193594. lajstromszámú szabadalom • Forgó hőcserélő
193594 kával. Ezáltal megnő az a kerületi sebesség, amivel a hántolok a rotor belső falával érintkeznek. Éppen ez a tényező a fő kiváltó oka annak a turbulenciának és makroörvénylésnek, ami intenzívebbé teszi a hőcserét a rotor belső fala és az állórész külső fala között keletkező gyűrűalakú térben. A nagyfokú örvénylés és a gyűrűalakú tér viszonylag kis szélessége magas hőátadási együtthatók elérését teszi lehetővé nem csak a rotor felületén, hanem az állórész felületén keresztül is, függetlenül az állórész felszínének hántolok általi kaparása miatti sebességcsökkenéstől. A találmány lényege és előnyei világosan kitűnnek az alábbi konkrét kiviteli példa és a csatolt rajz alapján. A rajzon az 1. ábra sematikus ábrázolásban mutat be egy találmány szerinti forgó hőcserélőt hosszanti keresztmetszetben; a jobboldali félen adott esetben egy hántolókkal felszerelt rúd van bevezetve a metszési síkba; a 2. ábra az 1. ábra II — II. vonala szerinti metszet. A találmány szerinti forgó hőcserélőnek, amint az az 1. ábrán látható, 1 háza van, hengeralakú dobként kiképezve, amelybe 2 rotor van koaxiálisán beszerelve, amely szintén dobszerűen van kiképezve és 3 csapágyakon van ágyazva. A 2 rotor úgy van felszerelve, hogy a külső fala és az 1 ház belső fala között egy gyűrűalakú 4 tér alakuljon ki valamely hűtőközeg, pl. víz átáramlására. Egy 5 csatlakozócsonk szolgál a víznek a 4 térbe történő bevezetésére és egy másik 6 csonk a felhasznált víznek a 4 térből való elvezetésére. Mindkét 5 és 6 csatlakozó csonk az 1 házon van rögzítve. A 2 rotort 7 ékszíjtárcsa segítségével forgatjuk meg. A 2 rotor forgástengelye mentén 8 állórész van felszerelve, amely a 2 rotor belső falával egy gyűrűalakú 9 teret képez valamely viszkózus folyadék, pl. butadiénkaucsuk benzolos oldatának áramoltatására. A gyűrűalakú 9 tér egyrészt egy 10 kamrával áll összeköttetésben, amely a benzolos butadiénkaucsuk-oldat bevezetésére szolgál és amely 11 csatlakozócsonkkal van ellátva, másrészt pedig egy másik 12 kamrával a benzolos butadiénkaucsuk-oldat elvezetésére, amelyen szintén egy 13 csatlakozócsonk található. Mindkét 11 és 13 csatlakozócsonk az 1 házra van ráerősítve. A 10 kamra a 3 csapágytól 14 tömítéssel van elszigetelve, a gyűrűalakú 4 tér pedig egy 15 tömítéssel. A 12 kamrát a másik 3 csapágytól a 16 tömítés, a gyűrűalakú 4 teret pedig 17 tömítés választja el. A 8 állórész hossztengelye mentén 18 dob van felszerelve, amelynek külső felülete spirális 19 éllel van ellátva a vízáramlás sebességének megnövelésére, ami hőátbocsátási tényező növeléséhez vezet, és amely 18 dob a 8 állórész belső falával 20 teret képez a víz átáramoltaíására. A víz bevezetése ebbe a 20 térbe 21 csövön keresztül történik, amely egy, a 3 vízáramot bevezető 22 csatlakozócsonkkal van összekötve és a 18 dobra van rögzítve. A felhasznált vízáram elvezetése a 20 térből egy üreges, a 8 állórészen rögzített 23 csőcsonkon és egy erre ráépített 24 csatlakozócsonkon keresztül történik. A gyűrűalakú 9 térben egy, a 8 állórész hossztengelyéhez képest szabadon elforduló 25 keret van elrendezve. Amint az a 2. ábrán látható, a '25 keret mindegyik 28 rúdjára csuklósán 26 és 27 hántolok vannak felerősítve, ahol a 26 hántolok a 8 állórész külső falával, a 27 hántolok pedig a 2 rotor külső falával érintkeznek. A 25 keret szabad elfordulását 29 és 29a agyak biztosítják. Ez utóbbiak szabadon vannak a 23 csőcsonkra és egy 29b tengelyre ráhelyezve. A 25 keret a 29 és 29a agyakra van felerősítve. A forgó hőcserélőben egy berendezés van a keret 25 fékezésére beépítve, amelynek céljából két önmagában ismert 31 folyadékkapcsolót alkalmazunk. A 31 folyadékkapcsolók mindegyikének 32 szivattyúkereke a 25 keret 33 végén van rögzítve, míg a két 31 folyadékkapcsoló 34 turbinakerekei a 8 állórész 35 homlokoldalára vannak felerősítve. A 34 turbinakerekek mindegyikén 36 lapátok vannak. A találmány szerinti forgó hőcserélő az alábbi módon működik: A vízáram — az 1. ábrán látható módon — az 5 csatlakozócsonkon keresztül a gyűrűalakú 4 térbe jut, amelyet az 1 ház belső fala és a 2 rotor külső fala képez. A felhasznált vízáramot a 4 térből a 6 csatlakozócsonkon keresztül vezetjük el. A második vízáram a 22 csatlakozó-csonkon és a 21 csövön keresztül lép be a 20 térbe; a 20 térből a 23 és 24 csőcsonkokon keresztül vezetjük el a felhasznált vizet. Ennek során a spirális 19 él felületsíkjai előtti áthaladásnál a víz áramlása felgyorsul, miáltal a hőátbocsátási tényező megnő. A benzolos butadiénkaucsuk-oldat árama a 9 térbe lép be, azaz két hőcserélőfelület közötti térbe, mégpedig a vízárammal ellenáramban. A benzolos butadiénkaucsuk-oldat bevezetése a 11 csatlakozócsonkon keresztül történik, azután az oldat abba a 10 kamrába jut, amelynek homlokoldala 14 tömítéssel van ellátva és onnan a gyűrűalakú 9 térbe kerül, ahol a már említett oldat és a vízáramok között a hőcsere létrejön, mely utóbbiak a 4 és 20 terekben folynak. A végtermék a 12 kamrán és a 13 csatlakozócsonkon keresztül történik. A 2 rotor forgásakor, amit’ pl. a 7 ékszíjtárcsa segítségével érünk el, a 25 keret szintén mozgásba jön a forgónyomaték miatt, amely a 27 hántolóknak a 2 rotor belső falára történő ráhatásakor keletkezik. Ezzel a nyomatékkai szemben a 25 keret fékezőnyomatéka fejt ki ellenállást a 26 hántolóknak a 8 áliórész Külső falára gyakorolt ráhatása következtében. Ehhez a fentiekben említett, viszonylag kis íékezőnyomatékhoz még az a hidrodi4 3 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
