193629. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kardamid származékok előállítására, valamint hatóanyagként ilyen vegyületeket tartalmazó herbicid készítmények
193629 Készítmények Az (IC) általános képletű vegyületeket tartalmazó készítmények a hagyományos eljárásokkal állíthatók elő. Ilyen készítmények a porok, granulátumok, pelletek, oldatok, szuszpenziók, emulziók, nedvesíthető porok, emulgálható koncentrátumok stb. Ezek közül sok készítmény közvetlenül alkalmazható. Alkalmas közegben porlasztható készítményeket állíthatunk elő, melyek 51 hektáronként néhány litertől több száz liter mennyiségben alkalmazhatók. A készítmények mintegy 0,1—95 tömegszázalék hatóanyagot, valamint 0,1—20 tömegszázalék 5 felületaktív anyagot és/vagy 1—99,9 tömegszázalék szilárd vagy folyékony hígítószert tartalmaznak. Pontosabban meghatározva, a készítmény a XI. táblázatban megadott arányban tartalmazzák az egyes alkotóré- 10 székét. 52 XI. táblázat Ható-Hígító-Felületanyag szer , aktív itrJ*5 'U 6Ci JJ 1—< anyag [t%]^ Nedvesíthető porok 20-90 0-74 1-10 Olaj szuszpenziók, 3-50 40-95 0-15 emulziók, oldatok (beleértve az emulgalható koncentratumokat is) Vizes szuszpenzio 10-50 40-84 1-20 Porok 1-25 70-99 1-20 Granulátumok és pelletek 0,1-95 5-99,9 0-15 Nagy hatékonyságú ke-90-95 0-10 0-2 szítmenyek s) A hatóanyag és felületaktív anyag és/vagy a hígító összege egyenlő a 100 t%-kal. A felhasználási területtől és a hatóanyag fizikai tulajdonságaitól függően a készítmények kisebb vagy nagyobb mennyiségben tartalmazhatják a hatóanyagot. Néha kívánatos, hogy a felületaktív anyagok a hatóanyaghoz viszonyított aránya nagyobb legyen. A felületaktív anyagokat vagy eleve a készítménybe keverjük vagy elkészítéskor a keverő tartályba adagoljuk. A leggyakrabban felhasznált szilárd hígítószereket Watkins és munkatársai ismertetik [„Handbook of Insecticide Dust Diluents and Carriers“. 2. kiadás, Dorland Books, Caldwell, New Yersey], de alkalmazhatunk egyéb — akár ásványi, akár mesterségesen előállított — szilárd hígítószereket is. A nedvesíthető porokhoz előnyösebbek a nagyobb abszorpciós képességű hígítók, míg a porok számára előnyösebbek a sűrűbb hígítók. A leggyakrabban felhasznált folyékony hígítószereket és oldószereket Marsden ismerteti [„Solvents Guide“, 2. kiadás, Intrescience, New York (1950)1. Szuszpenzió koncentrátumok esetében előnyös a 0,1 tömeg%-nál kisebb oldhatóság; az oldat koncentrátumok 0°C-on előnyösen stabilisak a fázisszétválással szemben. A felületaktív anyagokat és azok ajánlott felhasználásait a következő szakirodalmi helyeken ismertetik: „McCutcheon’s Detergents and Emulsifiers Annual“, MC Publishing Corp., Ridgewood, New Yersey, 40 valamint Sisely és Wood, „Encyclopedia of Surface Active Agents“, Chemical Publishing Co.,Inc., New York (1964). A készítmények mindegyike kis mennyiségben tartalmaz habzást, összesülést, korróziót, mikrobiológiai növekedést stb. csökkentő adalékanyagokat. Az ilyen készítmény előállításának módszerei jól ismertek. Az oldatok az alkotórészek egyszerű összekeverésével állíthatók 50 elő. Finom szilárd készítmények keveréssel, továbbá általában kalapácsos fluidágyas malomban végzett őrléssel állíthatók elő. A szuszpenziókat nedves őrléssel állítjuk elő (lásd pld. Littler, 3 060 084 sz. USA-beli 55 szabadalom). A granulátumok és pelletek a hatóanyag szemcsés hordozóanyagra való rápermetezésével vagy agglomerálással állíthatókelő. Ezzel kapcsolatban utalunk a következő szakirodalmi helyekre: J.E.Browing, 60 „Agglomeration“, Chemical Engineering, 147 (1967. december 4.) és „Perry’s Chemical Enguneers’s Handbook“, 4. kiadás, McGraw-Hill, New York, 8—59 (1963). A készítmények előállításával kapcsolatos további információk az alábbi szakirodalmi helyeken találhatók: 27
