193453. lajstromszámú szabadalom • Takarékos vízhozamszabályozó szerelvény

A találmány tárgya folyadékhozam szabá­lyozó betét, különösen csatlakozó szerelvé­nyekhez, pl. csapokhoz, amely szabályozó betétnek szerelvényekbe illeszthető tokja, a tok belsejében koaxiálisán elrendezett magja, továbbá a tok és a mag közötti térben szabad elmozdulásra képes, rugalmas anyagból előál­lított gyűrűje van, míg a tok és a mag között a folyadék tengelyirányú átáramlására alkal­masan kiképzett belépő nyílások és kilépő nyílás/ok/ vannak. Mint ismeretes, a vezetékes hálózatokban alkalmazott szerelvényeken egy időegység alatt átfolyó víz mennyisége a szerelvény nyi­tásának mértékén kívül a szerelvény előtt, azaz a hálózati nyomás függvénye. Ez azt eredményezheti, hogy pl. egy für­dőszobai csapnál az időegység alatt kifolyó vízmennyiséget, a vízhozamot nem a felhasz­náló igénye, hanem a pillanatnyi hálózati nyomás határozza meg. Az ily módon feles­legesen nagy mennyiségben elfolyó víz az amúgy is csak korlátozattan rendelkezésre álló édesvízkészletekből egyre nagyobb nehéz­ségek árán előállítható ivóvíz pazarlásához és melegvíz esetén még további energiapa­zarláshoz vezet. Ennek a problémának a megoldására több­féle eljárást és szerkezetet alkalmaznak. Ezek általában két részre csoportosíthatók: segéd­energiával és segédenergia nélkül működtet­hető folyadékhozam szabályozó szerkezetek. Az előbbieket általában elsősorban a háló­zatba csatlakoztatott nagyobb készülékeket terhelő túlnyomás csökkentésére használják, míg a segédenergia nélkül működtethető szer­kezetek a kisebb, háztartási vízhasználat sza­bályozására is alkalmasak egyszerűségük és olcsó kivitelük következtében. A segédenergia nélkül működtethető vízho­zam szabályozót ismertet pl. a 33 08 745 sz. NSZK nyílvánosságrahozatali irat. Ennél a megoldásnál az áramlás irányával szemben a nyílást felhasított kúp vagy kupola alakú, rugalmas anyagból készült elem zárja el oly módon, hogy normál nyomásnál a réseken keresztül áramlik a folyadék, míg a nyomás növekedésénél a rugalmas nyelvek közti rés csökken és ezzel az átfolyó keresztmetszet csökkenés miatt a folyadék sebességének nö­vekedése ellenére a hozam közel konstans ma­rad. Ez a megoldás azonban függ az anyag rugalmasságától és a sokszori használat kö­vetkeztében az öregedés miatti rugalmasság csökkenéstől. Egy másik ismert megoldásnál rugalmas anyagból készült gyűrűt alkalmazunk, amely a folyadéknyomás változása következtében deformálódva a nyomás következtében fo­kozatosan zárja az átfolyásra szolgáló nyí­lásokat. Egy ilyen megoldást ismertet pl. a 2060751 sz. NSZK közzétételi leírás. Ennél a megoldásnál egy belső, palástja mentén bor­dázott mag és a magot körülvevő tok között áramlik át a folyadék és ebben a térben van 2 1 a szabadon elmozduló, rugalmas gyűrű el­helyezve. Miután a kifolyó nyílás a mag közelében van és a nyomás növekedése esetén a rugal­mas gyűrű rázsugorodik a magra, ezzel fo­kozatosan zárja az átfolyó nyílást. Ez utóbbi szerkezetek, amelyek egyébként egyszerű betétként helyezhetők be a különbö­ző kisfogyasztói szerelvényekbe, rendkívül ol­csón állíthatók elő és a nyomás beállítása is kedvezően elvégezhető. Hátrányuk viszont, hogy a kifolyó nyílásba a rugalmas gyűrű különösen nagyobb nyomásokon beszorulhat és ennek következtében nyitáskor a nyomás túlzottan leesik, azaz viszonylag nagy hisz­­terizis kelétkezik és a szabályozás labilis­sá válik. A találmány ezen a hiányossá­gon kíván segíteni és az ismert megoldás előnyeinek megtartása mellett a hátrányait kiküszöbölni. A találmány azon a felismerésen alap­szik, hogy ha a kifolyó nyílást nem a magon lévő bordákkal, hanem sugárirányú résekkel oldjuk meg, amelyek az előnyösen egy darab­ból álló, alul, a kifolyó nyílás környezetében tárcsával összekötött mag és tok össze­kötő részén a mag környezetében van­nak elrendezve, akkor egyrészt a nyomás­­növekedés következtében létrejövő folyamatos zárás tökéletesebben oldható meg, másrészt a rések úgy méretezhetők, hogy a rugalmas gyűrű semmiképpen se szorulhasson be és így a szabályozás többször egymás után pon­tosan azonos mértékben valósul meg. A találmánynak az a lényege, hogy a tok és a mag egymáshoz rögzítetten, előnyösen egy darabból van kiképezve, továbbá a tokot és a magot az átáramló folydék kilépő olda­lán összekötő tárcsa a szabályozó betét ten­gelyéhez képest körszimmetrikusan elrende­zett kilépő nyílásokként szolgáló résekkel, előnyösen sugárirányú résekkel vagy furatok­kal van ellátva, amely rések legnagyobb ke­resztirányú mérete, vagy a furatok átmérője kisebb, mint a gyűrű keresztmetszetének a legnagyobb mérete, legfeljebb egyenlő gyűrű keresztmetszetének a legnagyobb méretével. A találmányt részletesebben az ábrákon bemutatott kiviteli példák segítségével ismer­tetjük, az 1. ábrán a találmány szerinti szabá­lyozó betét egy kiviteli példájának metszetét szemléltetjük, a 2. ábrán az 1. ábra szerinti szabályozó be­tét A-A metszetét mutatjuk be, ahol a kilépő nyílások furatok, a 3. ábrán az 1. ábra szerinti szabályozó be­tét nézete alulról látható sugárirányú alakos résekként kiképzett kilépő nyílásokkal, a 4. ábra a rugalmas gyűrű egy példaképpeni keresztmetszetét szemlélteti. Az 1. ábrán látható szabályozó betét külső 1 tokja alul 2 tárcsával van az 1 tokkal koaxi­ális belső 3 maggal összekötve. Egy előnyös kiviteli példában az 1 tok, a 2 tárcsa és a 3 mag egy darabból van készít­2 193453 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 50 65

Next

/
Oldalképek
Tartalom