193555. lajstromszámú szabadalom • Eljárás testek, különösen építőelemek előállítására
5 193555 6 verés közben a keverékbe permetezzük a cement kötéséhez szükséges víz fennmaradt, 55 kg-nyi mennyiségét, miközben a végtermék elsősorban rugalmassági tulajdonságainak a javítása céljából mintegy 5 kg furfurolt is — ugyancsak permetezéssel — a keverékbe juttatunk. A kész, de még megszilárdulatlan keveréket formába öntjük, a tetejét lesimítjuk, és az anyagot 48 órán keresztül — ami a cement kívánt mértékű részleges megkötéséhez szükséges — a formában tartjuk. Ezt követően a formákat eltávolítjuk, és az építőelemeket vízpermetezéssel öt napon át utókezeljük. 2. példa Padló alá kerülő hőszigetelő lapokat gyártunk aprítás nélküli rizsszalma-alapanyag felhasználásával. 0,5 m3 keverék előállításához 55 kg aprítatlan (tehát kb. 50 cm szálhosszúságú) rizsszalmát teszünk a kényszerkeverő-gépbe. A keverőgéppel mozgásban tartott szálhalmazt 40 kg vízből és abban oldott 10 kg polivinilacetátból álló folyadékkal keverjük össze. A keverést addig folytatjuk, míg a rizsszalma teljesen át nem nedvesedik. Ezt követően adunk a folyamatosan kevert anyaghoz 200 kg 350-es portlandcementet. Ennek bekeverése után a cement kötéséhez szükséges, még hiányzó 45 kg mennyiségű vizet permetezéssel adjuk a keverékhez, miközben — ugyancsak permetezéssel — 5 kg furíurolt is beadagolunk. A homogenizált keveréket formába töltjük, amelyeknek vastagságát 5 cm-re állítjuk be. A formában (sablonban) 48 órán keresztül tartjuk az anyagot. A pl. 60X60X5 cm-es lapokat az élükre állítva tároljuk, és öt napon keresztül vízpermetezéssel utókezeljük. A gyártott lapokat például földszintes épületekben alkalmazhatjuk előnyösen padló alatti hőszigetelés céljára; ebben az esetben a lapok a nedvességszigetelést védő beton funkcióját is betölthetik. Arra is alkalmasak a találmány szerinti eljárással készült lapok, hogy 5 közvetlenül a padlóburkolat alatt elhelyezve annak aljzatként .szolgáljanak. 3. példa Térelhatárolásra alkalmas pl.60X60X X6 cm-es lapokat gyártunk a találmány sze- 10 rinti eljárással. 0,5 kg keverék készítéséhez 45 kg rizshéjat teszünk a keverőgépbe, és ugyanoda 53 kg olyan folyadékot permetezünk amely 45 kg vizet és benne oldott 8 kg polivinilacetátot tartalmaz. Az eiőnedvesítési művele- 15 tét követően 165 kg gipszet juttatunk a keverőgépbe, amelyet az előnedvesített rizshéjjal egyenletesen elkeverünk. Ezután a keverékbe — amelyet a keverőgéppel folyamatos mozgásban tartunk — 75 kg vizet permetezünk, 20 amely — kötéslassitó szerként — 5 kg karboxi-metil-cellulózt (CMC) tartalmaz. A második víz-részmennyiséggel való keverési műveletet mintegy három percen át végezzük, majd a nedves, megszilárdulatlan keveréket az egyik széles oldallapjára fektetett formába töltjük, és a felső felületét lesimítjuk. Használhatunk azonban élére állított sablont is, amelynek mindkét nagy oldallapja sima, és felülről kell az anyagot beletölteni; így az elem 30 felületek simasága és egyenletessége könnyebben biztosítható. A keveréket mintegy tíz percen át tartjuk a sablonban; ez alatt annyira megköt, hogy sablon nélkül tárolható, és így légszáraz állapotig szárítható., A kész elemek- 35 bői pl. válaszfalak építhetők. Az alábbi táblázat tájékoztató jellegű adatokat tartalmaz a találmány szerinti eljárással készült, azonos alapanyagból, de kétféle kötőanyaggal készült építőelemek műszaki para•10 métereiről: Alapanyag Kötőanyag : Tapadásjavító szer: Térfogatsúly : Hovezetesi tenyezo: Térfogatállandósági tényező : Eghetőség: T / f , // -I I, epitoelem rizst éj cemer t politinílacetát kb. 700 kg/m3 -10 C-on 0,116 +10 C-on 0,121 +30 C-on 0,126 0,999 nem éghető II. építőelem rizshéj gipsz polivini Lacetát kb. 950 kg/m3 -10 C-on 0,196 +10 C-on 0,221 +30 C-on 0,245 0,999 nem e'ghető A találmány előnye, hogy egyáltalán nem, vagy csak rendkívül nehezen és költségesen megsemmisíthető mezőgazdasági hulladékanyagok — alapvetően a rizshéj — alapanyagként történő alkalmazását teszi épületelem gyártásához rendkívül racionális módon lehetővé. Az alapanyagot ugyanis sem-60 miféle — külön technológiai lépésben eszközlendő — fizikai vagy kémiai előkezelési (pl. rostosítási, zúzási, mpregnálási stb.) műveletnek nem kell alávetni, ami nemcsak gazdaságossági szempontból előnyös, hanem a végtermék minőségéi is kedvezően befolyásolja, hiszen a rostos növényi anyagok kí-4
