193415. lajstromszámú szabadalom • Részekből összeépített vázszerkezet

193415 4 A találmány feladata a célkitűzésen belül annak megvalósítása, bogy a csomópontokat az eddigieknél kisebb számú csavarral lehes­sen kialakítani, és ezáltal mind a gyártási, mind a szerelési munka mennyisége mérsékel­hető legyen. Feladat az is, hogy a csomóponti feszültségszabályozást egyszerű eszközökkel lehessen végrehajtani. A találmányi gondolat alapja az a felisme­rés, hogy a korábbi szerkezetek gyártási, sze­relési és statikai hátrányai szinte kivétel nél­kül visszavezethetők arra a több évtizedes elő­ítéletre, hogy a találkozó homloklemezeknek teljes felületük mentén föl kel! feküdniük egy­máson. Az előítélet abból származott, hogy a csomópontokat igyekeztek „merevvé" kiala­kítani, mert ezáltal váltak nyomatékbíróvá. Ezzel szemben valójában nem merevvé kell tenni a csomópontokat, hanem olyanná, ahol relatív szögelfordulás létrejöhet. Sőt ezt a relatív szögelfordulást sem a véletlenre kell bízni, hanem azt magunk is előállíthatjuk. A- találmányi gondolathoz tartozik az is, hogy a relatív szögelfordulást azáltat tudjuk legegyszerűbben létrehozni, ha a homlokle­mezek között szándékoltan hézagot hagyunk, mert így módunk van oda behelyezni, vagy onnan eltávolítani valamilyen idomot, a be­helyezés vagy eltávolítás által pedig a kívánt szögelfordulást megvalósítani. Része a találmányi gondolatnak továbbá, hogy a szögelfordulást létesítő idomot vala­milyen célszerszám segítségével mozgathat­juk, sőt alkalmassá tehetjük arra is, hogy ez az ún. „Szabályozó" idom ránézésre meg­mutassa, elvégeztük-e már vele a kívánt sza­bályzást vagy sem. Az ismert nagyságú szög­elfordulással a szerkezet erőjátéka módosítha­tó, és így az igénybevételek optimalizálhatok. A kitűzött célnak megfelelően a találmány szerinti részekből összeállított vázszerkezet, főleg keret jellegű tartószerkezet — amely a teherviselésben résztvevő szerelési egysé­gekből az építmény helyszínén van összeállít­va, a szerelési egységek egymás felé néző végeik közül legalább az egyik a létrehozandó csomóponti kapcsolat részét képező csatlakozó tagokkal, célszerűen homloklemezekkel van­nak ellátva, az egyesítendő szerelési egységek pedig előnyösen szabályozható kötőelemek, pl. nagy szilárdságú feszített kapcsoló csa­varok után vannak egymással összeerősítve­­oly módon van kialakítva, hogy a szerelési egységek változtatható méretű, és ezáltal a csomóponti kapcsolatban találkozó szerelési egységek közötti relatív szögelfordulás léte­sítésére alkalmas illesztési hézag mentén csat­lakoznak egymáshoz, az illesztési hézaghoz pedig abba beiktatható, abból eltávolítható és /vagy helyzetében megváltoztatható szabá­lyozó idom van hozzárendelve. A találmány szerinti vázszerkezet további ismérve lehet, hogy a szabályozó idom az illesztési hézagnak csak egy része mentén helyezkedik el, míg a többi részét szabadon 3 hagyja. Az illesztési hézag a szerelési egy­ségek találkozó felületeinek középső szaka­szán marad szabadon, míg szélső szakaszai­nak legalább az egyike mentén van a szabá­lyozó idom elhelyezve. A szerelési egységek találkozó felületeinek szélső szakaszai közül legalább az egyik mentén egy vagy több betétlemez is el van helyezve. Az illesztési hézaghoz alakjának és/vagy méretének módo­sítására alkalmas baállító szerv, pl. csava­ros emelő tartozik. A homloklemezek az illesztési hézag egy része mentén elhelyezkedő szabályozó idom­mal és/vagy betétlemezzel találkozó homlok­lemezzé, valamint az illesztési hézag szaba­don maradó szakasza mentén elhelyezkedő közbenső homloklemezzé vannak megosztva. A kapcsoló csavarok a támaszkodó homlok­lemezeken és a hozzájuk tartozó szabályozó idomok és/vagy betétlemezeken haladnak ke­resztül, és segítségükkel azok egymáshoz vannak feszítve. A kapcsoló csavarokhoz ki­egészítő alkatrészek, pl. csavartámaszok van­nak hozzárendelve. A szabályozó idomot pár­huzamos határoló felületekkel bíró — vagy írás esetben egymással szöget bezáró hatá­roló felületű — eltávolítható szabályozó lemez a:kot ja. Más kivitelű alak esetében a szabályozó idomot a csomópont szerves részét képező, abból eltávolíthatatlan, de benne elforgatható szabályozó kulcs alkotja. A szabályozó kulcs­ként kialakított szabályozó idomnak az illesz­tési hézagban elfordítható szára és a szárnak legalább az egyik végén elhelyezett helyzet­mutatója van. A szabályozó idom szára és helyzetmutatója egymással mereven össze van erősítve. A szabályozó idomnak legalább két kitün­tetett helyzete van, melyek közül az egyik az illesztési hézag kisebbik vagy nagyobbik méretének, míg a másik az illesztési hézag­nak a szerelési egységek között létrehozni kívánt relatív szögelfordulást eredményező nagyobbik vagy kisebbik méretének felel meg. A szabályozó idomhoz azt kitüntetett hely­zeteibe elfordító kezelő kulcs van hozzáren­delve, a szabályozó idom pedig a helyzet­mutatóján kiképzett, célszerűen a kezelő kulcs beakasztására alkalmas kulcsnyílással van adott esetben ellátva. Bármely kiviteli alaknál az alaptestre ül­tetett oszlopot képező szerelési egység és az alaptest közötti kapcsolat esetében a támasz­kodó homloklemezek az oszlophoz tartozó talpgerenda és az alaptesthez tartozó lehor­­ganyzó gerenda közé vannak beiktatva. A vázszerkezet oszlopai és gerendái által egy­­vagy többhajósként kialakított csarnokszer­kezet az erőjáték befolyásolására alkalmas hajlékony vonórudakkal van kiegészítve, a vonórudak pedig célszerűen az oszlopok és gerendák találkozásánál elhelyezett, szabá­lyozható hosszúságú és ezáltal relatív szög­elfordulás létesítésére alkalmas merevség­­fokezó könyökelemekbe vannak bekötve. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom