193637. lajstromszámú szabadalom • Csávázó adalék
193637 1 A találmány tárgya olyan csávázó adalékanyag, amely a kívánt hatás (oka) t létrehozó hatóanyag(ok)nak a növényi részekre (vetőmagokra, gumókra) történő felragasztása és védőbevonat képzése céljából olajat tartalmaz. A növénytermelés biztonságát számos betegség és kártevő veszélyezteti, többek között gombabetegségek, rovarok, emlősök. Súlyos kártétel jelentkezhet a vetőmag vagy a csíranövény elrágásában, a mag és a belőle fejlődő növény betegségeiben. A csírázó mag, gumó és a néhány leveles növényke a legvédtelenebb és minden őt érő károsodás végzetessé válhat. Vannak azonban olyan betegségek, melyek bár a mag fertőzéséből erednek, mégis ferméshozatálkor„ jelentkeznek, így például legismertebbek a gabonák üszögbetegségei. A súlyos károk elhárítása érdekében, a lakosság élelmiszerellátásának biztosítása céljából régóta alkalmazzák a vetőmagok kezelését, amely eljárást közismerten csávázásnak nevezik. Az eljárás lényege, hogy a növény szaporítószerveit olyan vegyianyagokkal — közhasznú néven növényvédőszerekkel — hozzák kapcsolatba, amelyek a magban, vagy annak közelében a talajban levő káros élőlényeket elpusztítják és ezáltal egyrészt egészséges vetőmagot biztosítanak, másrészt gátolják a talaj irányából jövő fertőződést, elölik a különböző, talajban károsító szívó-rágó kártevőket. Ismertek olyan anyagok is, amelyek a növénykébe felszívódva magának a növénynek is hosszabb-rövidebb ideig védettséget nyújtanak. A csávázási eljárás lényege az, hogy a szaporítóanyag és az őt védeni hivatott szer tartós kapcsolatba lépjen és ez a kapcsolat a talajbajutáskor is fennmaradjon. Napjainkban a vetőmagvak csávázásának technológiájában egyre nagyobb jelentőséggel kerülnek felhasználásra a vetőmagvak csávázását, a felhasznált gombaölőszerek tapadását elősegítő adalékanyagok. A felhasználók elsősorban jó tapadóképességű, intenzíven színező, gyorsan száradó, hatóanyagnélküli adalékanyagot igényelnek, mert csak ennek a segítségével oldható meg a vetőmagtételek fertőzöttségének mértéke szerinti anyagtakarékos csávázás (az okszerű növényvédelem). Ismert csávázási technológiák: 1. ) Nedves csávázás: a szert vízben feiszuszpendálják vagy ha oldható, feloldják. Ebben az elegyben fürdetik a magot, majd szűrik, szárítják. Ezen az úton a szer és a mag között jó kapcsolat jön létre, de sok esetben az egységnyi mag biztos védelméhez szükséges szer mennyisége nem tapad fel. További hátrány az eljárás bonyolultsága, nagy munkaerőszükséglete és a szárítás költsége. Ezért ezt az eljárást ma már nem alkalmazzák. 2. ) A porcsávázás: nedves csávázás hátrányait hivatott kiküszöbölni. Az eljárás lé- 2 2 nyege, hogy a növényvédőszer hatóanyagát finomra őrlik és ehhez tapadást elősegítő porszerű adalékot adnak. Ez a módszer is súlyos hátrányokat rejt magában. A por ugyanis csak a szaporítóanyag külső felületére tapad- és rendszerint elkerüli a csírakezdeményeket. Azáltal, hogy nedvesség nincs jelen, a felszívódóképes anyagok a magba behatolni csak vetés után a talaj nedvesség hatására képesek. A száraz magon a tapadás gyenge és így a szükséges szermennyiség felvitele nehézségbe ütközik. Végül a szer nagy része a vetőmag kezelése, szállítása alkalmával leporzik, és így hatását nem tudja kifejteni, ezenfelül a kezelőszemélyzet számára egészségi ártalom forrása. 3.) Nedvesített csávázás: növényvédőszerbol szuszpenziót készítenek annyi vízzel, amennyit a vetőmag felszívni képes anélkül, hogy nedvességtartalma tárolás során a megengedhető fölé emelkedjék. Mint látható, ez az eljárás hivatott a nedves és a porcsávázás előnyeit megtartva, azok hátrányait a legkisebb mértékűre csökkenteni. Azonban ez csak bizonyos megalkuvás árán lehetséges. Súlyos gond, hogy a száradás befejezte után a növényvédőszer jelentős részesíti is leporzik. A feltapadás elősegítésére vízoldható ragasztószereket alkalmaznak. Ezek az anyagok vízben oldódva kolloidokat képeznek és az oldat viszkozitását még nagy hígításban is oly mértékben megnövelik, hogy sűrű kezelhetetlen szuszpenziót kapnak, viszont ha kevesebb ragasztó anyagot alkalmaznak, akkor a biológiai hatás marad el, mivel a növényvédőszer jelentős része a tárolás, vetés során leporzik. Ismert csávázószerek ill. adalékanyagok 1. ) Olyan kombinált szerek kerülnek forgalomba (Evershield, Buvishield termék családok), amelyek a csávázószer hatóanyagait előre meghatározott arányban tartalmazzák műanyag diszperzióban elegyítve. Ily módon a hatóanyagot a filmet képző műanyaggal a magra feltapasztják. Hátránya ennek az eljárásnak az, hogy a hatásos vegyületek összetétele nem igazodik a — az adott típusú és mértékű fertőzés leküzdéséhez — szükségeshez. Ez egyrészt megköveteli legalább a főbb kultúrákhoz illesztett keverékek forgalmazását, másrészt pazarló felhasználást eredményez, például ha egy gyenge fertőzés esetében, más nem lévén a kívánatosnál erősebb és ezért drágább szert kell alkalmazni. További hátrányként jelentkezik a csírázási erély csökkenésében, és a magvak összeragadása. 2. ) Az előbbi nehézségek kiküszöbölésére olyan csávázósegédanyagok kerültek kidolgozásra, amelyek hatóanyagot nem tartalmaznak. Lényegileg ezek valamilyen természetes — fenyő, sellak — vagy szintétikus gyanta oldószeres,például alkoholos oldatai. Ezeket kell a csávázószer szuszpenziójához keverni és ezt az elegyet a magra feljuttatni. Csávázáskor az ily módon kezelt magokat az 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
