193582. lajstromszámú szabadalom • Hatóanyagként 5-)amino-metil)-1,3-oxatiolán-szár,azékokat tartalmazó fungicid szerek és eljárás 5-(amino-metil)-1,3-oxatiolán-származékok előállítására

193582 diomycetes, Zygomycetes, Ascomycètes, Basi­­diomycetes és Deuteromycetes fajok ellen al­kalmaznak. A hatóanyagoknak a növénybetegségek leküzdéséhez szükséges koncentrációkban mutatott jó elviselhetősége lehetővé teszi a föld feletti növényrészek, a magvak és vető­magok, valamint a talaj kezelését. A találmány szerinti hatóanyagok növény­védőszerként különösen jó eredménnyel al­kalmazhatók gabonabetegségek, így valódi lisztharmat (Erysiphe graminis) vagy az árpa esíkosodása (Drechslera graminea), továbbá rízsbetegségek, például rizs foltosodás (Pyri­­cularia oryzae), valamint gyümölcs- és zöld­ségbetegségek, például az almafoltosodás (Venturia -inaequalis) vagy a bab szürke pe­nész (Botrytis cinerea) kórokozója ellen. Az (I) általános képletű hatóanyagok mind pro­tektiv, mind szisztémiás hatással rendelkez­nek. Ezen felül ezek a hatóanyagok felhasz­nálhatók az alábbi gabonabetegségek ellen: Septoris nodorum, Cóchliobollus sativus és Pyrenophora teres; az alábbi rízsbetegségek ellen: Pellicularia sasakii, valamint az Oomy­­cetes fajok és a lisztharmatgombák ellen. Az (I) általános képletű vegyületek in vitro kö­rülmények között jó fungicid hatással is ren­delkeznek. Az (I) általános képletű vegyületek a szo­kásos készítményekké, így oldatokká, emulzi­ókká, szuszpenziókká, porokká, habokká, pasz­tákká, granulátumokká, aeroszolokká alakít­hatjuk. Felhasználhatók még hatóanyaggal átitatott természetes és szintetikus anyagok, polimer anyagokba töltött finomkapszulák és vetőmag fedőmasszák, valamint égőtölte­tek, így füstölőpatronok, -dózisok, -spirálok és egyebek, valamint ULV-hideg- és meleg­­-ködképző készítmények formájában is. Ezeket önmagában ismert módon állítjuk elő, például oly módon, hogy a hatóanyagot vivőanyagokkal, tehát folyékony oldószerek­kel, nyomás alatt cseppfolyósított gázokkal és/vagy szilárd halmazállapotú hordozóanya­gokkal összekeverjük, amikor is adott eset­ben felületaktív anyagokat, tehát emulgeá­­torokat és/vagy diszpergálószereket, és/vagy habképzőanyagokat is felhasználunk. Ameny­­nyiben vívőanyagként vizet használunk, az elegyhez segédoldószerként szerves oldószere­ket is adhatunk. Folyékony oldószerként lé­nyegében az alábbiak kerülhetnek szóba: aro­más vegyületek, így xilol, toluol vagy alkil­­-naftalinok; klórozott^aromás vagy klórozott alifás szénhidrogének, így klór-benzol, klór­­-etilén vagy metilén-klorid; alifás szénhidro­gének, így ciklohexán vagy paraffinok, példá­ul ásványolajfrakciók; alkoholok, így butanol vagy glikol, valamint azok éterei és észterei; ketonok, így aceton, metil-etil-keton, metil­­-izo-butil-keton vagy ciklo-hexanon; erősen poláros oldószerek, így dimetil-formamid és dimetil-szulfoxid, valamint víz. 9 6 Cseppfolyósított gáz hordozóanyagokon itt olyan folyadékok értendők, amelyek légköri nyomáson és szobahőmérsékleten gázhalmaz­­állapotúak, például aeroszolhajtógázok, így halogén-szénhidrogének, valamint bután, pro­pán, nitrogén és szén-dioxid. Szilárd hordozóként természetes kőliszte­ket, így kaolint, agyagföldet, talkumot, kré­tát, kvarcot, attapulgitot, montmorillonitot vagy diatomaföldet, vagy szintetikus kőlisz­teket, például magas diszperzttás fokú kova­savat, alumínium-oxidot és szilikátokat alkal­maztunk. A granulátumhoz szilárd hordozó­­anyagként például tört és frakcionált termé­szetes kőzeteket, így például meszet, már­ványt, horzsakövet, sepiolitot, dolomitot, va­lamint szervetlen és szerves lisztekből készí­tett szintetikus granulátumokat, és szerves anyagokból, így fürészporból, kókuszdióhéj­ból, kukoricacsőből és dohányszárból készí­tett granulátumokat használhatunk fel. Emul­­geátorként és/vagy habképző anyagként nem ionos és anionos emulgeátorokat, így poli(oxi­­-etilén) -zsírsav-észtereket, poli(oxi-etilén) - -zsíralkohol-étereket, például alkil-aril-poli­­glikol-étert, alkil-szulfonátokat, alkil-szulfáto­­kat, aril-szulfonátokat, valamint tojásfehérje­­-hidrolizátumot; diszpergálószerként pedig lignin-szulfit-szennylúgot és metil-cellulózt használhatunk fel. A készítményekben ragasztószereket is, így karboxi-metil-cellulózt, természetes és szintetikus por alakú, szemcsés és latex for­májú polimereket, így gumiarábikumot, poli­­-vinil-alkoholt, poli (-vinil-acetát) -ot felhasz­nálhatunk. Felhasználhatunk szervetlen pigmenteket, így például vas-oxidot, titán-oxidot, ferro-cián­­-kéket, és szerves színező anyagokat, így ali­zarin-,-azo- és fém-ítálo-cianin-színezőanya­­gokat, valamint biológiai nyomelemek, így a vas, mangán, bór, réz, kobalt, molibdén és cink sóit is. A készítmények általában 0,1-95 tömeg%, előnyösen 0,5-90 tömeg% hatóanyagot tar­talmaznak. A találmány szerinti készítmények az (I) általános képletű vegyületeken kívül még egyéb, ismert hatóanyagokkal így fungicid, baktericid, inszekticid, akaricid, nematicid vagy herbicid hatású anyagokkal, a madara­kat elriasztó vegyületekkel, a növényi növe­kedést szabályozó anyagokkal, tápanyagok­kal és a talajszerkezetet javító anyagokkal is összekeverhetők. A hatóanyagokat a kereskedelmi forga­lomba kerülő készítmények alakjában vagy az azokból előállított felhasználási formák, így alkalmazásra kész oldatok, emulziók, szuszpenziók, porok, paszták és granulátu­mok alakjában alkalmazhatjuk. Az alkalma­zás a szokásos módon történik, azaz például öntözéssel, permetezéssel, porlasztással, poro­zással, szórással, száraz csávázással, ned­ves csávázással, áztatási csávázással vagy inkrusztálással. 10 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Oldalképek
Tartalom