193590. lajstromszámú szabadalom • Trihalogén-metil-csoportokkal szubsztituált heteroaril-karbonil-metilén csoporttal helyettesített heterociklikus vegyületeket tartalmazó fényérzékeny kompozíciók és eljárás ezeknek a vegyületeknek az előállítására

193590-szulfcmil) -karbaminsav- (ß-metakriloil-oxi­­-etil)-észter polimerizátumai és keverékpoli­­merizátumai vagy más hasonló monomerek más monomerekkel képzett kopolimerizátumai, valamint sztirol-maleinsavanhidrid-keverék­­polimerizátumai. Előnyösek az alkil-metakri­­lát-metakrilsav keverékpolimerizátumok, va­lamint a metakrilsavból, alkil-metakrilátból és metil-metakrilátból és/vagy sztirolból, ak­­rilnitrilből álló keverékpolimerizátumok, mint például a 20 64 080 és 23 63 806 számú német szövetségi köztársaságbeli szabadalmi le­írásokban ismertetett anyagok. A fenti kötőanyagok mennyisége a réteg­anyagokban általában 20—90, előnyösen 40— —80 tömeg %. A fotopolimerizálható keverékek a felhasz­nálás céljától, valamint a kívánt tulajdonsá­goktól függően még további adalékanyagokat is tartalmazhatnak, ilyenek például a követ­kezők: — inhibitorok a monomerek termikus poli­merizációjának megakadályozására, — hidrogén-donorok, — a réteganyagok szenzitometrikus tulajdon­ságait befolyásoló anyagok, — színezékek, — festett és nem festett pigmentek, — színképző anyagok, — indikátorok, — lágyítók, stb. A fotopolimerizálható keverékek a leg­különbözőbb területeken kerülhetnek felhasz­nálásra, így például biztonsági üvegek elő­állításánál, fényre vagy valamely korpusz­kuláris sugárzással, például elektronsugár­zással kikeményíthető lakkok előállításánál, egészségügyi területen, valamint különösen reprodukciós területen mint fényérzékeny má­solóanyag. Ez utóbbi területen való felhasz­nálási lehetőségek például a következők: má­solórétegek különböző nyomatok fotomechani­­kus előállításához, így például magas-, sík-, mély- és szitanyomatok,valamint relief-máso­latok előállításához, így például vakirású szö­vegek, egyes kópiák, cserzett képek, színes nyomatok előállításához. Felhasználhatók továbbá a keverékek maratott lemezek, pél­dául névtáblák, nyomtatott áramkörök előál­lításához,valamint formamaratáshoz is. A találmány szerinti keverékek ipari ér­tékesítése az említett felhasználási területe­ken oldatok, vagy diszperziók, például foto­­reziszt oldatok formájában történik, amelye­ket a felhasználók maguk visznek fel az egyes hordozókra, például a formamaratásnál, nyomtatott áramkörök előállításánál, szi­tanyomó sablonoknál, és így tovább. A keveré­keket előállíthatjuk szilárd fényérzékeny ré­tegként is, amelyet azután egy alkalmas hor­dozóra viszünk fel és mint tárolható, előréte­­gezett fényérzékeny másolóanyagot használ­juk, például nyomatok előállításánál. Hason­lóan alkalmasak ezek például száraz rétegek (rezisztek) előállítására is. 5 Általában kedvező, ha a találmány sze­rinti keveréket a fénypolimerizáció alatt a le­vegő oxigénjétől messzemenően védjük. Amennyiben a keveréket vékony másolóréteg formájában használjuk, előnyös, ha a réteg­­•e oxigént-átnemeresztő fedőréteget viszünk fel. E réteg lehet önhordó, amely a másolóréteg előhívása után lehúzható. Erre alkajmas pél­dául egy poliészter film. A fedőréteg állhat továbbá olyan anyagból is, amely az előhívó­oldatban oldódik, vagy legalább is az előhívás során a nem kikeményített helyekről eltávo­lítható. Erre a célra alkalmas anyagok példá­ul különböző viaszok, polivinilalkohol, poli­­foszfátok, cukrok, stb. A találmány szerinti keverékek felhasz­­rálásával előállított másolórétegek hordo­zójaként például alumíniumot, acélt, cinket, rezet vagy műanyagfóliát, például polietilén­­tireftalát vagy cellulóz-acetát-fóliát, vala­mint szitaszövetként például perion-szitát használhatunk. A sugárzásra érzékeny vegyületek foto­­iniciátorként a massza összsúlyára számított 0,1%-ban-már hatásosak, a mennyiség 15% fölé való emelése általában szükségtelen. A vegyületeket előnyösen 0,2—5% közötti meny­­nyiségben használjuk. A találmány szerinti eljárással előállított vegyületeket olyan sugárzásra érzékeny ke­verékekben is felhasználhatjuk, amelyek tu­­líjdonságváltozásai az inhibitorok fotolízise mán képződő savas katalizátorok hatására változik. Itt megemlíthetjük bizonyos rend­szerek kationos polimerizációját, például olya­nokat, amelyek vinil-étert, N-vinil-vegyülete­­ket, például N-vinil-karbazolt vagy speciá­lis savra érzékeny laktonokat tartalmaznak, és amelyekesetében nem kizárt, hogy a reakció folyamán gyökös folyamatok is végbemennek. Savval kikeményíthető masszák továbbá az aninopiasztok, így például a karbamid/form­­aldehid gyanták, a melamin/formaldehid gyan­ták, valamint más fenol/N-metilol-vegyüle­­tek, valamint fenol/formaldehid gyanták. Ha az epoxi-gyanták általában Lewis-savakkal vagy olyan savakkal, amelyek anionja gyen­gébben nukleofil mint a klorid vagy bromid, tehát gyengébben, mint a találmány szerinti eljárással előállított új vegyületek anionjai, keményíthetők ki, akkor azok a rétegek is, ame­lyek epoxi-gyantából és novolákból állnak, megvilágításkor a találmány szerinti új ve­gyületek jelenlétében simán kikeményíthetők. A találmány szerinti eljárással előállított új vegyületek további előnye, hogy színes rend­szerekben fotolízis hatására színátcsapást képesek előidézni: képesek színezék-elővegyü­­letekben, így például leukovegyületekben szín­képződést indukálni vagy batokróm színeltoló­dást vagy színmélyítést előidézni olyan keve­rékekben, amelyek cianin-, merocianin- vagy szt rol-színbázisokat tartalmaznak. Például a 15 72 080 számú német szövetségi köztársa­ságbeli szabadalmi leírásban ismertetett rend­­sze-ekben, amelyek színezékként N-vinil-karb-6 5 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Oldalképek
Tartalom