193424. lajstromszámú szabadalom • Kapcsolási elrendezés, távbeszélő készülékhez, főleg titkosított, társasüzemű távbeszélő vonalakhoz pl. előfizetői hálózatok vonalaianak ikresítéséhez

193424 44 ellenállással sorba kapcsolt 45 transzfor­mátor tekercse adja, ahol az utóbbi a gal­­vanikus elválasztást szolgálja. A 45 transz­formátor másik oldala az amplitudófüggő 46 erősítőre csatlakozik, ennek kimenete pedig egy-egy hangolható, előnyösen aktív 47A, 47B sávszűrőre. A 47A, 47B sávszűrők kimene­te 48 ÉS kapun és 49 késleltetőn át a 20 kapcsolóra csatlakozik. Ez utóbbi vezérelt T3 tranzisztort és 34 egyenirányítót tartalmaz, ahol az utóbbin át vannak a 8 jelzésvevő kimeneti kapcsai kiképezve. A 34 egyenirá­nyítón át lehetőség van a 8 jelzésvevő kis­teljesítményű táplálására is. A 8 jelzésvevő bemenetre érkező kódolt jelek a 45 transzformátoron át a 46 erősí­tőre jutnak, amely azokat előírt szintre fel­erősíti, pl. 0,5 V-ra. A felerősített jelek a 47A, 47B sávszűrőkön át analóg-digitális át­tétellel a 48 ÉS kapura jutnak. Amennyi­ben a beérkező frekvenciák megfelelnek a 47A, 47B sávszűrőknek, úgy a 48 ÉS ka­pu kimenetén megjelenő jel a 49 késlelte­tő tagon átjutva vezérli a 20 kapcsolót, ez­zel a kimeneti kapcsokra zárást ad. A 20 kapcsolóban a T3 tranzisztor kinyit és emit­ter kollektor körén 50 ellenálláson át a 34 egyenirányítón át a kimeneti kapcsok felől a felkapcsoláshoz szükséges, pl. 12 mA-es áram útját zárja. Természetesen ehhez a két frekvenciának egyidejűleg kell a bemeneten megjelenni. A 47A, 47B sávszűrők előnyös kialakítás esetében más-más frekvenciák ki­választására hangolhatok át és így a készü­lékek mindenütt azonosak, helyszínen beállít­hatók. Előnyös, ha a sávszűrők frekvenciá­ját, pl. az L távbeszélő vonalhoz csatlako­zó távbeszélő központ belső működését is vezérlő többfrekvenciás kódrendszernek meg­felelően választjuk meg. A 4. ábrán a 16 rezgéskeltőnek egyik előnyös kivitele látható. A bemeneten zéner 51 dióda a hívókört zárja és előállítja a 16 rezgéskeltő számára szükséges tápfeszült­séget, amelynek megjelenésére működik az ütemadó első 55 astabil multivibrátor és ve­zérli a frekvencia előállító második 56 asta­bil multivibrátort, amelynek kimenetéről a T4 tranzisztor kapja az ütemezett 0-1-0 ve­zérlő jelet és erre a bemenetet söntöli a frekvencia ütemében. A söntölési hatás ellen 54 kondenzátoron lévő feszültséget az 53 dió­da védi. A söntölésre a 33 beszélő készlet hallgatója ad hívójelet. A T4 tranzisztor kol­lektorkörében a hívójelzés adása céljából rö­vidzár helyett az 57 ellenállásra kondenzá­toron át ráköthető egy további hallgató vagy beköthető egy akusztikus jeladó is. Utóbbi esetben a T4 tranzisztort közvetlenül az el­ső ütemadó 55 astabil multivibrátor kime­nete vezérli. Szakember számára nyilvánvaló, hogy a találmány szerinti kapcsolási elrendezés bár­melyik részegysége még számos más válto­11 8 zatban is elkészíthető, vagy azok kialakítá­sai egyszerűsíthetek, egyes esetekben pedig egyes részegységek el is hagyhatók. Utastájékoztatás adásánál, ahol csak egyenirányban történik jeltovábbítás, vasútvo­nalak mentén elégséges, pl. ha a központi ké­szülék hangfrekvenciás fokozatában csak mik­rofont tartalmaz, míg a távbeszélő vonalra fel­fűzött készülékek hangfrekvenciás fokozata erősítőt és különállóan elhelyezett hangszórót tartalmaz. Vonali készülékeknél természete­sen az erősítő egység is kiképezhető külön­állóan és ekkor a hangfrekvenciás fokozat csupán illesztő transzformátorral és erősítő egységet bekapcsoló elemmel rendelkezik. A tarnszformátort ilyen csatlakozásnál optikai csatoló is helyettesítheti. Mikrofont csak ak­kor szükséges a felfűzött készülékekben el­helyezni, ha a hangrendszert visszirányba is beszéd átvitelére alkalmassá kívánjuk tenni. Az 1. ábrán ismertetett találmány szerinti készüléktől a hangrendszernél alkalmazha­tó készülék tehát annyiban tér el, hogy hí­vásrögzítő második kapcsoló elemet, vala­mint rezgéskeltőt nem tartalmaz. A szelek­tív választást követően hangrendszer eseté­ben a tartókor ugyanis azonnal felépül, mi­vel a 28A kapcsolót rövidzár helyettesíti. A meghíváskor így az egyenáramú körben el­helyezett kapcsoló biztosítja ilyenkor az erő­sítő egység bekapcsolását és adott esetben indítja az azonosító áramkört az azonosí­tó jel kiadására. Természetesen ezen a mó­don mint említettük, nemcsak egyirányú, ha­nem szükség esetén kétirányú hangrendszer is kiépíthető, ahol a felkapcsolódást követő­en hangszórón át azonnal élőszóval adha­tó le a kívánt közlemény, amelyre a válasz a mikrofon bekapcsolásával adható vissz - irányba. A fentieken túl más egyszerűbb esetben első és/vagy második dióda és az árambe­állító is elhagyható. Pl. kaputelefonok esetében, ahol a'köz­ponti készülék mikrofonnal és hallgatóval vagy erősítővel és hangszóróval rendelke­zik, a távbeszélő vonalra pedig a telep ki­adása a híváskor történik meg. Ilyen eset­ben az 1. ábrán ismertetett készülékből a 17 első és a 18 második dióda, valamint a 19 árambeállító elhagyható, továbbá nincs szükség az indító, valamint erőszakos belé­pést szolgáló nyomógomb 15 kapcsolókra sem, miután a hívás kezdeményezés ilyenkor min­dig egy készülékről indul. Viszont a kapu nyitás vezérlése a vonaláram felemelésével, pl. a 7 kapcsoló egység bemenetével párhu­zamosan nyomógombbal beiktatott ellenállás­sal, a központi táphíd vezérlése révén ér­hető el. Segélykérő, pl. nővérhívó vonalnál pe­dig, ahol a hívás a felfűzött készülékekről történik a készülékekben a hívásrögzítő máso­dik 9 kapcsoló elem, valamint a 16 rezgés­keltő beépítésére nincs szükség. Ekkor vi­12 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Oldalképek
Tartalom