193603. lajstromszámú szabadalom • Szabályozószelep hőerőművek számára

193603 A találmány tárgya szabályozószelep hő­erőművek számára kazán gőzhőmérsékle­tének szabályozására víz befecskendezésé­vel, amely szelepülékből és a szelepülék fu­ratába illeszkedő szeleptestből áll és amely­nél a szelepülék furata alul hengeres sza­kaszban kezdődik, majd kúpos zárófelület­be megy át, majd ismét hengeres szakaszban folytatódik, és amelynél a szeleptest henge­res része alul a szelepülék zárófelületével megegyező kúposságú részben folytatódik és felül ugyancsak kúpos résszel megy át a hoz­zá csatlakozó szelepszárba. Hőerőművek kazánjainak gőzhőfokszabá­­lyozására általában 0—20 t/ó szabályozási tartományú szelepeket használnak. Ezt a telje­sítményt 60 bar nyomáskülönbség mellett, max. 240°C hőfokú kazánvízzel kell produ­kálnia a szelepnek. Erre a feladatra eddig több típust is alkalmaznak. Ismeretes a szov­jet gyártmányú V-427 típusú szelep, amely­nek működési elve a következő: Az ülék sík felületű, ebben kb. 8 x 40 mm-es függőleges nyílás van, amely előtt egy szin­tén sík felületű nyelv mozog. A nyelv lépcső­zetesen fel van „sliccelve". A „sliccelés" szem­bekerülve az ülék hosszanti nyílásával, vál­tozó keresztmetszetű nyílást alkot. A zárást a két felköszörült felület adja, mivel a közeg áramlása a nyelvet rászorítja az ülékre. Üzemelés során a következő hátrányok jelentkeznek: — a szelepülék és a szabályozónyelv kö­zött nagymérvű súrlódás gyakori berágódás­­hoz vezet, — a szabályozónyelv nyílása („sliccelé­se”) a nagy sebességű áramló víz hatására kikopik,és az erősen megváltoztatja a sza­bályozás jelleggörbéjét, — az üléket és a nyelvet edzeni nem lehet, mivel az ülék a behegesztés során kilágyúl, az edzett nyelv pedig a meggyengített nyaki részen eltörik, — a szelepek egyszerű javítására nincs mód, mivel a behegesztett üléket nem lehet cserélni, csak a szelep kivágása és alkatré­szeire történő szétesztergálása után. Az említett hátrányoknak a kiküszöbölé­sére hozták létre a Hanemann gyártmányú befecskendező szelepeket. Ezek működése a következő: A mennyiségi szabályozás két lépcsőben történik: először a közeg egy hagyományos körgyűrű ülék és parabolakúp szabályozó­­elem között halad át, majd a parabolakűppal együttmozgó, azzal egy száron lévő furatos hengeren áramlik át. Ez a szabályozás máso­dik lépcsője, ugyanis a furatos szabályozó­­elem egy illesztett hüvelyben mozog, több­­-kevesebb furatot hagyva szabadon. Az illesz­tés 0,02 mm-en belül van, a furatok átmérő­je 0,8—2 mm. Ennek a szelepnek a hibája, hogy a kazán csőrendszerének javítása során elkerülhetet­len, hogy szilárd szennyeződés (pl. hegesz­tési salakmaradvány) ne kerüljön a csőrend­1 2 szerbe. Ez mint lebegő szennyeződés előbb­­-utóbb eljut a szabályozóhoz, ahol a szabá­lyozóelem furatait eltörni, illetve a henger illesztett felületein okoz nagymérvű berieó­­dást, ami a szabályozóelem megszorulása­­hoz vezet. A 2 219 445 sz. NSZK közrebocsátási irat nagynyomású szelepet ismertet, amelynek szelepteste hengeres, és ez a hengeres rész alul, felül kúpos részbe megy át. A szelep­ünket képező ház furatszakaszában ülék­­gyűrűtartó van elhelyezve, amelyben henge­res furat van, és az ebbe helyezett gyűrű ru­galmasan deformálódó anyagból készül. Ez a gyűrű a dugattyú szerepét betöltő szelep­test nyomására deformálódik és kitölti a ren­delkezésre álló teret, ezzel biztosítva a töké­letes tömítést. A szelep tulajdonképpen csak a két végállásban, a nyitott és a zárt hely­zetben, üzemeltethető a kettő között, mennyi­ség szabályozására nem alkalmas. A 2 428 242 sz. NSZK közrebocsátási irat ugyancsak ilyen két végállású szelepet is­mertet, amelynél a szeleptest kúpos záró­­felületét tárcsák és közöttük elhelyezett tö­mítőgyűrű képezi, amely utóbbi rugalmas­ságánál fogva nekifekszik a szelepülék fer­de felületének és zárt szelepállás esetén ily módon biztosítja a tökéletes tömítést. Mennyi­ség szabályozására ez a szelep sem alkalmas. A találmány feladata olyan szelep létre­hozása, amellyel fokozatmentes mennyiség szabályozás valósítható meg, ugyanakkor nem tartalmaz mechanikusan súrlódó felületeket, tehát szennyeződésre és kopásra érzéketlen, gyártása egyszerű és olcsó. Ezt a feladatot a találmány értelmében azáltal oldjuk meg, hogy a szelepülék záró­felülete feletti hengeres szakasz átmérője megegyezik a szeleptest hengeres részének átmérőjével, és a szelepülék hengeres szaka­sza felfelé kúposán bővülő szabályozószakasz­ba megy át, amelynek fél kúpszöge 0°—10° között van, és a szabályozószakasz felül meny­­nyiségmaximáló hengeres szakaszban végző­dik. Előnyösen a szeleptest alsó kúpos ré­széhez központosán áramlásrendező csúcs csatlakozik. A találmány szerinti szelep esetében a szabályozási folyamatban a szabályozó elem szerepét az álló szelepülék tölti be, míg a moz­gó dugattyú passzív szerepet tölt be. A találmány szerinti szelep legfőbb elő­nye, hogy gyakorlatilag nincsenek benne súr­lódó felületek, ezért az apró lebegő szennye­ződésekre érzéketlen. További előnye, hogy az eróziónak kitett felületek kemény anyag­ból készülhetnek, ezért rendkívül kopásállók. További előny, hogy mivel nincsen parabola felület és illesztett furatos henger, gyártása nem igényel speciális gyártóművi felszereltsé­get, ezért igen egyszerűen és olcsón kivite­lezhető. Végül igen fontos, hogy a szelep sza­bályozási jelleggörbéje gyakorlatilag lineáris. 2 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Oldalképek
Tartalom