193565. lajstromszámú szabadalom • Eljárás alumínium és ötvözeteinek raffinálására, valamint berendezés az eljárás megvalósítására
193565 Ezt a hátrányt még az is fokozza, hogy a klórozott olvadék a raffináló kamra alsó részén van elvezetve, minek következménye, hogy az olvadék szintje a kamrában erősen ingadozik, és ez a salak eltávolítását még nehezebbé teszi. A találmány célja, hogy olyan raffináló berendezést alakítsunk ki, amelynek segítségével a munkaráfordítás csökkenthető, ugyanakkor a klórfogyasztás is lecsökken és a munkakörülmények megjavulnak. A találmány által kitűzött célt azáltal értük el, hogy a raffinálás során az alumíniumolvadékot bevezetjük, továbbá klórgázkeveréket vezetünk az alumíniumolvadékba, az alkáli-, és alkáliföldfémeket, hidrogént és egyéb nem fémes zárványokat klórozzuk, ezt követően a fémet ülepítjük és elvezetjük, a salakot összegyűjtjük. A találmányt azzal jellemezhetjük, hogy a munkaráfordítás és a klórfogyasztás csökkentésére, valamint kedvezőbb munkakörülmények megteremtésére az alumíniumolvadékot a klórozó zóna alsó részénél vezetjük be, és a felső részéből vezetjük el, míg a salakot a fémelvezető zónán kívül vezetjük el a klórozó zónából, miközben a salakgyűjtő zónát a fémtükőr alatt az olvadékelvezető zónával összekapcsoljuk. A találmány tárgya még a találmány szerinti eljárás megvalósítására szolgáló berendezés, amely berendezés klórozókamrával és ülepítő kamrával kiképezett házat tartalmaz, ahol a klórozókamra és az ülepítő kamra egy csatornával ellátott válaszfallal van egymástól elválasztva, továbbá tartalmaz a berendezés egy porózus toldattal ellátott gázbevezető szerkezetet magába foglaló fedelet. A találmány szerinti berendezés lényege az, hogy a csatorna a válaszfal felső részében van kiképezve, míg a klórozókamra nyílásokkal ellátott falat tartalmaz, ahol az egyik nyílás a fémtükör alatt, a másik nyílás a fémtükör fölött van kiképezve, és a felső nyílás alsó pereme és a fenéklap közötti magasság aránya a válaszfalban lévő csatorna alsó síkja és a fenéklap közötti távolsághoz 1,01-1,09 értéktartományban van. A találmány szerinti berendezésnél előnyös, ha a gázbevezető szerkezet tengelyének a választófaltól mért vízszintes távolsága úgy van kiképezve, hogy aránya a gázbevezető tengelynek a faltól való vízszintes távolságához 0,5-0,9 tartományban van. Előnyös még a találmány szerinti berendezésnél, ha a ház és a fal közötti egy nem egészen a fenékig nyúló további válaszfal van elhelyezve. Azáltal, hogy az alumíniumolvadékot a klórozó zóna alsó részén vezetjük be, és a salakot pedig a felső részén vezetjük el, a klórozó zónából, nem szükséges a klórozó zónát a salak eltávolításához kinyitni, így a salak eltávolításához szükséges munka lecsökken, ugyanakkor az is ki van zárva, hogy a kiór-3 4 tartalmú gázok a klórozó zóna kinyitásakor, vagyis a salak eltávolításakor kiváljanak, aminek következtében a klórfogyasztás is lecsökken. Ezen túlmenően az, hogy az olvadékot a klórozó zóna alsó felén vezetjük be egyúttal arra is lehetőséget biztosít, hogy a klórozó zóna és az olvadék betöltő zóna gázterét egymástól le lehessen választani. Ennek eredménye az, hogy a klórtartalmú gázok nem jutnak be az olvadékbevezető zónába, ami a klórfogyasztást tovább redukálja, és az öntők számára kedvezőbb munkakörülményeket biztosít. Az, hogy a salakot a fémelvezető zónán kívül vezetjük el a klórozó zónából, és ekkor a salakgyűjtő zónát az olvadékbevezető zónával a fémtükör alatt kötjük össze tovább egyszerűsíti a salak eltávolításra fordított munkát, és ugyanakkor a fém minősége is javul. A fémnek és a salaknak egymástól elvá!asztott elvezetése azáltal valósul meg, hogy az elvezetések különböző magasságokban vannak kiképezve. A salakelvezető nyílás van magasabban, ami lehetővé teszi, hogy a gyűjtőkamrába jutó salak a fém elvezetésénél ne tudjon a klórozókamrába visszakerülni. A két magasság viszonya, ahol az első a salakelvezető nyílás alsó pereme és a fenéklap közötti magasság, a második a fémelvezető csatorna alsó síkja és a fenéklap közötti távolság, 1,01 — 1,09-re van állítva. Ennek az értéke azonban függ a klórgázkeverék fogyasztástól, minél nagyobb ugyanis a klórgázkeverék fogyasztás, annál nagyobb a két magasság közötti arány, azaz a viszony a salakelvezető nyílás és a fémelvezető csatorna alsó síkja között. Ha ez az arány 1,00 a salakelvezető nyílás alsó síkja, valamint a fémelvezető csatorna alsó síkja magassága azonos, akkor a raffinálás folyamata alatt csaknem az egész salak az olvadékkal együtt bekerül az ülepítő kamrába, és mivel az olvadék magassága az ülepítő kamrában a folyamat befejeztével csökken, a salakot innen még nehezebb eltávolítani, mint a salakgyűjtő kamrából. Ha a nyílás és a csatorna alsó felületei közötti magasságarány nagyobb, mint 1,09, akkor a salak egy részét az olvadék egyszerűen magával ragadja, mivel a raffinálás befejezése után nem kerül az összes salak a salakgyűjtő kamrába. Annak érdekében, hogy a salak teljes egészében a salakgyűjtő kamrába kerüljön akkor is, ha a salakelvezetés a fémelvezetéstől külön történik, a gázbevezető szerkezetnek a választófaltól, amely az ülepítő kamrát a klórozókamrától elválasztja, való vízszintes távolságát, a gázbevezető szerkezet tengelyének a faltól való vízszintes távolságának a 0,5-0,9- szeresére választjuk. Ez utóbbi fal a klórozókamrát és a salakgyűjtő kamrát választja el egymástól. Ha tehát a klórgázkeveréket egy olyan helyen vezetjük be, amelynek a távolsága a fém-4 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
