193575. lajstromszámú szabadalom • Hatóanyagként N-fenil-N'-(piridinil-N-oxid)-karbamid-származékokat tartalmazó növényi növekedésszabályozó készítmények
1 193575 2 A találmány tárgya hatóanyagként N-fenil-N’- (piridil-N-oxid) -karbamid-származékokat tartalmazó növényi növekedésszabályozó készítmények képezik, melyek haszonnövények, így például kukorica, gyapot, szójabab kultúráknál alkalmazhatók. A kutatók számos erőfeszítést tettek már annak érdekében, hogy a mezőgazdasági terményeknél citokininhez hasonló hormonális hatást kifejtő új vegyületeket találjanak. Az ilyen hatás a növény fejlődési folyamatát sokféle úton befolyásolhatja előnyös irányba. így például meggyorsíthatja a növény módosíthatja a növény növeke'i.yuÆsêt vagy f'e|lődését oly módon, hogy a termelés^ncLvefjeSjék, hogy a virágzást vagy a gyümöltsöf egy bizonyos kívánt időszakban biztosítsa, hogy a gyümölcs vagy virág lehullását a növényről megelőzze vagy előidézze, hogy a levelek vagy szárak súlyának növekedését megelőzze vagy előidézze, hogy a növény öregedését késleltesse és/vagy olyan egyéb tulajdonságokat fejtsen ki, amelyek a különféle növények növekedése és fejlődése során kívánatosak. Azok a vegyületek, amelyek ilyen feladatokat töltenek be, általában növényi növekedésszabályozóként ismertek, és a továbbiakban is így említjük ezeket. Jellegzetes növényi növekedésszabályozó hatású vegyületek közé tartoznak a 6-benzil-adenin, a kinetin és a 4-piridil-fenil-karbamid. A 4 193 788 sz. amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírás bizonyos N-(2-klór-4- -piridil) -karbamid-származékok növekedésszabályozóként való használatát ismerteti. Hasonlóképpen a 4 279 639 sz. és a 4 308 054 sz. amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírások különféle más N-(2- és/vagy 6-helyettesített-4-piridil)-N’-(adott esetben helyettesített fenil)-karbamidokat ismertetnek növényi növekedésszabályozóként. Míg az előbbi szabadalmi leírások csak olyan piridil-karbamid-származékokat említenek, amelyben a piridilcsoport a 4-es helyzetben kapcsolódik, bizonyos más piridil-karbamid-származékok, amelyekben a piridilcsoport a 2-es vagy a 3-as helyzetben van, ugyancsak mutatnak némi, citokininhez hasonló hatást. Lásd például Bruce M. I. és Zwar J. A. „Egyes karbamidok és tiokarbamidok citokinin hatása" című cikkét (Proc. Roy. Soc., London, 1981, po. 245—265). A technika állásából nem ismeretes sem kitanítás, sem pedig javaslat piridin-N-oxidok növényi növekedésszabályozóként való alkalmazására. A következőkben a „halogén" kifejezés alatt bróm-, klór-, fluor- vagy jódatomot, előnyösen bróm-, klór- vagy fluoratomot értünk. A találmány szerinti növényi növekedésszabályozó készítmények hatóanyagukkal (I) általános képletű vegyületeket tartalmaznak, az (I) általános képletben (a) a piridil-gyürű a 4-es helyzetben kapcsolódik; az X csoportok mindegyike egymástól függetlenül halogénatom, 1—2 szénatomos alkilcsoport, 1—2 szénatomos alkoxicsoport, (1—2 szénatomos alkoxi)-karbonil-csoport, amino-karbonil-csoport^ (1—4 szénatomos alkil)-amino-csoport, di(l—2 szénatomos alkil)-amino-csoport, di ( 1—2 szénatomos alkil)-amino-N-oxid-csoport, 1—2 szénatomos alkil-tio-csoport, 1—2 szénatomos alkil-szulfonil-csoport, olyan fenil-tio- vagy fenil-szulfonil-csoport, amelyben a fenilgyűrün nincs helyettesítő vagy 1—5 halogénatommal helyettesített; Y jelentése halogénatom, 1—2 szénatomos alkilcsoport, vagy trihalogén-metil-csoport; amennyiben X jelentése halogénatomtól eltér, akkor m értéke 0 vagy 1 és amennyiben halogénatom, akkor m értéke 1 vagy 2; és n értéke 0 vagy 1; vagy (b) a piridilgyürű a 3-as helyen kapcsolódik; X klóratom, metoxicsoport és acetil-metil-amino-csoport; Y halogénatom; m értéke 0 vagy 1; és n értéke 0 vagy 1. A találmány szerinti készítmények hatóanyagaként alkalmazott vegyületeket és fizikai állandóikat az I. táblázat tartalmazza. A találmány szerinti készítmények a növényi növekedést szabályozó hatóanyag aktív mennyiségét és mezőgazdaságilag elfogadható hordozó-, hígító-, töltő- vagy segédanyagokat tartalmaznak. A találmány szerinti készítményekben, úgy mint a legtöbb mezőgazdasági célra használatos készítményben, a hatóanyag nem tisztán kerül alkalmazásra, hanem mezőgazdaságilag elfogadható és szokásosan használt vivőanyagokkal együtt, melyek a hatóanyagok diszpergálódását elősegítik, továbbá különféle adalékanyagokkal, abból a felismerésből kiindulva, hogy a formálás és az alkalmazás módja befolyásolhatja az anyag hatékonyságát. A találmány szerinti készítmények például por vagy folyadék alakjában alkalmazhatók, az alkalmazás formájának megválasztása növényfajtától és az alkalmazás helyén található környezeti tényezőktől függően változik, fgy a vegyületeket emulgeálható koncentrátumként, nedvesíthető porként, folyékony készítményként, oldatként, diszperzióként, szuszpenzióként és hasonlókként állíthatók elő. A találmány szerinti növényi növekedésszabályozó készítmények felhasználhatók például szójabab, limabab (Phaseolus limensis), búza, rizs, kukorica, cirok, gyapot és pázsitképző füvek esetében, hogy csak néhányat nevezzünk meg. Szójababnál a találmány szerinti készítmények késleltetik az öregedést és növelik a hozamokat. Búzánál késleltetik az öregedést és megdőlés elleni hatást fejtenek ki. Gyapotnál a találmány szerinti készítmények javítják a levelek eltávolíthatóságát. Pázsitképző füveknél a készítmények késleltetik a növekedés mértékét. A jellegzetes készítményekben a hatóanyagok koncentrációja széles skálán változ-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
