193441. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés beszéd-fedés megvalósítására

193441 A KI első kapcsoló munkaérintkezőjéhez MD1 első szorzómodulátor bemenete, az MD1 első szorzómodulátor kimenetéhez pedig A összeadó bemenete van kapcsolva. Az MD1 első szorzó modulátor további bemenete az f, frekvenciát biztosító OSI első oszcillátor kimenetéhez van kapcsolva, a A összeadó to­vábbi bemenete pedig az f2 zavarófrekvenciát biztosító OS2 második oszcillátor kimeneté­hez van csatlakoztatva. Az A összeadó kime­nete a K2 kapcsoló munkaérintkezőjével van összekötve. A H hallgató a HE hallgatóerősítőn ke­resztül az Sz4 negyedik aluláteresztő szűrővel van összekapcsolva, amely Sz4 negyedik alul­áteresztő szűrő a K4 negyedik kapcsoló és a K3 harmadik kapcsoló nyugalmi érintkezőjén keresztül a VE vevőerősítő kimenetével van összekötve. A VE vevőerősítő kimenete továb­bá az Sző kiválasztó szűrőn keresztül JV jel­vevő bemenetéhez is csatlakoztatva van, amelynek kimenete a KI első kapcsoló, K2 má­sodik kapcsoló, K3 harmadik kapcsoló és K4 negyedik kapcsoló működtető áramköréhez van csatlakoztatva. A VE vevőerősítő és az átviteli csatorna közé Sz3 harmadik alulát­eresztő szűrő van beiktatva. A K3 harmadik kapcsoló és a K4 negye­dik kapcsoló munkaérintkezői közé Sz6 felül­áteresztő szűrő és MD2 második szorzómodu­látor van beiktatva, amely MD2 második szor­zó demodulátor ugyancsak az OSI első osz­cillátorhoz van csatlakoztatva. A találmány szerinti berendezés 1. ábrán látható kiviteli alakjának működését az aláb­biakban részletesen ismertetjük. Az 1. ábra szerinti kivitelnél az M mikro­fon jelét az ME mikrofon erősítő illeszti az Szí első aluláteresztő szűrő bemenetéhez. En­nek kimeneti jele nem fedett üzemmódban a KI első és K2 második kapcsolók nyugalmi érintkezőjén keresztül az Sz2 második alul­áteresztő szűrőre, majd az AE adóerősítőre jut, mely létrehozza az átviteli csatornák meg­felelő színtű jelét, a kívánt impedancián. Fedett üzemmód esetén a jel az Szí első aluláteresztő szűrő kimenetéről a KI első kap­csoló munkaérintkezőjén át az MD1 első szor­zó modulátor bemenetére kerül. Az MD1 első szorzó modulátor a jelet f, vivőfrekvenciával modulálja. A modulált jel az A összeadó egyik bemenetére érkezik. Az A összeadó másik be­menetére az OS2 második oszcillátorból az f2 frekvenciájú zavaró- és pilotjel van kap­csolva. Az f2 frekvenciát nem sokkal a beszéd hasznos sávja alatt választjuk meg. Az A összeadó kimenetén a két bemeneti jel összege jelenik meg, amely K2 második kapcsoló munkaérintkezőjén át az Sz2 máso­dik aluláteresztő szűrő bemenetére jut. Az Sz2 második aluláteresztő szűrő a jel egye­nes fekvésű felső oldalsávját elnyomja, a for­dított fekvésű alsó oldalsávot, valamint a za­varó- és pilotjelet átengedi. A jel innen az AE adóerősítőn keresztül az átviteli csatornára kerül. 3 Vétel irányában az átviteli csatornáról érkező, Sz3 harmadik aluláteresztő szűrő ál­tal szűrt jel a VE vevőerősítő bemenetére ke­rül. A VE vevőerősítő a jelet két úton adja to­vább. Az egyik kimenetére kapcsoló Sz5 ki­választó szűrő csak a zavaró- és pilotjelet en­gedi át. Ennek szintjét a JV jelvevő érzékeli és megfelelő színt vétele esetén KI első, K2 harmadik, K3 harmadik, K4 negyedik kapcso­lókat úgy vezérli, hogy azok munkaérintkezői­ket zárják. Ha a JV jelvevő nem érzékel szin­téi, akkor a kapcsolókat úgy vezérli, hogy nyu­galmi érintkezőjük zárva legyen. Az átviteli csatornáról vett beszédjei tehát VE vevőerősítő másik kimenetéről — a vezér­léstől függően — vagy közvetlenül jut az Sz4 negyedik aluláteresztő szűrő bemenetére, vagy az MD2 második szorzó modulátorral végre­hajtott moduláció után. E modulátor vivője szintén f, frekvenciájú szinusz-jel. Az Sz4 negyedik aluláteresztő szűrő be­menetére — K4 negyedik kapcsolón keresz­tül — érkező modulált jel egyenesfekvésű alsó oldalsávját a szűrő átengedi, de a zavaró- és pilotjelet és a fordított fekvésű felső oldal­sávot elnyomja. Az Sző felüláteresztő szűrő a zavarvédel­­met biztosítja, ez ugyanis már az MD2 máso­dik szorzó modulátor bemenetéről kiszűri a zavaró és pilotjelet, valamint a demoduláció­­hcz szükségtelen alsó oldalsávot. A találmány szerinti berendezés analóg processzorral is kialakítható, ahol a fentebb ismertetett elemek jelentős része software úton realizálható. A találmány szerinti megoldás egy todábbi kivitelét ábrázoló 2. ábra egy részlegesen pro­cesszorra épített megvalósítást szemléltet. A rajzon szaggatottan keretezett részt (AD1, Kl, MD1, A, K2, DN1, OSI, OS2, DA2, K4, MD2, Sző, K3, AD2, Sző, JV) a mikropro­cesszor tartalmazza. Az A/D és a D/A átalakítás — ADI, AD2 és DAI, DA2 átalakító — a processzoron be­lüli digitális jelfeldolgozás miatt szükséges. Ennél a kivitelnél különösen a moduláció meg­oldása egyszerű, hiszen a spektrum megfor­dítása mindössze az 1,-1, 1,....sorozattal tör­ténő szorzást, azaz minden második digitális beszédminta előjelének invertálását igényli. A találmány szerinti eljárás és berendezés előnye, hogy egyszerű eszközökkel a beszéd­fedés jelenleginél hatékonyabb megoldását teszi lehetővé, valamint biztosítja a fedett át­vitelre történő gyors és automatikus átváltást. SZABADALMI IGÉNYPONTOK 1.) Eljárás beszédíedés spektrumfordítás­­sí'.I történő megvalósítására, azzal jellemezve, hogy az információt tartalmazó jel spektru­mát önmagában ismert módon megfordítjuk, majd a kapott jelhez — célszerűen beszéd­sáv alatti frekvenciájú — szinuszos zavaró­­jelet keverünk. 4 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom