193533. lajstromszámú szabadalom • Áramköri elrendezés digitális berendezések, főként integrált áramkör mérő berendezések, ütemenként külön-külön időzíthető és egy ütemen belül egymás között is időzíthető jeleinek (jelcsoportjainak leninkább időzítő jeleinek) jelcsoportjainak előállítására

193533 tok gyakran olyan egymásnak ellentmondó időzítési követelményeket határoznak meg, amelyek az ismert időzítő áramkörökkel már nem teljesíthetők. A mérendő áramkörök mérése leggyakrab­ban ütemjel által meghatározott periódusok­ban történik, illetve periodikusnak tekintjük akkor is, ha a periódusidő akár mérési ciklu­sonként változik. A mérendő áramkör egyes jeleinek/jelcsoportjainak a periódusa azon­ban nem feltétlenül esik egybe, a mérés, vagyis a mérést meghatározó ütemjelek periódusával. Tehát ha a mérési időpillanatokat kijelölő idő­zítő áramkörrel megvalósítható idődiagram­mot felosztjuk valamely, a mérésre érvényes periódusokra, nagyon gyakran előfordul, hogy a mérendő áramkör egyes jeleinek összetar­tozó jelváltási időpillanatai által meghatáro­zott érvényességi időtartama egy ütemjel peri­ódusba esik teljes egészében, míg más jelekké pedig az ütemjel periódusa határára vagy azon túlra is nyúlik. Mint már az előzőekben említettük, az ismert időzítő áramkörökkel az ütemjel periódusának határára vagy azon túlra eső időzítő jelet nem lehet előállítani, ilyen késleftetésű időzítő jel nem programoz­ható. így a periódushatáron érvényes méren­dő áramköri jelek mérési időpontját kijelölő időzítő jelek előállítása nehézségekbe ütköz­het, bár ez megoldható oly módon, hogy a mé­rendő áramköri jeleknek nem az érvényességi időtartamát, hanem annak hiányát határozzuk meg — időzítjük — az időzítő jelekkel, ami viszont már egy ütemjel periódusba beleesik. Azonban így egy mérési periódushoz tartozó időzítő jelek összessége különböző ütemjel periódusokba kerülhetnek. Ez ekkor hátrá­nyos, ha a különböző mérési periódusokban eltérő késleltetésű időzítő jelek szükségesek, mivel ekkor az összetartozó késleltetési, vagy más szóhasználattal időzítési adatokból álló adathalmaz, az ún. időszet mérési perióduson­ként történő váltása nem programozható. A felsorolt nehézségek feladattá tették olyan áramköri elrendezés kialakítását, amely periodikusan ütemjeleket valamint az ütem­jelekhez képest, előre meghatározott, progra­mozható, késleltetéssel jeleket/jelcsoportokat főként hozzá kapcsolódó mérőberendezés ré­szére időzítő jeleket/jelcsoportokat szolgál­tat, és mindezt oly módon, hogy lehetővé teszi az időzítő jeleknek/jelcsoportoknak igény szerint az ütemjel teljes periódusán belül, a kívánt időpillanatra, az ütemjel periódusának határára való valamint az ütemjel periódusán túlra való késleltetését, illetve programozható­ságát is. A találmány alapját az a felismerés ké­pezi, hogy a felsorolt hátrányosságok olyan áramköri elrendezéssel kerülhetők el, amely lehetővé teszi az időzítő jelek/jelcsoportok kezdeti késleltetési — időzítési — időpilla­natának is az előre beállíthatóságát vagyis programozhatóságát, s ezáltal az időzítő jelek egymáshoz képest relatív időkoordináta 3 4 rendszerekben való beállíthatóságát, illetve programozhatóságát. Ily módon az időzítő jelek egy ütemjel periódus kezdeti időpilla­natához képest eltolt időkoordináta rendszer­ben válnak beállíthatóvá vagyis programoz­­hatóvá, ami lehetővé teszi, hogy az időzítő áramkörök előzőekben részletezett tiltott idő­­tartományai az időzítő jelek/jelcsoportok nulla időpontja megfelelő megválasztásával gyakorlatilag minden esetben valamely ér­dektelen időtartományba tolhatok át. Továb­bá az időzítő jelek/jelcsoportok késleltetési null időpontjának ütemjel periódushoz ké­pesti eltérő beállításával (programozásával) az ütemjel periódusa határára vagy azon túlra való időzítő jel előállítás (programozása) is megoldható, akár periódusról periódusra történő időszet váltás esetén is. Ehhez kap­csolódó felismerésünk még, hogy az időzítő jelek időzíthetőségi tartománya tovább széle­síthető oly módon, hogy az időzítő jelek egyes csoportjai késleltetési null időpontjának az ütemjel periódushoz képesti értékét is előre meghatározott módon állítjuk be (programoz­zuk) és ezeket a késleltetési értékeket is az időszetekhez hozzárendeljük. A feladat találmány szerinti megoldását képező áramköri elrendezés digitális beren­dezések főként integrált áramkör mérő be­rendezések ütemenként külön-külön és egy ütemen belül egymás között is időzíthető je­leinek/jelcsoportjainak leginkább időzítő jelei­nek/jelcsoportjainak előállítására alkalmas, és oszcillátort tartalmazó óra és frissítésve­zérlő jelgenerátora, az óra és frissítésvezérlő jelgenerátor órajel kimenetére kötött órajel vonala és engedélyező kimenetére kötött en­­gedéiyezőjel vonala van, valamint progra­mozható számlálót és memóriát tartalmazó időzítő áramköre van, ahol a programozható számláló bemenetével az órajel vonalra van kötve, és a programozható számláló adatbe­menetére pedig a memória kimenete kapcsolt. Az áramköri elrendezés lényege, hogy k szá­mú — ahol k természetes szám jelentésű — alap időzítő áramköre van, amely alap időzítő áramkör (ők) mindegyike alapidőzítő progra­mozható számlálót és alapidőzítő memóriát tartalmaz, ahol az alapidőzítő programoz­ható számláló bemenete önmagában ismert módon az órajel vonalra és adatbemenete pe­dig önmagában ismert módon az alapidőzítő memória kimenetére van kötve, az alapidőzítő programozható számláló engedélyező bemene­te az engedélyezőjel vonalra vari kötve és az alapidőzítő programozható számláló kimene­tére pedig alapidőzítőjel vonal kötött, továb­bá legalább egy relatív időzítő áramkör cso­portja van, amely relatív időzítő áramkör cso­port n számú relatív időzítő áramkört foglal magába, — ahol n természetes szám jelentésű és kettő vagy több relatív időzítő áramkör csoport esetében n csoportonként eltérő je­lentésű is lehet — ahol minden egyes relatív időzítő áramkör relatív időzítő programoz­ható számlálót, relatív időzítő memóriát to-4 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Oldalképek
Tartalom