193466. lajstromszámú szabadalom • Hatóanyagként 2-nitro-benzoesav-származékot tartalmazó gombaölő készítmény
193466 etil-acetát, a n-, és i-propil-acetát, a n- és i-butil-acetátok, az amil-acetát, az izopropilmirisztát, a dioktil-ftalát, a dihexil-ftalát, stb.; az aromás, az alifás, az aliciklusos szénhidrogének, mint amilyenek a paraffin szénhidrogének, a ciklohexán, a kerozin, a gazolin, a benzol, a toluol, a xilolok, a tetralin, a dekalin; az alkil-benzolok elegyei; a klórozott szénhidrogének, mint amilyenek a triklór-etán, a diklór-metán, a perklór-etilén, a diklór-propán, a klór-benzol, stb.; a laktonok, mint amilyen a y-butirolakton, stb.; a laktámok, mint amilyen az N-metil-pirrolidon, az N-ciklohexil-pirrolidon; a savamidok, mint amilyen a dimetil-formamid, stb.; a növényi és az állati olajok, mint amilyenek a napraforgómag-, a len, a repce-, az oliva-, a szója-, a ricinus- és a spermaolaj, stb. Alkalmas nedvesítő-, diszpergáló- és emulgeálószerek, a tapadást növelő, az aggregálódást megakadályozó-, a lepergést gátló anyagok lehetnek ionosak vagy nemionosak. Az ionosak lehetnek: a különböző telített és telítetlen karbonsavak sói; az alifás, aromás, alifás-aromás szénhidrogének szulfonátjai; az alkil-, az aril-, aralkil-aikoholok szulfátjai; az alkil-, az aril-, az aralkil-észterek, éterek szulfonátjai; a szulfátéit növényi és állati olajok; az alkil-, az aril-, az aralkil foszfátészterek, illetve a fent felsorolt vegyületek alkáli- és alkáliföldfémekkel, vagy szerves bázisokkal — mint amilyenek a különböző aminok, alkanol-aminokkal képzett sói. így például a nátrium-lauril-szulfát, a nátrium-2-etil-hexi 1 -szulf át ; a dodecil-benzol-szulfonsav nátrium-, etanol-amin-, dietanol-amin-, trietanol-amin-, izopropil-amin sója; a naftalinszulfonsav nátriumsója; a nátrium-diizooktil-szulfoszukcinát, a nátrium-xilolszulfonát; a petróleum-szulfonsav nátrium-, vagy kalciumsója; a kenőszappanok; a kalium-, a nátrium-, a kálcium-, alumínium-, magnézium-sztearát, stb. A foszfátészterek lehetnek foszfátéit alkil-fenolok, vagy zsíralkoholok poliglikollal képzett észterei, valamint ezeknek a fentiekben említett kationokkal vagy szerves bázisokkal részben vagy egészben közömbösített formái. Hasonlóan anionos felületaktív anyagok még a dinátrium-N-oktadecil-szulfoszukcinát, a nátrium-N-oleil-N-metil-tau - rid, stb., valamint a különböző ligninszulfonátok. Alkalmas nemionos nedvesítő-, diszpergáló- és emulgeálószerek, stb. lehetnek az etilén-oxid 10-20 szénatomszámú alkoholokkal képzett éterei, mint amilyen a sztearil-poli(oxi-etilén), az oleil-poli (oxi-etilén) ; az alkil-fenolokkal képzett észterek, mint amilyen a sztearinsavnak és a mirisztinsavnak polietilénglikollal képzett észtere , vagy a polietilénglikol-oleát,.stb.; az etilén-oxid, propilén-oxid blokkpolimerízátumok; a zsír és olajsavak hexitanhidridekkel képzett részleges észterei, mint amilyen a szorbitnak olajsavval, vagy sztearinsavval képzett észterei, stb.; illetve 3 az ilyen típusú vegyületek etilén-oxiddal képzett kondenzációs termékei; a tercier glikolok, mint amilyen a 3,6-dimetil-4-oktin-2,6-diol vagy a 4,7-dimetil-5-decin-4,7-diol; a polietilénglikol tioéterek, mint amilyen a dodecil-merkaptánnak polietilénglikollal képzett étere, stb. Alkalmas tapadást növelő anyagok az alkáliföldfém-szappanok, a szuJfoborostyánkősav-észter sók, a természetes és a mesterséges vízoldható makromolekulák, mint amilyen a kazein, a keményítő, a növényi gumik, az arab mézga, a cellulóz-éterek, a metil-cellulóz-éterek, a metil-cellulóz, a hidroxi-etil-cellulóz, a polivinil-pírrolidon, a polivinil-alkohol, stb. Alkalmas habzásgátlók lehetnek a kismolekulasúlyú poli (oxi-etilén), poli (oxi-propilén) blokkpolimerízátumok; az oktil-, nonil-, fenil-poli(oxi-etilén) [etilén-oxid egységek száma > 5] ; a hosszúláncú alkoholok, mint például az oktil-alkohol, stb.; a speciális szilikonolajok stb. Megfelelő adalékanyag alkalmazásával érhetjük el, hogy a formált készítmények kolloidkémiailag kompatibilisek különféle műtrágya-rendszerekkel. A formálás során szükség szerint ismert peszticidekkel és/vagy tápanyagokkal is összekeverhetjük a készítményeket. Nedvesedő permetezhető porokat (WP) például úgy készíthetünk, hogy a hatóanyago(ka)t, valamint segédanyago(ka)t, felületaktív anyago(ka)t összekeverjük a hordozóanyagokkal, majd őröljük, végül homogenizáljuk. Folyékony felületaktív anyag esetén eljárhatunk úgy is, hogy a szilárd szerves anyag vagy szervetlen hígító anyagokra, vagy a szilárd hatóanyagot is tartalmazó porkeverékre például porlasztással visszük fel a folyékony felületaktív anyagot. Hasonlóan járunk el folyékony hatóanyag esetén is. Folyékony felületaktív anyag esetén eljárhatunk úgy is, hogy az előzetesen megőrölt szilárd komponenseket olyan szerves oldószerben szuszpendáljuk, amelyik folyékony felületaktív anyago(ka)t tartalmaz. Ezt a szuszpenziót például porlasztással szárítjuk. Ily módon a felületaktív anyagot a szilárd hatóanyag és a szilárd hígítóanyag felületére visszük. Vizes diszperziós közegü emulzió előállítására alkalmas, önként emulgeálódó folyadékot, úgynevezett emuizióképző koncentrátumot (EC) oly módon készíthetünk, hogy a hatóanyagot vagy azok keverékét a fentiekben ismertetett felületaktív anyagok és emulgeátorok valamelyikével, vízzel nem elegyedő oldószerben oldjuk. Az így kapott emulzióképző koncentrátumot vízzel nem elegyedő oldószerben oldjuk. Az így kapott emulzióképző koncentrátumot vízzel önként vagy kis mechanikai behatásra olyan permetlé emulziót képez, amely hosszabb állás után sem változik meg. Vízzel elegyedő oldatkoncentrátum (SL) oly módon állítható elő, hogy a hatóanyag és a megfelelő vízoldható segédanyagok vizes és/vagy vízzel elegyedő oldószeres oldatát 4 3 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
