193497. lajstromszámú szabadalom • Eljárás ranitidin-hidrogénhalogenidek előállítására

1 A találmány tárgya új eljárás az (I) kép­­letű 1 -{2-[ 5-(dimetil-amino-metil)-2-(íuril­­-metil-tio) -etil] j-amino-1 - (meti!-amino) -2-n it­­ro-etilén (nemzetközi generikus nevén ranit­­idin) hidrogénhalogenidjei előállítására. Az (I) képletü ranitidin H-2 hisztamin receptorokra kifejtett szelektív gátló hatása folytán kitűnő gyomor- és nyombélfekélyelle­­nes gyógyszer. A gyógyászatban az (I) képle­­tű ranitidin hidrokloridja használatos. Az (I) képletü ranitidin hidrokloridjának előállítására az irodalom az aIáJjibKel;]'Íráso­kat ismerteti. a/ A 2 734 070 számú német szövetségi köztársaságbeli közrebocsátási irat 75. olda­lán található 32. példa szerint az (I) képletü vegyület hidrokloridját úgy állítják elő, hogy az (1) képletü bázist sósavas etanolban old­ják, majd ebből az oldatból a hidrokloridot etil-acetáttaI kicsapják. A hidroklorid hozama a bevitt bázisra számítva 89,6%. A 980 574 sz. belga szabadalmi leírás szerint (2. 0.5-7. sor) a fenti módon készült raniti­­din-hidroklorid kristályformája szűrési és szá­rítási szempontból nem felel meg az ipari gyógy szer készítés kívánalmainak. b/ A 890 574 számú belga szabadalmi le­írás 8. oldalán található 1. példa szerint az (I) képletü vegyület hidrokloridját úgy készí­tik, hogy az (I) képletü bázis vizes-izopropa­­nolos oldatához tömény sósavat adnak, majd további mennyiségű izopropanol hozzáadására kiválik a hidroklorid. A hozam a bevitt bázisra számítva 93,9%. Mindkét eljárás kiinduló anyaga tehát az (I) képletü bázis. Ez azt jelenti, hogy a techni­ka jelenlegi állása szerint az (I) képletü ve­gyület hidrokloridjának képzéséhez először az (I) képletü bázist kell megfelelő minőség­ben előállítani, az aiábbi helyeken jellemzett formában és minőségben. E bázis előállításá­ra a — már előbb is idézett — 2 734 070 számú német szövetségi köztársaságbeli közrebocsá­tási irat háromféle módszert ismertet (lásd a 61. oldalon található 15., a 66. oldalon ta­lálható 20. és a 67. oldalon található 21. pél­dát), s ezek közül legelfogadhatóbb a 61. olda­lon található 15. példa eredménye, amely sze­rint az (I) képletü bázis a kiinduló anyagként alkalmazott (II) képletü 2- [ (2-amino-etii ) - -tio-metil] -5- (dimetil-amino-metil ) - f uránra számított 78% hozammal készíthető úgy, hogy a (11) képletü vegyületet a (III) képletü 1- - (metil-tio) -1 - (metil-amino) -2-nitroetilénnel víz jelenlétében mintegy 8 órán át reagáltat­­ják. A hozam a példa szerint 78%, a bázis ol­vadáspontja 69-70°C. A leírás egyik lényeges hiánya, hogy a kristályosítás pontos körül­ményeit nem ismerteti, holott ez az (I) képletü bázis hozamára és minőségére döntő jelentő­ségű. Vizsgáltuk e reakció lefolyását, és meg­állapítottuk, hogy a fenti 15. példa szerint el­járva nem jutunk olyan tisztaságú ranitidin bázishoz, amelyből az ipari méretű techno­lógiai eljárás és a gyógyszerkészítmények 2 2 előállítása követelményeit kielégítő ranitidin hidroklorid készíthető. Mindezek értelmében a találmány célja olyan eljárás biztosítása az (1) képletü ve­gyület hidrohalogenidjeinek előálllítására, mellyel e vegyület ipari méretben is jó hozam­mal és egyszerűen előállítható. Azt találtuk, hogy az előzőekben ismer­tetett hátrányok kiküszöbölhetők, ha a (II) képletü bázis helyett kiinduló anyagként e ve­gyület valamely monohidrohalogenidjét rea­­gáltatjuk a (III) képletü vegyülettel. Továbbá azt találtuk, hogy amennyiben kiinduló vegyü­­letként a (II) képletü bázis monohidroklorid­­; át alkalmazzuk, közvetlenül a gyógyászatban használatos ranitidin hidrokloridhoz, azaz az (I) képletü bázis hidrokloridjához jutunk. E felismerésünk több okból sem volt előre várható. Egyrészt a fentebb idézett 2 734 070 számú német szövetségi köztársaságbeli köz­rebocsátási irat szerint a (III) képletü vegyü­letet a (II) képletü vegyület bázisformájával reagáltatva jutnak az (I) képletü bázishoz. Másrészt közismert, hogy a metil-tio-csoport aminokkal végbemenő, SN2 típusú kicseré­lési reakcióját — amilyen a (II) képletü bázis és a (III) képletü vegyület közötti reakció is — teljes általánosságban az aminok bá­zisformájával végzik, és nem a sóikkal (Hou­­ben-Weyl: Methoden der organischen Chemie, Kiad.: E. Müller, IX. köt. 757 és különösen 758 old., Georg Thieme Verlag, Stuttgart, 1955; 2 734 070 számú német szövetségi köztársa­ságbeli irat 59-61. oldalain felsorolt 14 (a-j példák; 2 038 322 A számú nagy-britanniai sza­badalmi leírás 7. old., I. példa. Végül, a technika állása alapján egyálta­lán nem volt várható, hogy a (II) képletü bá­zis monohidrokloridjának (III) képletü vegyü­lettel való reakciója közvetlenül a gyógyászat­ban használatos ranitidin hidroklorid előnyös kristályformáját eredményezi. A fentiek alapján a találmány tárgya új eljárás az (I) képletü 1 -]2- [5-(dimetil-amino­­-metil) -2- (furil-metil-tio) -etil] j-amino-1 - (me­­til-amino)-2-nitro-eti)én hidrohalogenidjei elő­állítására, amely abban áll, hogy a (II) kép­letü 2- [ (2-amino-etil) -tio-metil] -5- (dimetil­­-amino-metil)-furán valamely monohidrohalo­genidjét — adott esetben víz és/vagy szer­ves oldószer jelenlétében — a (III) képletü 1- (metil-tio)-1 - (metil-amino)-2-nitro-etilénnel reagáltatjuk, s kívánt esetben az (I) képletü bázis így kapott hidrohalogenidjét elkülönít­jük és tisztítjuk. A találmány szerinti eljárásban alkalma­zott (II) képletü vegyület monohidrohaloge­­nidjei új vegvületek, amelyek a (III) képletü vegyületekkel történő reakciójuk előtt akár külön, akár helyben jó hozammal előállítha­tok a (II) képletü bázisból vagy annak dihid­­robalogenidjeiből. A (II) képletü bázis dihidrohalogenidjei szintén új vegyületek, amelyeket előnyösen úgy állíthatunk elő, hogy az 5-(dimetil-amino-me­til) -furfuril alkohol valamely hidrohalogenid 193497 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Oldalképek
Tartalom