193476. lajstromszámú szabadalom • Környezetkímészlő és javított hatásfokú hőtermelő berendezés
193476 tornával és egy ezalatt elrendezett, a 2 égő 21 középtengelyével koncentrikus végű inertgázok visszaszívására szolgáló 43 elvezető csatornával (merülőcsővel) is el van látva, ahol a csigaházban végződő 42 tüzelőanyagbevezető csatorna a 2 égő 25 perdítőelemeivel megegyező P perdítési irányban torkollik az égőbe. A találmány szerinti hőtermelő berendezés működésmódja a következő: A hőtermelő berendezés 1 kazánjának felfütésére szolgáló 2 égő a 22,.23 belépő vezetékeken keresztül kapja a tüzelőanyagot, vagyis az olajat és/vagy a gázt, míg az égéshez szükséges égéslevegőt a 24 ventillátor a 3 rekuperátor 31 levegőcsatornáján keresztül szívja be a környezeti levegőből. A beszívott friss környezeti levegő a 3 rekuperátorban ellenáramban halad a szomszédos 32 füstgázcsatornában áramló, 1 kazánból jövő forró füstgázokkal és a 31 levegőcsatorna 29, 30 válaszfalain keresztül felmelegszik azok hőjétől. A felmelegedett égéslevegő a 31 levegőcsatorna 39 meleg végén kilépve a 24 ventillátor által eléri az előírt mértékű nyomást és az önmagában ismert teljesítményszabályozó automatika végrehajtó jelétől függő mennyiségben a 2 égő 5 égőszájánál elegyedik a tüzelőanyaggal. Az 5 égőszájhoz impulzusvezetéken át csatlakozó ismert levegőnyomásérzékelő és -szabályozó szerkezet úgy vezérli a 24 ventillátor 27 motorjának 28 fordulatszám-szabályozóját, illetve a 24 ventillátor lapátszögállító szerkezetét, és/vagy egy fojtásállító szerkezetét, hogy az 5 égőszájnál állandó nyomású tüzelőanyag-levegő-elegy jön létre, amely az ismert teljesítményszabályozó végrehajtó jelével vezérelt 26 fojtóelem és az 5 égőszáj között levő szabályozott Q átömlési szabad keresztmetszeten keresztül, a terhelésváltozástól független állandó sebességgel áramlik be a 13 lángtérbe, ahol az égés végbemegy. A 13 lángtérben a láng sugárzó hatása hevíti a 9 csőkígyó csőspiráljai által alkotott besugárzott 14, 16 csőfalat. A keletkező forró füstgázok viszont a 17 torlóelemek által növelt mértékben konvektiv úton adják át hőmennyiségük jelentős részét a 13 lángtér konvektiv 15 csőfalának, valamint a vízelőmelegítő és előgőzölögtető 11, 12 konvektiv csőfalaknak. Az 1 kazánból a füstgázok a 40 nyíláson keresztül a 3 rekuperátorba lépnek át, ahol annak 32 füstgázcsatornájában áramolva a már említett módon felmelegítik az ellenáramban haladó friss levegőt, átadva a még felhasználható maradék hőmennyiségüket. A 32 füstgázcsatornában a túlhűtés következtében kicsapódó kénessavas kondenzátumot a 32 füstgázcsatorna 41 kilépő csonkjától, vagyis hideg végétől csővezetéken az előírt kezelés céljából egy önmagában ismert derítőbe vezetjük. Ugyanezen derítőbe vezetjük gőztermelő üzemmódban a 20 gőzsótalanító üledékét is. A hőtermelő berendezést, főként annak 1 kazánját mindazon felületein 18 hőszigetelő 7 burkolat takarja, ahol üzem közben a külső térrel érintkező felületek hőmérséklete lényegesen magasabb lehet, mint a környezeti levegőé. A találmány szerinti hőtermelő berendezés előnye egyrészt az egyszerű és kompakt szerkezeti felépítés, másrészt a rendkívül előnyös, jó hatásfokú energiahasznosítás, valamint az égéstermékek környezetkímélő elvezetése és feldolgozása. Jóllehet az ismertetett példakénti kiviteli alakoknál az égéshez szükséges levegő áramoltatására égőházon belül elrendezett ventillátort szerepeltettünk, a találmány kiterjed azonban olyan kiviteli alakokra is amelyeknél a levegő áramoltatására az égő vagy a rekuperátor előtt, esetleg a rekuperátor levegőcsatornájának hideg vége után van a ventillátor beépítve, vagy a levegőáramoltatás adott esetben kéményhuzattal van megoldva. Ugyanígy nem korlátozódik a találmány az ábrákon látható alsó égőelhelyezésre, hanem az elrendezés teljes egészében 180°C-ban ellentétes tengelyirányú elforgatása vagy a túlnyomáselvezető idom illetve az égő-rekuperátor egység helyének felcserélésével felső, sőt adott esetben oldalsó égőelhelyezés is elképzelhető.. Egy oldalsó égőelhelyezés azonban az ábráktól eltérő csőspirál-elrendezést vonna maga után. Ugyanígy magában foglalja a találmány azt az elrendezést is, amelyben a levegőcsatorna határolófelülete a kazán felőli oldalon van és a füstgázcsatorna azáltal nyitható, hogy a rekuperátor egésze emelhető el a kazántól. A találmány nem korlátozódik a kiviteli példákban leírt megoldásokra, hanem az igénypontok oltalmi körébe eső valamennyi lehetséges kiviteli alakra. SZABADALMI IGÉNYPONTOK 1. Környezetkímélő és javított hatásfokú hőtermelő berendezés melegvíz és/vagy gőz előállítására, egyéb hőközlő folyadék hevíté-' sére, gáz, olaj, szénpor, más éghető porok, biomassza és egyéb áramoltatható tüzelőanyagok eltüzelésével, amely berendezés hőszigetelő burkolattal ellátott kazánból, legalaöb egy, a kazánra szerelt, perdítő és/vagy fojtóelemekkel rendelkező égőből, legalább egy, égéslevegő és/vagy füstgáz továbbítására szolgáló ventillátorból, valamint legalább egy, lemezből készült, spirálalakú csatornákkal rendelkező ellenáramú füstgáz-levegő rekuperátorból áll, ahol a kazán lángterét előnyösen legalább egy nagynyomású és kényszerátáramlású, spirálalakban vezetett csőkígyó által alkotott csőfalak határolják, emellett a kazánnak célszerűen az égőszájhoz, előnyösen samottozott lángcsőve, adott esetben gőz- vagy forróvízgyűjtő edénye, túlnyomáselvezető idoma és/vagy gőzsótalanítója van, ugyanakkor a rekuperátor egy vagy több levegőcsatornája — végeitől eltekintve — zárt 8 5 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
