193539. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szerves anyagok kinyerésére gázokból abszorbeáltatással és hasznosítással egybekötött ártalmatlanítására égetéssel

Az eljárás lényege, hogy a levegőben vagy más ipari gázokban szennyezésként jelenlévő szerves anyagokat aktívszénnel és/vagy más nagyfelületű adszorbenssel töltött adszorber­­ben megkötjük, az adszorber telítése után a szerves anyagokat az aktívszén felületéről vízgőzzel lehajtjuk, a lehajtáskor kapott szervesanyag tartalmú elegyből pedig a szer­ves anyagokat vagy azoknak egy részét égető­berendezés (ek) ben elégetve ártalmatlanítjuk, és a keletkező hőmennyiséget a lehajtáshoz­­szükséges vízgőz előállítására és/vagy egyéb célra hasznosítjuk. A szerves anyagokat kis (néhány tizedtől kb. 20 g/m3) koncentrációban tartalmazó le­vegőt és/vagy más ipari gázáramot a 3 fúvó egyenletes sebességgel az 1 adszorberben lé­vő aktívszénágyon nyomja át. A szerves anya­gok az aktívszénen megkötődnek, a tisztított gáz pedig az adszorber kilépő végén a szabad­ba távozik. Az adszorber telítődése után a szerves anyagokkal szennyezett levegőt má­sik, frissen regenerált adszorberbe vezetjük és megkezdjük a telített adszorber regenerá­lását. A regenerálást, az adszorpciós berendezés­hez kapcsolt 2 égetőben, az égőtér sugárzó hőjének és a forró füstgázok hőtartalmának hasznosítása révén termelt, emelt nyomású és/vagy a kívánt hőmérsékletre túlhevített vízgőzzel, a levegő áramlási irányával ellen­tétes irányban végezzük. A gőz előállításához szükséges tápvizet az 5 szivattyú adagolja az égetőbe. A regeneráláshoz felhasznált víz­gőz nyomását, illetve hőmérsékletét túlheví­­téssel olyan értékre állítjuk be és a gőzt olyan mennyiségben vezetjük a telített adszorberbe, hogy a szerves anyagok deszorpciója (lehajtá­­sa) 10—80 perc, előnyösen 20—60 perc alatt befejeződjön. A gőzölés (lehajtás) befejezése után a 370—470 K hőmérsékletű, ezen a hőmérsék­leten vízgőzzel telített adszorbert (aktívszén­­ágyat) környezethőmérsékletű vagy felmelegí­tett tiszta levegővel szárítjuk és hűtjük. A szárító-hűtő levegőt a 4 fúvó adagolja egyen­letes sebességgel az adszorberbe, ahonnét az a másik adszorber tisztított gázához ke­veredve a szabadba távozik. A szárítás és hű­tés során a levegő áramlási sebessége, a te­lítésnél (tisztításnál! alkalmazott sebesség­nek 0,1— 0,3-szorosa. A szárítás-hűtés ideje 10—50 perc, előnyösen 25—35 perc. A tisztítás folyamatossá tételéhez legalább két adszorberre van szükség, amelyek közül az egyik telítés (adszorpció) alatt, a másik pedig regenerálás (gőzölés, szárítás-hűtés) alatt áll. Fontos követelmény, hogy a regene­rálás ideje kisebb vagy egyenlő legyen a telítés idejével. Az égetőberendezés egyenle­tes működésének biztosítása érdekében cél­szerű négy vagy több adszorbert egyet­len égetőberendezéshez kapcsolni. Ebben az esetben egy adszorber mindig gőzölés alatt áll, a szervesanyag-tartalmú gőzelegy áram­3 lása az égetőberendezésbe tehát folyamatosan történik. Eljárásunk az ismert AdSox eljáráshoz viszonyítva a következő előnyökkel rendel­kezik: — A szerves anyagok lehajtását az ad­­szorbensről maximálisan 520 K, előnyösen 390—450 K hőmérsékletű vízgőzzel végezzük. Az AdSox eljárásban ezt 670 K körüli hőmér­sékletű füstgázzal végzik. A vízgőz nagy elő­nye a füstgázzal szemben, hogy szennyező égéstermékeket (korom, kátrány, kénvegyü­letek stb.) és oxigént nem tartalmaz, ezál­tal az aktívszénre károsító hatása nincs, és az aktívszénen adszorbeált szerves anyagok­kal sem lép reakcióba. A vízgőz a regenerá­lás hőmérsékletén is kismértékben adszor­­beálódik az aktívszénen, ezáltal az ottlévő szerves anyagokra kiszorító hatást fejt ki, ami meggyorsítja és teljesebbé teszi azok de­­szorpcióját. így a szerves anyagok lehaj­­tása alacsonyabb (470 K alatti) hőmérsék­leten is gyorsan megvalósítható, és a szerves anyagok bomlási és polimerizációs reakció nem következnek be. — Az AdSox eljárásban az adszorberek regenerálásához, az oxigénmentes füstgáz elő­állítására, külön inert gáz előállító berende­zésre (inertgáz generátorra) van szükség, amely a beruházási költségeket növeli. — Az AdSox eljárásnál az adszorbereket és szerelvényeiket 1020 K hőmérsékletnek ellenálló anyagból kell készíteni, az adszor­bert köpeny léghűtővel kell ellátni, ami újabb légfúvót igényel, a forró füstgáz re­­cirkuláltatásához magas hőmérsékleten üze­melő gázfúvóra és költséges hőcserélőre van szükség. — Az általunk javasolt eljárás ezzel szem­ben különösebb szerkezeti anyagot nem igé­nyel, a gázfúvók és a tápvizszivattyú kör­nyezethőmérsékleten üzemelnek, az égetőben a termelt hő hasznosítása gőztermelésre egy­szerű módon és jó hatásfokkal megvalósítha­tó, az összekapcsolt adszorpciós-égető rend­szer működése jól összehangolható és könnyen automatizálható. Eljárásunkban részleges szervesanyag­­-visszanyerés is megvalósítható, ha a tisztí­tandó gáz (levegő) vízben nem oldódó szer­ves anyagokat is tartalmaz. Ennek folyama­tát a 2. ábra mutatja. Az eljárás lényege, hogy az 1 adszorber­ben megkötött szerves anyagokat az előzőek­ben leírt módon, közvetlenül az adszorpciós berendezéshez kapcsolódó 7 égetőben vagy attól független kazánban előállított vízgőzzel hajtjuk le (deszorbeáljuk) az aktívszénről, a vízgőzt, a szerves anyag gőzeivel együtt a 2 kondenzátorban kondenzáltatjuk, a 3 hűtő­ben környezethőmérsékletre hűtjük, majd a 4 elválasztóban ún. szerves fázisra és vizes fá­zisra választjuk szét. A vízben nem oldó­dó szerves anyagokat tartalmazó szerves fá­zist az 5, a vízben oldódó szerves anya­gokat tartalmazó vizes fázist pedig a 6 tar-4 3 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Oldalképek
Tartalom