193504. lajstromszámú szabadalom • Eljárás lúgos foszfatáz géneket tartalmazó rekombinált plazmidok előállítására és alkalmazására

193504 pWB-2-t vettünk és mind a kromoszóma-DNS­­-t, mind a vektort a HindlII restrikciós endo­­nukleázzal hasítottuk. A plazmid (pSB51) a pWB2 vektoron kívül egy 2,5 milliárd mo­lekulasúlyú DNS fragmentumot tartalmaz, amelyben a fentiekhez hasonlóan egy foszfatáz gént mutattunk ki. Ezenkívül az E. coli-ból és a S. marcescens-ből származó autentikus foszfatázokkal korong-elektroforézissel vég­zett összehasonlítás azzal az eredménnyel járt, hogy a pSB51 plazmidot hordozó E. coli sejtek a S. marcescens foszfatázzal azonos enzimet termelnek. Ez arra mutat, hogy a 2,5 milliárd molekulasúlyú DNS fragmentum, a pSB51 plazmidban a Serratia-DNS-ből szár­mazik és egy Serratia foszfatáz gént hordoz. Sok esetben lehetőség nyílik a plazmid to­vábbi módosítására is anélkül, hogy az el­veszítené lényeges tuljdonságait. így pl. a pSB47 plazmidban a 11 milliárd molekula­súlyú fragmentum a HindlII restrikciós en­­donukleázzal végzett hasítással több rész­­-fragmentumra bontható fel, amelyek közül a második legnagyobb (3,1 milliárd molekula­súlyú) fragmentum hordozza a foszfatáz gént. Ezt ligáz-kapcsolással és ezt követő transz­­formációval és szelekcióval — a fentiek sze­rint — egy, a pBR322 plazmidból (F. Bolivar et al., Gene 2., 95—113., 1977) levezetett ( p S B18) vektorhoz kapcsoljuk, amelyben hi­ányzik a pBR322 plazmidban rendelkezésre álló EcoRI hasítási hely. Ebből — Hindlll-mal és BamHI-vel végzett kezeléssel — eltávolí­tunk egy 0,18 milliárd molekulasúlyú, a sza­­porolás és a szelekció szempontjából szük­ségtelen rész-fragmentumot és ezt a pSB47 plazmidból származó, a foszfatáz gént tar­talmazó szub-fragmentummal helyettesítjük. Ily módon a pSB53 foszfatáz plazmidot kap­juk. A pSB47 plazmidhoz hasonló módon állít­ható elő egy további plazmid, a pSB50 jelű. A különbség mindössze az, hogy kiindulási vektorként a pWB2 vektort alkalmazzuk, ame­lyet az E. coli-ból származó kromoszóma­­-DNS-sel együtt a HindlII restrikciós endo-5 nukleázzal reagáltatunk. Az így kapott pSB50 plazmidot tartalmazó baktérium törzsek ugyanúgy, mint a pSB47 plazmidot tartal­mazók, lúgos foszfatázt termelnek. 5 A találmány tárgya egyben eljárás új bak­térium törzsek előállítására, amely abban áll, hogy a szóbanforgó baktérium törzs kompe­tens sejtjeit a foszfatáz-plazmidokkal transz­formációs körülmények között önmagában 10 ismert módon inkubáljuk és a kapott sejt-po­pulációból elkülönítjük az antibiotikum-re­­zisztens sejteket. Az így kapott baktérium tör­zsekkel, amelyek plazmidjaikban lúgos foszfa­táz géneket tartalmaznak, nagyobb mennyi- 15 ségű lúgos foszfatáz állítható elő, mint koráb­ban. A törzseket ezután minimális foszfatáz­­-tartalmú táptalajban tenyésztjük és a képző­dött foszfatázt önmagában ismert módon elkü­lönítjük. Ily módon állítunk elő lúgos foszfa- 20 tázt pl. S. marcescens-ből és E. coli-ból. A S. marcescens lúgos foszfatázát pl. E. coli SB44 segítségével állíthatjuk elő. A következő táblázatban a lúgos foszfa­táz koncentrációkat — egység/ml tenyészfo- 25 lyadék értékekben kifejezve —, amelyeket kü­lönböző, foszfatáz plazmidokat tartalmazó törzsek, valamint a megfelelő (kromoszóma foszfatáz gént tartalmazó vagy nem tartal­mazó) kontroll törzsek esetében olyan körül- 30 menyek között kaptunk, amelyek a lúgos fosz­fatáz képződését lehetőleg erősen stimulálják (a közeg alacsony foszfát-tartalma következ­tében lép fel az indukció). Minden esetben bebizonyosodott, hogy egy foszfatáz plazmid 35 jelenléte a foszfatáz koncentráció jelentős emelkedését eredményezte; maximálisan a csak 1 kromoszóma foszfatáz gént tartalmazó törzsekkel kapott értékek 11-szerese volt el­érhető. Ez vonatkozik a S. marcescens-re is, 40 mint olyan gazdasejtre, amely E. coli plazmi­dokat képes felvenni. A J. Bacteriol. 120., 970—973., 1974 he­lyéről ismert, E. coli foszfatáz gént tartal­mazó plazmid sejtenként csak 1—2 példány­ig ban, a találmány szerinti plazmidok ezzel ■ szemben maximálisan sejtenként 20 példány­ban fordulnak elő. 6 Táblázat phoA plazmidokat tartalmazó baktériumok foszfatáz termelése* Gazdasejt ] plazmid a plazmidban jelen­foszfatáz levő phoA gén ere­dete aktivitás E. coli SB44 /phoA mutáns/­-0 pSB47 E. coLi U,0 pSB50 ” 12,5 pSB51 " 20,0 pSB5 1 S. marcescens 19,5 PSB60 ti. coli 20,1 E. coli HB101 pWB2 pTioA gén nélkUli vektor 5,0++ p SB4 7 E. coli 18,0 pSB50 " 13,0 E. coli K12 /vad típus/­-2,5 pSB47 K. coli 11,0 pSl’,50 " ^ 13,6 p SB51 S. marcescens 19,5 S. marcescens /vad típus/­-4,1 pSB51 S. marcescens 44,0 PSB53 K. coli 19,6 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom