193600. lajstromszámú szabadalom • Forgórészes hőcserélő

193600 Lehetővé teszi továbbá a találmány sze­rinti forgórészes hőcserélő, hogy a viszkózus folyadékok mozgási sebességét növelni lehes­sen, ugyanakkor csökkenteni lehessen a szi­lárd adalékanyagoknak a lerakódását, ami adott esetben a hőkicserélés intenzitásának növekedését is eredményezi, és fgy javul a hő­kicserélő működési biztonsága is. A találmány szerinti forgórészes hőkicse­­rélőt a továbbiakban példakénti kiviteli alak­ja segítségével a mellékelt ábrákon ismertet­jük részletesebben. Az 1. ábrán a találmány szerinti hőkicserélő egy példakénti kiviteli alakjának hossz­irányú metszete látható, a 2. ábrán az 1. ábrán bemutatott példakénti kiviteli alak II-II vonal mentén vett metszete látható, míg a 3. ábrán a 2. ábrának az A egysége látható részletesebben. A forgórészes hőcserélő, ahogyan ez az 1. ábrán jól megfigyelhető, tartalmaz egy 1 há­zat, amely hengeres formájú szerelvényként van kiképezve, és amelyben a 2 forgórész he­lyezkedik el koaxiálisán, amely 2 forgórész szintén hengeres szerelvényként van kiképezve és 3 csapágyakon van csapágyazva. Az 1 ház 4 belső felülete és a 2 forgórész 5 külső felülete egy, a hűtőközeg, pl. vízáram átáram­­lására egy 6 üreget képeznek. Az 1 házon a víz bevezetésére a 6 üregben 7 csőcsonk van kiképezve, továbbá az 1 házon még egy továb­bi 8 csőcsonk is ki van képezve a már elhasz­nált víznek a 6 üregből való elvezetésére. A 2 forgórészen 9 forgótárcsa van mereven rögzí­tetten elhelyezve. A 2 forgórész hosszirányú tengelye mentép azzal koaxiálisán van a 10 állórész elhelyezve. A 2 forgórész 11 belső felülete és a 10 álló­rész 12 külső felülete egy 13 üreget képez, amelyben a viszkózus folyadék, pl. butadién­­-kaucsuk benzolos oldata áramlik. Az 1 házon 14 csőcsonk van kiképezve a butadién-kau­­csuk benzolos oldatának a bevezetésére, és ki van képezve egy további 15 csőcsonk, a már kész gyártmány elvezetésére. A 3 csapágyak 16 szigetelőbetéttel vannak ellátva. A 10 állórész hosszirányú tengelye mentén egy 17 szerelvény van elhelyezve, amelynek 18 külső felületén 19 spirális borda van kiképezve. A 10 állórész 18 külső felülete és 20 belső felülete egy 21 üreget képez, ahol a hűtőközeg, pl. víz áramoltatható. A 17 szerelvény hossziránya mentén 22 cső van a víznek a 21 üregbe történő bevezetésére kialakítva. A 10 állórészen pedig egy 23 cső­csonk van kiképezve a víznek a 21 üregből tör­ténő elvezetésére. A 13 üregben egy 24 szerkezet van elhe­lyezve. Ez a 24 szerkezet tartalmaz egy beve­zető 25 keretet, amely 3 hosszirányú elemből áll, amelyek 26 csőként vannak kiképezve, és amelyeknek egyik vége egy 27 alaplemezre, másik végük pedig egy 28 alaplemezre van rögzítve. 3 A 26 csövekben kiképezett furatokban 29 rudak vannak bedugva, amelyeknek végein 30, 31 csatlakozások vannak kiképezve. A 30 csatlakozásra 32 kések vannak rögzítve, ame­lyek a 10 állórész 12 külső felületével érint­keznek. A 31 csatlakozással vannak a 33 kések felerősítve, amelyek a 2 forgórész 11 belső felületével érintkeznek. A 32 és 33 késekre a mindenkori 34 és 35 nyomóelem egyik vége van csatlakoztatva 36, 37 csapok segítségével. A 34 és 35 nyomóelemek másik vége egy 38 csaposcsavarhoz van rögzítve, amely a 26 cső­ben kiképezett furaton keresztül van dugva. A 25 keret tartalmaz egy 39 gyűrűt, amely 3 db ívalakú 40-es lemezből van kiképezve, amelyek a 26 cső falazatában ugyanabban a magasságban vannak elhelyezve a 27 és 28 alaplemezekkel párhuzamosan. A találmány szerinti forgórészes hőcseré­lő működése a következő. Az egyik vízáram a 7 csőcsonkon keresztül a 6 üregbe van vezetve, míg az elhasznált vízáram a 6 üregből a 8 cső­csonkon keresztül van elvezetve. A második vízáramot a 22 csövön keresz­tül vezetjük be a 21 üregbe, míg a 21 üregből az elhasznált vizet a 23 csőcsonkon keresztül vezetjük el. így a vízáram a 19 spirális borda felülete fölött halad, és megvan a megfelelő sebessége. A butadién-kaucsuk benzolos ol­datát a 13 üregbe a 14 csőcsonkon keresztül vezetjük be, és a kész terméket a 15 csőcsonkon keresztül vezetjük el. Amikor a 2 forgórészt a 9 hajtótárcsa meg­forgatja, a 24 kenőberendezés annak a íorgató­­nyomatéknak a következtében, amely a 33 Kés­nek a 2 forgórész 11 belső felületével való köl­csönhatásakor létrejön, szintén mozgásba len­dül. Ezzel a forgatónyomatékkai a ^.szerke­zet egy fékezőnyomatéka hat szembe, amely fékezőnyomaték a 10 állórész 12 külső felületé­nek és a 32 késnek a kölcsönhatásából keletke­zik. A fent említett forgatónyomatékhoz egy fé­kezőnyomaték adódik hozzá, amely a butadién­­-kaucsuk benzolos oldatának ellenállása követ­keztében a 24 szerkezet forgásával ellentéte­sen hat. Ennek megfelelően a 24 szerkezet szögsebessége lényegesen kisebb lesz, mint a 2 forgórész szögsebessége. A viszonylag kes­keny 13 üreg által létrehozott örvénylés, és a 32 es 33 késeknek a mindenkori 2 forgórésszel és 10 állórésszel való kölcsönhatása következ­tében keletkező makroörvények egy nagy hőát­adási tényezőt eredményeznek a 2 forgórész és a 10 állórész felületeire. Ekkor a 25 keret 26 csöveire jellemző áramlási tulajdonságok egy igen csekély ellenállást hoznak létre az oldat mozgásával szemben, és egyúttal kellő ellenál­lást biztosítanak a sugárirányú és érintőirányú terhelésekkel szemben, amelyeket a 32 és 33 kések hoznak létre. A 32 és 33 késeknek a 26 csőre való felerősítése a 30 és 31 csatlakozá­sokkal, amelyek a 32 és 33 kések furataiba benyúlnak az utóbbiaknak egy csekély elfordu­lási lehetőséget nyújtanak, amely az esetleges 11 és 12 felületeken létrejövő minőségcsökke­nés kompenzálására szolgálnak, és megaka-4 3 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Oldalképek
Tartalom