193443. lajstromszámú szabadalom • Elrendezés nagysebességű aritmetikai műveletek elvégzésére,előnyösen különböző információs blokkhosszúságú gyors fourier transzformáció,valamint digitális szűrés esetén

1 193443 A találmány tárgya olyan elrendezés, mely­nek segítségével nagy sebességű aritmetikai műveleteket lehet elvégezni és úgy kialakí­tani, hogy különböző blokkhosszűságú adat­tömbök esetén a gyors Fourier transzformá­ció számítása különösen kedvezően alakul. Mint ismeretes a Fourier transzformáció igen elterjedt eljárás időben lejátszódó folya­matok frekvencia tartománybeli vizsgálatára. Ezeket a vizsgálatokat az esetek döntő több­ségében digitálisan, különböző számítási telje­sítményű számítógépek segítségével végzik. A Fourier transzformációt általános eset­ben az alábbi kifejezés írja le: X(f) = <’J°x(t) e~Juíidt Ezesetben az x(t) folytonos függvény. Ez a kifejezés a gyakorlati felhasználásra alkal­matlan. A digitális technika alkalmazása ese­tén az időbeli folyamatokkal általában egyen­lő időközönként mintát vesznek, azt digitali­zálják, és ebből áll elő egy, számunkra hasz­nálható különböző blokkhosszúságú adat­tömb. A mintavételezésnél a Nyquist szabályt be kell tartani a transzformálhatóság érde­kében. A transzformálhatóság érdekében ezt a mintaregisztrátumot úgy tekintjük, mintha idő­ben periodikus lenne, így matematikai értelem­be véve is alkalmassá válik a Fourier transz­­formáció elvégzésére. A diszkrét Fourier transzformációt az X*=S xr(n), DxO TM alapján lehet elvégezni, ahol k a k-ik frekven­cia komponens és Xk az r-ik minta a regisztrá­­tumban. Ezeknek a műveleteknek az elvégzése N2 számú szorzást és N2 számú összeadást kell végezni. Két amerikai matematikus Cooley és Tukey 1965-ben olyan eljárást publikált, /„An Algorithm for the Machine Calculation of Complex Fourier Series". Math. Computa­tion, Vol. 19. pp. 297-301 Apr. 1965/, amely lehetővé teszi, hogy a DFT-ben meglévő re­dundanciát redukálják, így lényegesen keve­sebb művelet szükséges a transzformáció el­végzéséhez. Az eljárás azon alapszik, hogy a minta­­regisztrátum páros és páratlan elemeit szét­választják, és e_j2nK==u^ahol k=0, 1, 2, .... N-l és W"=-Wk + N2, ahol k=0, 1, ... (N/2)-1 így a fenti kifejezések felhasználásával vk k WAH “ x (2n ) WN/t +WN X _V--Zj fl-O H-o (2n + l)W^, k=0, 1....N-1 Az egyenletet átalakítva X*=Xe(k) + W* X„(k), K=0, 1,.... (N/2)-l X*+N/2=Xe(k) - W*X0(k), k=0, 1, (N/2) -1 2 ahol az Xe (k) a páros sorszámú az X0(k) a pá­ratlan sorszámú eleme a tömbnek. így a transzformáció első N/2 DFT műveletből áll. Az eredmények további páros, páratlan szétvá- 5 logatásával kételemű DFT műveletekre lehet a gyors Fourier transzformációt szétbontani. Az elemi művelet folyamatát az 1. ábra mutatja. Nyolc elemre kidolgozott műveletsor elvi fo­lyamat ábráját a 2. ábra mutatja. Az ábrá- 1 3 ból kitűnik, hogy a gyors Fourier transzformá­ció elemi műveletsora egy komplex szorzásból, valamint négy összeadás-kivonás műveletből áll. A fentebb említett műveletsor elvégzésé­re sok megoldás létezik, ennek egy példája a 15 1.330.700 számú US szabadalmi leírásban ta­lálható, mely olyan számítóegységet ír le, amelyben a transzformálandó adattömböket szétválasztják valós és képzetes részre, majd az adatok a műveletvégző egységbe kerültek, 20 amely két külön számítógépegységből, egy közös komplex szorzóegységből, valamint a trigonometrikus függvényeket előállító generá­torból áll. A számítás' közbeni részeredmé­nyek tárolására, valamint a megfelelő indexű 25 elemek előállítására soros hozzáférésű léptető regisztereket használnak. Az említett elren­dezés szekvenciális tárolói miatt az adott ki­alakításban alkalmatlan változó blokkhosszú­ságú adattömbök transzformációjára. Az in- 30 verz Fourier transzformáció számítása ebben a változatban nem kivihető. A szekvenciális tárolókhoz történő soros hozzáférés nem biz­tosít megfelelően nagy aritmetikai sebességet. A találmánnyal célunk, hogy a fentiekben 35 vázolt valamennyi nehézség egyidejű kikü­szöbölése és olyan elrendezés létrehozása, amellyel nagy sebességgel végezhető gyors Fourier transzformáció, tetszőleges ablak­függvénnyel történő műveletvégzés különböző 40 hosszúságú adattömbök esetén. A találmánnyal megoldandó feladat ennek megfelelően olyan elrendezés kialakítása, amely a legmesszebbmenőkig kihasználja az elektronikus eszközök sebességét annak ér- 45 dekében, hogy minimális elemszámmal, nagy­­sebességgel lehessen aritmetikai műveleteket végezni, különös tekintettel a gyors Fourier transzformációnál fellépő követelményekre. E0 A találmány alapija az a felismerés, hogy amennyiben egyidejűleg két memóriát hasz­nálunk az egyiket olvasásra címezzük, míg a másikat pedig írásra, abban az esetben az író­­olvasó ciklus műveletvégzés ideje felére csök- E5 ken. A találmány szerinti elrendezés egy olyan ismert elrendezés továbbfejlesztése, melynek első belső adat vezetékköteggel és második belső adat vezetékköteggel összekötött átme­nő neti tároló egysége és címgeneráló egysége van. Továbbá az első belső adatt vezetékköteg­re kapcsolódó koefficiens memóriája, a koeffi­ciens memória bemeneteire első vezérlő veze­tékkötegen, a tároló egység bemeneteire má­sodik vezérlő vezetékkötegen, a műveletvégző egység bemeneteire a harmadik vezérlő ve-2

Next

/
Oldalképek
Tartalom