193515. lajstromszámú szabadalom • Folyékony fogászati kompozíciók
193515 ismert, gerjeszthető keton komponenst és a keton komponenst redukáló szerves amin komponenst tartalmazó katalizátor-kompozíciók. Ilyen katalizátor-kompozíciókat ismertet többek között az 1 408 265 sz. nagy-britanníai szabadalmi leírás. Az ott ismertetett katalizátor-kompozíciók keton komponensként fluorenont vagy (IV) általános képletű a-di-ketonokat, szerves amin komponensként pedig (R)3N általános képletű vegyületeket tartalmaznak — a képletekben az A csoportok azonosak vagy eltérőek lehetnek, és szénhidrogéncsoportot vagy szubsztituált szénhidrogéncsoportot jelentenek, míg az R csoportok azonosak vagy eltérőek lehetnek és hidrogénatomot, szénhidrogéncsoportot vagy szubsztituált szénhidrogéncsoportot jelentenek, továbbá két R csoport a közbezárt nitfogénatommal együtt gyűrűt is alkothat, azzal a feltétellel, hogy egyidejűleg legföljebb két R csoport jelenthet hidrogénatomot, és ha a nitrogénatom közvetlenül egy aromás R csoport aromás gyűrűjéhez kapcsolódik, a két további R csoport legalább egyike -CH- egységet tartalmaz. A találmány szerinti kompozícióval kapcsolatban használt „folyékony" megjelölésen az adott alkalmazástechnikai célnak megfelelő viszkozitású kompozíciókat értünk, így például ha a kompozíciót fogtömésre használjuk fel, a kompozíciónak eléggé sűrűnfolyónak kell lennie ahhoz, hogy egybefüggőmasszaként a lyukas fogba tölthető legyen, és nem lehet olyan híg, hogy felvitel után könynyen kifolyjon a lyukból. Ha a kompozíciót zománcanyagként kívánjuk felhasználni, a kompozíciónak elég viszkózusnak kell lennie ahhoz, hogy végigfolyjon a fog felületén. A polimerizációképes anyaggal kapcsolatban használt „folyékony" megjelölésen azt értjük, hogy a polimerizációképes anyag szobahőmérsékleten mért viszkozitása megfelelő érték ahhoz, hogy a polimerizációképes anyag az esetleges egyéb folyékony komponensek — például a (C) és (D) komponens — bekeverése után folyékony kompozíciót képezzen, amelyben a polimerizációképes anyag illékonysága nem túl nagy. Polimerizációképes anyagként a fogászati célokra felhasználható folyékony, etilénszerűen telítetlen, polimerizációképes gyanták bármelyikét alkalmazhatjuk. A polimerizációképes anyag előnyösen diakrilát vagy dimetakrilát lehet — ezek közül példaként a korábban felsorolt anyagokat említjük meg. Polimerizációképes anyagként különösen előnyösen alkalmazhatunk vinil-uretánokat (például az 1 352 063., 1 465 097. és 1 498 421. sz. nagy-britanniai szabadalmi leírásban és a 2 419 887.sz. német szövetségi köztársaságbeli közrebocsátási iratban ismertetett vegyületeket), továbbá dioiok — például glikolok, különösen előnyösen biszfenolok — és glicidil-alkakrilátok reakciótermékeit (ilyen anyagokat ismertet többek között a 3 066 112. és a 4 131 729. sz. 3 amer kai egyesült államokbeli szabadalmi leírás). G'icidii-alkakrilát és diói reakciótermékeként különösen előnyösen használhatjuk fel az (I) képletű vegyületet. A korábban idézett nagy-britanniai szabadalmi leírásokban és német szövetségi köztársaságbeli közrebocsátási iratban ismertetett vinil-uretánok közül előnyösek az OCN-Rl-NCO általános képletű diizocianátok és HO-R2-OH általános képletű dioiok — a képletekben R1 kétvegyértékű szénhidrogéncsoportot jelent, R2 pedig két fenolos vagy alkoholos csoportot tartalmazó szerves vegyület alkilén-oxiddal képezett kondenzátumának maradékát jelenti — reakciójával előállított uretán-előpolimerekből és akrilsav- vagy metakrilsav-észterekből legalább 2 szénatomos hidro>i-aIkanollaI képezett reakciótermékek. A vinil-uretánok közül előnyöseknek bizonyultak az 1401 805., 1428672. és 1430303. számi nagy-britanniai szabadalmi leírásban ismertetett, alkil- vagy aril-di-izocianátok (előnyösen alkil-di-izocianátok) és hidroxi-alkil-akrilttok vagy alkakrilátok reakciójával előállítót vegyületek, továbbá a vinil-maleát-uretánok és a vinil-izocianurátok. A polimerizációképes anyag egyes esetekben szilárd vagy félig szilárd anyag lehet. Figyel ?mbe véve, hogy a szervetlen (például szilícium-dioxid-alapú) töltőanyag szintén szilárd, fok esetben szükség van arra, hogy folyékony kompozíció kialakítása érdekében az elegyhíz megfelelő mennyiségű, kopolimerizálhító, folyékony, etilénszerűen telítetlen monomert is adjunk. Ezt a monomert célszerűen clyan arányban keverjük be, hogy jól tapadó, pasztaszerű, nem túl könnyen folyó kompozícióhoz jussunk. Kívánt esetben a kompozícióhoz akkor is adhatunk folyékony, kopolime ízáIható, etilénszerűen telítetlen monomert, la a jelenlévő polimerizációképes komponensek mindegyike folyékony halmazállapotú. A „folyékony polimerizációképes anyag" megjelölésen ezeket a szilárd vagy félig szilárd anyagokból és folyékony kopolimerizálhatc monomerekből kialakított keverékeket is értjük. A fentieknek megfelelően a találmány szerinti fogászati kompozíciók adott esetben folyékony, kopolimerizálható, etilénszerűen telítetlen monomert (vagy ilyen monomerek elegyét) s tartalmazhatnak. Ilyen monomert feltétlenül tartalmazniuk kell a kompozícióknál akkor, ha a jelenlévő másik monomer szilárd, annak érdekében, hogy megfelelően folyékoiy — célszerűen pépes konzisztenciájú - kompozícióhoz jussunk. Az etilénszerűen telítetlen, kopolimerizálható folyékony monomert előnyösen a kompozíció kívánt konzisztenciájának eléréséhez éppen szükséges mennyiségben adagoljuk be. Az etilénszerűen telítetlen monomert előnyösen a polimerizációképes előpolimer tömegére vonatkoztatva 25—150 tömeg% mennyiségben használjuk fel. 4 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
