193576. lajstromszámú szabadalom • Eljárás oktahidrobenzo f kinolin-származékok előállítására
9 193576 kel vizsgáltuk. Ennek a biokémiai értékelési módszernek az a lényege, hogy egy dopamin-receptor agonista ingerli a receptort, és szabályozott visszacsatolási rendszeren keresztül csökkenti a tirozin hidroxiláz hatását, ezáltal a preszinaptikus neuronokbán a dopamin szintézis mértékét akadályozza. A dopa-képződés, az aromás L-aminosav dekarboxiláznak 3- -hidroxi-benzil-hidrazin-hidrokiorid hatására in vivo bekövetkező gátlása alapján meghatározva, közvetve utal a dopamin szintézis mértékére. Az ED50 a preszinaptikus befolyás hatékonysági értékének tekinthető. (2. vizsgálat). A monoamin tartaléknak rezerpinnel való kimerítése „neuroleptikus tünetet” vált ki, amely csökkent mozgékonyságban, katalepsziában, izommerevségben, púpos háttartásban, valamint a monoamin kimerülés számos más központi és perifériás tüneteiben nyilvánul meg. Ez a tünet megfordítható olyan gyógyszerekkel, amelyek a posztszinaptikus dopamin receptorokat közvetlenül vagy közvetve ingerük, például apomorfinnal, L-dopáva|. A posztszinaptikus hatás a lokomotoros aktivitás alapján mérhető. (1. vizsgálat). A kísérletekben felhasznált állatok 200- -350 g-os Sprague-Dawley törzsbeli (Anticimex, Stockholm) hím patkányok voltak. Mindegyik vizsgálatot 4-4 állaton végeztük. A vizsgálandó vegyületeket 0,9%-os nátrium-klorid-oldatban, esetenként néhány csepp jégecet hozzáadásával és/vagy melegítés közben közvetlenül felhasználás előtt oldottuk. Az injekciós oldat térfogata 10 ml/kg és az oldatok semleges pH-jűak voltak. 1. Vizsgálat:Patkányok spontán lokomotoros aktivitására kifejtett hatás: A mozgékonysági vizsgálat előtt 18 órával a patkányoknak intraperitoneálisan 5 mg/kg rezerpint adtunk. A központi dopamin receptort ingerlő hatás meghatározására szánt vegyületeket az állatok nyakrészébe különböző adagokban szubkután adtuk be a vizsgálatok kezdetekor. A mozgékonyság változásait, sztereotipiákat és egyéb viselkedési formákat a motoros aktivitás alapján ellenőriztük. A gyógyszer beadását követően az állatokat egyenként ketrecekbe helyeztük, és mozgékonyságukat mértük. A mozgékonyságot 30 percig figyeltük és feljegyeztük. — A patkányok aktivitását fotocellás készülékkel mértük (M/P 40 Fc elektronikus motilitásmérő, Motron gyártmány, Stockholm) a készülék fényérzékeny érzékelőkkel volt felszerelve, amelyeket átlátszó lap borított, és erre helyeztük a ketrecet (20x30x25 cm), amelybe az állatot helyeztük. A berendezést hangelnyelő dobozba helyeztük és külső időszámláLóhoz kapcsoltuk. A hangelnyelő doboz tetején lámpa volt. Egy külső számlálóberéndezés egy mozgékonysági jelet regisztrált, ha az állat a fényforrás és az érzékelő közötti fénysugarat tízszer megszakította. Párhuzamosan 4-8 motilitásmérő működött. Az összes vizsgált vegyület az 1. vegyület kivételével nem fejtett ki a mozgékonyságra olyan hatást, amely a kontrollal, nátrium-klorid-oldattal kapott értéktől jelentősebben eltért volna. Következésképpen a transz-7- -hidroxi-oktahidrobenzo [f] kinolinnak nincs központi posztszinaptikus dopamin receptort ingerlő hatása. 2. Vizsgálat: A dopa felhalmozódás in vivo meghatározása patkányagyban. Miután a patkányok 30 percet a dobozban (1. vizsgálat) töltöttek, 100 mg/kg 3-hidroxi-benzil-hidrazin-hidrokloridot, aromás L-aminosav dekarboxiláz inhibitort kaptak. További 30 perc elteltével az állatokat lefejeztük, agyukat gyorsan kivettük, jéggel hűtött üveglemezre helyeztük, limbikus előagyukat és a corpus striatumot elkülönítettük. A szétválasztás után közvetlenül az agyi részeket szárazjéggel megfagyasztottuk, majd nagyteljesítményű folyadékkromatografálással elektrokémiai detektálás révén meghatároztuk a dopa tartalmat. Különböző adag-hatás görbéket szerkesztettünk mindegyik vegyület 4-6 különböző adagja és az agyterület alapján. Ezekből a görbékből megállapítottuk azt az adagot, az ED50 értéket, amely a dopaszint maximuma felének kiváltásához szükséges. Számos más, autoreceptor aktivitást, valamint posztszinaptikus aktivitást kifejtő vegyület tanulmányozása alapján ismeretes, hogy az ED50 értéket megtestesítő adag valószínűleg csak az autoreceptorokat aktiválja. Posztszinaptikus hatás eléréséhez nagyobb adagok szükségesek, (jelenleg nem ismeretes szelektív posztszinaptikus dopaminingerlö hatású vegyület). Ennél fogva az ED50 értékeket szelektív autoreceptor ingerlést kiváltó adagoknak tekintettük. Az összes vizsgált vegyület biokémiailag hatásosnak bizonyult. A hatékony vegyületek EDS0 értéke általában 620-1000 nmól/kg. Ezek a vegyületek tűnnek legalkalmasabbrak gyógyászati felhasználáshoz. A körülbelül 50 000 nmól/kg ED50 értékű ( + ) -transz-7-hidroxi-oktahidrobenzol [f] kinolin határesetnek tekinthető. A szignifikáns posztszinaptikus dopamin-receptor aktivitás hiánya még az ED50 adag nál százszor nagyobb adagban is azt mutatja, hogy a vegyületek a központi idegrendszerben szelektíven hatnak a preszinaptikus dopamin receptorokra. 10 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 6
