193415. lajstromszámú szabadalom • Részekből összeépített vázszerkezet
sítása úgy is létrehozható, hogy 6 szabályozó lemez az összeszereléskor helyezzük be, a relatív szögelfordulás pedig annak eltávolításával hajtjuk végre. Az 5 betétlemez itt is, csakúgy mint az 1. és 2. ábrán csupán a mérettűrések kiegyenlítésére hivatott. A lehorgonyzó erő átadására a 7 kapcsoló csavarok szolgálnak, melyek a 3. ábra bal oldalán látható módon közvetlenül, vagy a jobb oldalon föltüntetett kiemelt 8 csavartámasz útján lehetnek helyükbe beültetve. A 4. ábrán egy vázszerkezet szélső oszlopának és gerendájának találkozását mutatjuk be. A kapcsolat az 1. ábrán láthatótól abban tér el, hogy a találkozó 1 tartóegységek szerepét betöltő la oszlop és az lb szélső gerenda mindegyike egy-egy könyökelemmel ki van egészítve. Ily módon egyrészt a 13 vízszintes illesztési sík mentén nagyobb belső kart eredményező kapcsolatot tudunk kialakítani, másrészt lehetőség nyílik az esetleg szükséges 17 hajlékony vonórúdnak a csomópontba való bekötésére. A kiékelő szerepű 11 könyökelem lehetővé teszi a 12 súlyvonalnak az erőjátékot követő optimális menetét. Az la oszlop a 18 alaptesthez a 3. ábrához hasonló módon kapcsolódik, az itteni 10 illesztési hézag alakjának módosítására pedig a 16 csavaros emelő szolgál. Ugyanilyen jellegű 16 csavaros emelőt használhatunk az la oszlop az lb szélső gerenda közötti szögelfordulás létrehozásához. Miután a szögelfordulást létrehoztuk, iktathatjuk be a 6 szabályozó idomot. Ilyen 6 szabályozó idom használható egyébként az 1 db szélső gerenda és a 10 közbülső gerenda között az e gerendákra merőleges 14 illesztési síkban. Az 5. ábrán relatív szögelfordulás létesítésére van módunk az ld gerendavégek közötti függőleges 15 illesztési sík, valamint az la közbülső keretoszlop és a 20. csomóponti lemez közötti vízszintes 13 illesztési sík mentén. Az ld gerendavégek ezúttal is célszerűen kiegészíthetők a súlyvonal helyzetét kedvezően módosító 11 könyökelemekkel. Az adott példában a 13 vízszintes és a 15 függőleges illesztési síkok mentén a 6 szabályozó idomok még nincsenek elhelyezve. Beiktatásuk előtt a 10 illesztési hézagokba azok alakjának módosítására alkalmas 16 csavaros emelőket helyezhetünk el ezúttal is. A 16 csavaros emelő szerepét világítja meg az a mintegy toldó illesztés jellegű kapcsolat, amelyet a 6. és 7. ábrán mutatunk be. A 6. ábra a íeszültségszabályozást megelőző állapotot szemlélteti, amelynél az egymásnak erőt továbbító 2 támaszkodó homloklemezek közé bal oldalon csupán a méretkiegyenlítő 5 betétlemez, míg jobb oldalon ezen kívül a 6 szabályozó idom is be van iktatva. A 6a. ábra mutatja, hogy ez esetben a 10 illesztésű hézag balról jobbra táguló méretű. A 6b. ábrán láthatjuk külön is a 6 szabályozó 7 idomot, amely a 7 kapcsoló csavarok áthaladása végett furatok helyett a 6d hasítékokkal van ellátva. így az a 7 kapcsoló csavarok eltávolítása nélkül kivehető. A6 szabályozó idom kivétele után a 16 csavaros emelő segítségével a 10 illesztési hézagot a 7. ábra szerinti helyzetbe módosíthatjuk, amikor is az balról jobbra szűkülő méretűvé válik. Egyidejűleg mód van a kapcsolat bal oldali részén a 6 szabályozó idomnak a 2 támaszkodó homloklemezek és az adott esetben jelenlévő 5 betétlemez közé való behelyezésére. A végrehajtott műveletnek köszönhetően létrejön a 2 támaszkodó homloklemezek között a váz erőjátékát befolyásoló relatív szögelfordulás, ami az adott esetben az ábra bal oldalán feltételezett húzó feszültségek lecsökkentését eredményezi. Ugyanez a módszer alkalmas az ábra jobb oldalán ébredő nyomófeszültségek csökkentésére is. A legtöbb esetben a feszültségek átrendezése végett elegendő az illesztésnek csupán az egyik oldalán végrehajtani az említett beavatkozást. A 8. ábra példaként egy egyhajós csarnok keretének statikai modelljét mutatja, amelyen belül a 8a. ábrán az egyenletesen megoszló totális tetőteherből származó nyomatékábra, a 8b. ábrán pedig a keretsarkoknál, azok külső oldalán elhelyezett 6 szabályozó idomok behelyezésével végrehajtott kényszermozgás által előidézett nyomatékelosztást szemlélhetjük. A 8c. ábra az előbbi két nyomaték ábra szuperponálásából jön létre, és világosan jelzi, hogy mind az oszloptalpak, mind a keretsarkok közelében a nyomatékok szélső értéke kedvezően változott. A 9. ábra az la oszlop és az lb szélső gerenda közötti feszültségszabályozást magyarázza. A végrehajtás során először a 7 kapcsoló csavart lazítjuk meg, aminek hatására függőleges teher esetén kis mértékű hézag jön létre a külső oldalon a 2 támaszkodó homloklemez és az 5 betétlemez között. A hézag szükség esetén a 16 csavaros emelővel tovább tágítható. A kívánt helyzet elérése után behelyezhessük a 6 szabályozó idomot, majd a 16 csavaros emelőt visszaengedve létrejött a feszültségszabályozás, a találkozó 1 tartóegységek új helyzete pedig a 7 kapcsoló csavarok megfeszítésével véglegesíthető. Hasonló módon hajthatjuk végre a szabályozást a 10. ábrán látható lb szélső gerenda és az la oszlop között olyan esetben is, amikor a nyomott feszültségű szelvényoldalon a 6 szabályozó idomot nem behelyezve, hanem eltávolítva hozunk létre relatív szögelíordulást és ezáltal feszültségszabályozást. Az említett műveletek természetesen végrehajthatók az la oszlop és a 18 alaptest között is. Ezt láthatjuk a 11. és 12. ábrán. Az 1 a oszlopok alsó végei ezúttal a 19 talpgerendákkal vannak megerősítve, a 16 csavaros emelőkkel pedig a 9 lehorganyzó gerenda és a 19 talpgerenda között hajtjuk végre a 10 illesz-5 1934 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
