193553. lajstromszámú szabadalom • Hatóanyagként nitro-metilén-származékot tartalmazó inszekticid készítmény és eljárás a hatóanyag előállítására

193553

6

5

2. példa

Peszticid hatás vizsgálata

A találmány szerinti eljárással előállított vegyület inszekticid hatását az alábbi rovarkártevők ellen vizsgáltuk:

Spodoptera littoralis (S.l.)

Aedes aegypti (A.a.)

Musca domestica (M.d.)

Aphis fabae (A.f.)

A vizsgálatot minden rovar esetén az alábbiak szerint végeztük, hacsak azt a leírásban másként nem említjük.

A vizsgálandó vegyületből 0,2 tömeg%-o.s oldatot készítettünk. Oldószerként 16,7% acetont és 0,04% Triton X-100-at (gyártja a Rohm and Haas, USA; etilén-oxid és alkil-fenol kondenzálásával nyert felületaktív szer) tartalmazó vizet használtunk. Az oldatot a vizsgált rovarokra permeteztük. A kontroll kísérletben a rovarokat az oldószerként szolgáló, azonos mennyiségű acetont és Triton X-100-at tartalmazó vízzel permeteztük le. A vizsgálatokat a rovarkísérleteknél szokásos 23°C±2°C hőmérsékleten végeztük (változó fény és nedvességtartalom).

i) Spodoptera littoralis (S.l.)

A vizsgálatokat második lárvaállapotban lévő rovarokkal végeztük. A vizsgálandó anyagot tartalmazó és a kontroll oldatokat két különálló, Spodoptera littoralis lárvák tenyésztésére alkalmas tápanyagot tartalmazó Petri-csészébe permeteztük.

Mikor a permet megszáradt, mindegyik Petri-csészébe 10 db második lárvaállapotban lévő lárvát helyeztünk. A lárvák pusztulását a kezelés utáni 1. és 7. napon jegyeztük fel, és kiszámítottuk a %-os pusztulást.

(ii) Aedes aegypti (A.a.)

A vizsgálatokat korai 4. lárvaállapotban lévő rovarokkal végeztük. A vizsgálandó anyagot tartalmazó oldatokból 3 ppm hatóanyag-koncentrációjú oldatokat készítettünk

0,04% Triton X-100-at tartalmazó vízzel. Az acetont, ami a kiindulási alapoldatban jelen volt, hagytuk elpárologni.

100 ml vizsgált oldatba 10 db negyedik 5 lárvaállapotban lévő lárvát helyeztünk. 48 óra elteltével feljegyeztük a lárvák %-os pusztulását.

Az esetleges túlélő lárváknak kevés, állattáp-szemcsét adtunk, majd mikor az összes lárva vagy bebábozódott, vagy kifejlett rovarrá alakult, vagy elpusztult, feljegyeztük a bábok és a kifejlett rovarok %-os pusztulását.

(iii) Musca domestica (M.d.)

Csoportonként 10 db 2-3 napos, tejen neveit, kifejlett nőstény házilegyet (Musca domestica) szén-dioxiddal elkábítottunk, és a rovarokat szűrőpapírral bélelt Petri-csészébe helyeztük. A csészékbe logaritmikus hígítási _0 elven működő permetezőkészülékkel bepermeteztük a vizsgálandó oldatokat. A legyeket a Petri-csészében tartottuk, és a csésze oldalán lecsepegtetett, a szűrőpapíron abszorbeálódó gyenge hatású, híg oldattal etettük. A pusztulást 24 óra elteltével állapítottuk meg. *■ (iv) Aphis fabae (A.f.)

A vizsgálatokat kifejlett fekete bab levéltetvekkel (Aphis fabae) végeztük. A Petri-csészében szűrőpapírra helyezett disznóbab levél-párok mindkét oldalát kisméretű, gézzel íe- 30 dett edényben tartott, meghatározatlan menynyiségű levéltetűvel bepermeteztük. A permetezés után a tetvek a levélen megtapadtak, majd a Petri-csészéket lefedtük. A pusztúlást

24 óra elteltével határoztuk meg.

35

A fenti vizsgálatok eredményét az 1. táblázatban adtuk meg. A táblázatban a vizsgált rovarokat nevük kezdőbetűivel jelöltük, és a vegyület hatását a pusztulás %-os aránya 40 az alábbi jelölésekkel fejeztük ki:

A: 90—100%-os pusztulást,

B: 50—80%-os pusztulást,

C: 0—40%-os pusztulást jelent.

I. táblázat

Inszekticid hatás

S.l.

A.a.

M.d.

A.f.

1. nap

7.nap.

2. nap

Végső

A

A

A

A

A

A

3. példa

Stabilitási vizsgálat

A fenti vizsgálat segítségével azt határoztuk meg, hogy a vegyület mennyire stabil a szántóföldi körülményekhez hasonló feltételek mellett.

A vizsgálatokat harmadik lárvaállapotban lévő Heliothis zea lárvákkal végeztük. A vizsgálandó vegyületet 1 ml 1:1 arányú xilol-aceton elegyben oldottuk, és 1 ml felületaktív szert adtunk az oldathoz. A térfogatot csapvízzel 10 ml-re egészítettük ki. Az oldatot ez- 4

után vízzel hígítottuk, olyan mértékben, hogy a permetlében a hatóanyag mennyisége 100 g/hektár legyen.

Cserépben tenyésztett 15—20 cm magas gyapotnövényt 2 levélig visszametszettünk, 60 és hordozható permetezőfejjel bepermeteztük. Minden vegyülettel 10 növényt kezeltünk. A permetezés után 2 növényt azonnal 5 db lárvával fertőztünk, és a többi növényt mesterséges napfényt adó elektromos lámpákkal 65 megvilágított kamrában tartottuk. A kamrából a permetezés utáni 1., 2., 4. és 7. napon