ható, ezt meghaladó átáramló mennyiség esetén pedig önmagában ismert különleges gyorsmüködésű adagolószelep közbeiktatásá­val biztosítja az elérni kívánt eredményt. Külön előnye a találmány szerinti beren­dezésnek, hogy kevés elemből áll, így rövid' vezetékek, vagy pneumatikus nyomtatott áramkörök alkalmazása esetén nem kell számolni a vezetékek belső űrtartalmából eredő hátrányos hatásokkal. Az adagolószelep közvetlenül a működtetett pneumatikus eszköz közelében (vagy azon rajta) helyezhető el, ezek vezérlésénél a vezérlőgáz a szelep a vezérlőgáz nagy mennyisége ellenére is biz­tosítja a pillanatszerű, gyors működést. A találmány lehetséges kiviteli alakját az ábrák tüntetik fel, ahol az 2 93638 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Oldalképek
Tartalom