193621. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kőolajtartalmú hulladékok ártalmatlanítására aktív deponálással

193621 ladék olajtartalmát, nedvességtartalmát, mik­robiológiai bonthatóságot meghatároztuk. A befogadó depóniát települési szilárd hul­ladéktároló telepen alakítjuk ki a lerakó egy elkülönített helyén kazetta létesítésével. A kazetta legalább 1000 m3-es, vagy 3 hó­napi hulladékmennyiség befogadására alkal­mas hasznos térfogattal rendelkezik. A ka­zetta kialakítása a négy oldalról határoló, kommun ál :s hulladékból készített, prizmák kiépítésévé: történik. A prizma koronamagas­sága 3-4 méter. A prizmák koronasíkja a szál­lítójárművek, valamint a munkagépek köz­lekedési útja, ennek megfelelően a prizmákat kb. 3 méter szélességben és tömörítéssel meg­felelő szilárdságúra alakítjuk ki. A töltés irá­nyára merőleges oldal szélessége 10 méter, hossza kb. 30 méter, mélysége 3-4 méter. A kazetta aljának és oldalainak szigetelése 0,4- -0,6 méter vastagságú földtakarással, illetve ennek tömörítésével történik. A további kazetták kialakítása, a feltöl­tés ütemének megfelelően a prizmák hossz­irányú továbbépítésével oldható meg. A kazetták rövidebb, töltési irány felőli oldalán legalább 8 méter hosszú, a kazettá­val azonos szélességű bekeverő területet ala­kítunk ki és azt 0,4-0,5 méter tömörített föld­réteggel látjuk el. Az olajos hulladék olaj- és nedvességtar­talmának ismeretében számított mennyisé­gű háztartási hulladékot a bekeverési terü­leten leürítjük; a háztartási hulladékból kb. 6 méter széles, min. 50 cm vastag ágyat ké­szítünk, a szemétágyra ürítjük az olajos hulla 7 dékot, majd munkagéppel a felületen egyen­letesen szétterítjük. Az egymásra rétegzett hulladékokat to­lólapos munkagéppel vagy markológéppel 6 többszöri átforgatással összekeverjük, majd a kazettába beadagoljuk. A bekeverő területet ezt követően felújít­juk, az esetlegesen odakerült olajszennyező­dést munkagéppel (föld gyalulással) eltávo- Htjuk. A szennyezett földet a kazettába ada­goljuk és a bekeverő területet a friss föld le­­helyezésével borítjuk. A depóniát a bekeverő terület felőli oldalról frontálisan töltjük fel, a koronaszint eléréséig. A bekeverési terüle- 15 tét a front előrehaladásával — a fenti felté­telek biztosítása mellett — folyamatosan át­helyezzük. A biogázkinyerő csőkutakat a ka zetták feltöltődését követő 1-3 év múlva ala kítjuk ki. 20 3. példa Gödörfeltöltési technológiával üzemelte­tett települési szilárd hulladéklerakó telepen 1 év alatt 2000 tonna olajos hulladékot dol­goztunk fel. A bekeveréshez 14 000 m3 háztartási (la­kótelepi, kuka gépkocsiban előtömörített) szilárd hulladékot használunk fel. A keveréket 3 db 5000 m3 hasznos térfogatú kazettában 30 deponáltuk. A mikrobiológiai, olajlebomlási folyamato­kat fúrásos mintavétellel nyert rétegminták elemzésével ellenőriztük. A mérési eredmé­nyeket táblázatban értékeltük és megállapí 35 tottuk, hogy a lebomlási folyamat megfele­lő intenzitású. 8 Táblázat Fúrás száma Mely­ség (m) 1 2 3 olaj tartalom (g/kg) 0,0-1,0 2,40 5,0 29,7 1,0-2,0 1,84 3,25 43,5 2,0-3,0 1,62 3,72 38,2 3,0-4,0 1,72 7,62 12,5 4,0-5,0 1,43 4,57 4,1 A kísérleti kazetta már mintegy 12 hónap­pal korábban feltöltött részén (1. sz. fúrás) az olajlebontás hatásfoka 95—97%-os és 6 hó­nap alatt is (2. sz. fúrás) 90-93 %-os lebom­lási hatásfok tapasztalható. A 3. sz. fúrás a töltési front közelében készült, a mérési ered­mények a deponált keverék induló összetéte­lét mutatják. A fúrásos mintavételek azt is bizonyítják, hogy az olajos hulladék — kommunális hul­ladék keverék rétege alatt lévő csak kommu­nális hulladékot tartalmazó rétegek egyálta-55 Iában nem szennyeződtek olajjal és csak a réteghatárnál volt kimutatható olajmennyi­ség. A kb. egyéves lebomlási időt reprezentá­ló 1. sz. fúrásban gázmintavevő kutat alaki- 60 tottunk ki, a gázelemzési adatok szerint a kép­ződő biogáz összetétele 59 % metán, 39 % szén-dioxid, 2 % egyéb. A kizárólag kommu­nális hulladékot tartalmazó kontroll-deponiá­­ban azonos idő alatt mérhető biogáz-össze- Rc tétel 35 % metán, 60 % szén-dioxid, 5 % egyéb. 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom