193515. lajstromszámú szabadalom • Folyékony fogászati kompozíciók

193515 ismert, gerjeszthető keton komponenst és a keton komponenst redukáló szerves amin komponenst tartalmazó katalizátor-kompozí­ciók. Ilyen katalizátor-kompozíciókat ismertet többek között az 1 408 265 sz. nagy-britan­­níai szabadalmi leírás. Az ott ismertetett ka­talizátor-kompozíciók keton komponensként fluorenont vagy (IV) általános képletű a-di­­-ketonokat, szerves amin komponensként pe­dig (R)3N általános képletű vegyületeket tar­talmaznak — a képletekben az A csoportok azonosak vagy eltérőek lehetnek, és szénhid­rogéncsoportot vagy szubsztituált szénhidro­géncsoportot jelentenek, míg az R csoportok azonosak vagy eltérőek lehetnek és hidrogén­­atomot, szénhidrogéncsoportot vagy szubszti­tuált szénhidrogéncsoportot jelentenek, továb­bá két R csoport a közbezárt nitfogénatom­­mal együtt gyűrűt is alkothat, azzal a felté­tellel, hogy egyidejűleg legföljebb két R cso­port jelenthet hidrogénatomot, és ha a nitro­génatom közvetlenül egy aromás R csoport aromás gyűrűjéhez kapcsolódik, a két további R csoport legalább egyike -CH- egységet tartalmaz. A találmány szerinti kompozícióval kap­csolatban használt „folyékony" megjelölé­sen az adott alkalmazástechnikai célnak meg­felelő viszkozitású kompozíciókat értünk, így például ha a kompozíciót fogtömésre hasz­náljuk fel, a kompozíciónak eléggé sűrűnfo­­lyónak kell lennie ahhoz, hogy egybefüggő­masszaként a lyukas fogba tölthető legyen, és nem lehet olyan híg, hogy felvitel után köny­­nyen kifolyjon a lyukból. Ha a kompozíciót zománcanyagként kívánjuk felhasználni, a kompozíciónak elég viszkózusnak kell lennie ahhoz, hogy végigfolyjon a fog felületén. A polimerizációképes anyaggal kapcsolatban használt „folyékony" megjelölésen azt értjük, hogy a polimerizációképes anyag szobahő­mérsékleten mért viszkozitása megfelelő ér­ték ahhoz, hogy a polimerizációképes anyag az esetleges egyéb folyékony komponensek — például a (C) és (D) komponens — bekeve­rése után folyékony kompozíciót képezzen, amelyben a polimerizációképes anyag illé­­konysága nem túl nagy. Polimerizációképes anyagként a fogászati célokra felhasználható folyékony, etilénszerű­­en telítetlen, polimerizációképes gyanták bár­melyikét alkalmazhatjuk. A polimerizáció­képes anyag előnyösen diakrilát vagy dimetak­­rilát lehet — ezek közül példaként a korábban felsorolt anyagokat említjük meg. Polimeri­zációképes anyagként különösen előnyösen alkalmazhatunk vinil-uretánokat (például az 1 352 063., 1 465 097. és 1 498 421. sz. nagy-bri­­tanniai szabadalmi leírásban és a 2 419 887.sz. német szövetségi köztársaságbeli közrebocsá­­tási iratban ismertetett vegyületeket), továbbá dioiok — például glikolok, különösen elő­nyösen biszfenolok — és glicidil-alkakrilá­­tok reakciótermékeit (ilyen anyagokat ismer­tet többek között a 3 066 112. és a 4 131 729. sz. 3 amer kai egyesült államokbeli szabadalmi leírás). G'icidii-alkakrilát és diói reakciótermé­keként különösen előnyösen használhatjuk fel az (I) képletű vegyületet. A korábban idézett nagy-britanniai sza­badalmi leírásokban és német szövetségi köztársaságbeli közrebocsátási iratban ismer­tetett vinil-uretánok közül előnyösek az OCN­­-Rl-NCO általános képletű diizocianátok és HO-R2-OH általános képletű dioiok — a kép­letekben R1 kétvegyértékű szénhidrogéncso­portot jelent, R2 pedig két fenolos vagy alko­holos csoportot tartalmazó szerves vegyület alkilén-oxiddal képezett kondenzátumának maradékát jelenti — reakciójával előállított uretán-előpolimerekből és akrilsav- vagy met­­akrilsav-észterekből legalább 2 szénatomos hidro>i-aIkanollaI képezett reakciótermékek. A vinil-uretánok közül előnyöseknek bi­zonyultak az 1401 805., 1428672. és 1430303. számi nagy-britanniai szabadalmi leírásban ismertetett, alkil- vagy aril-di-izocianátok (elő­nyösen alkil-di-izocianátok) és hidroxi-alkil­­-akrilttok vagy alkakrilátok reakciójával elő­állítót vegyületek, továbbá a vinil-maleát­­-uretánok és a vinil-izocianurátok. A polimerizációképes anyag egyes ese­tekben szilárd vagy félig szilárd anyag lehet. Figyel ?mbe véve, hogy a szervetlen (például szilícium-dioxid-alapú) töltőanyag szintén szi­lárd, fok esetben szükség van arra, hogy fo­lyékony kompozíció kialakítása érdekében az elegyhíz megfelelő mennyiségű, kopolime­­rizálhító, folyékony, etilénszerűen telítetlen monomert is adjunk. Ezt a monomert célsze­rűen clyan arányban keverjük be, hogy jól tapadó, pasztaszerű, nem túl könnyen folyó kompozícióhoz jussunk. Kívánt esetben a kom­pozícióhoz akkor is adhatunk folyékony, ko­­polime ízáIható, etilénszerűen telítetlen mono­mert, la a jelenlévő polimerizációképes kom­ponensek mindegyike folyékony halmazálla­potú. A „folyékony polimerizációképes anyag" megjelölésen ezeket a szilárd vagy félig szi­lárd anyagokból és folyékony kopolimeri­­zálhatc monomerekből kialakított keverékeket is értjük. A fentieknek megfelelően a találmány sze­rinti fogászati kompozíciók adott esetben fo­lyékony, kopolimerizálható, etilénszerűen telí­tetlen monomert (vagy ilyen monomerek ele­­gyét) s tartalmazhatnak. Ilyen monomert feltétlenül tartalmazniuk kell a kompozí­cióknál akkor, ha a jelenlévő másik monomer szilárd, annak érdekében, hogy megfelelően folyékoiy — célszerűen pépes konziszten­­ciájú - kompozícióhoz jussunk. Az etilénszerűen telítetlen, kopolimerizál­ható folyékony monomert előnyösen a kom­pozíció kívánt konzisztenciájának elérésé­hez éppen szükséges mennyiségben adagol­juk be. Az etilénszerűen telítetlen monomert előnyösen a polimerizációképes előpolimer tömegére vonatkoztatva 25—150 tömeg% mennyiségben használjuk fel. 4 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom