193411. lajstromszámú szabadalom • Eljárás növényi kivonatot tartalmazó ivólé előállítására
1 A találmány tárgya eljárás növényi kivonatot tartalmazó ivóié előállítására. A kivonatot gyümölcsből, előnyösen meggyből, cseresznyéből, kajszi- és őszibarackból, szilvából, körtéből, hideg úton történő vizes- 5 -alkoholos kivonatolással állítjuk elő. Növényekből, így gyógynövényekből, gyümölcsökből, értékes hatóanyagokat tartalmazó kivonatok előállítása már régóta ismert. Rendszerint a növény rügyéből, kérgéből, 10 virágjából, leheléből, gumójából, gyökeréből, indájából, terméséből készítenek kivonatokat. Verzárné dr. Patri Gizella: „Farmakognózia" (Medicina, Bp. 1982.) című könyvében leírja, hogy a növényi sejtekben és a sejtek kö- 15 zötti térben, járatokban a növények különböző anyagcsere termékei halmozódnak fel. Ezek in vivo találkoznak a jelenlévő enzimekkel és ennek következtében a növényi szervezetben igen változatos összetételű, nagyszámú 20 vegyület jön létre, amelyek felhalmozódnak a keletkezés helyén vagy attól bizonyos távolságra gyűlnek össze. Ezek a vegyületek határozzák meg az adott növény fitokémiai karakterét. Az értékes vegyületek kivonása leggyak- 25 rabban vizes, alkoholos vagy vizes- alkoholos extrakcióval történik. A gyümölcsökből, így meggyből, cseresznyéből, barackból, stb. készült vizes-alkoholos kivonatok igen sok élettanilag fontos anyagot 30 tartalmaznak. A meggy (Prunus cerasus), amely lehet vadontermett vagy termesztett, jól ismert és sok célra felhasznált gyümölcs. gg A gyümölcs szárát, kocsányát (cerasi stipes) régóta használják kivonatolásra. Az ebből készült kivonat hatóanyaga főként amigdalin és csersav. A gyümölcs kocsányából készült teát főként köhögés csillapításra, il- 4q let ve idült hörghurut gyógyítására használják. Az Prunus faj édes termése a cseresznye (Prunus avium, Rosaceae) 100 g ehető részében átlagosan 83,6 g vizet, 0,8 g fehérjét, 0,5 g zsírt, 14 g szénhidrátot, 0,5 g nyers rostot, 0,6 g ásványi anyagot, 2 mg Na-ot, 227 mg K-ot, 16 mg Ca-ot, 25 mg P-t vegyületek alakjában, 0,3 mg karotint, 10 mg C-vitamint tartalmaz. 5Q A szilva (Prunus domestica, Rosaceae) 100 g ehető részében átlagosan 87,7 g vizet, 0,7 g fehérjét, 0,1 g zsírt, 12,3 g vizet, 0,7 g fehérjét, 0,1 g zsírt, 12,3 g szénhidrátot, 1-2 g gyümölcssavat, 0,5 g ásványi anyagot, 2 mg Na-ot, 167 mg K-ot, 13 mg Ca-ot — vegyületek alakjában, 6 mg C-vitamint tartalmaz. A kajszibarack (Prunus armeniaca, Rosaceae) 100 g ehető részében átlagosan 85,3 g vizet, 0,9 g fehérjét, 0,1 g zsírt, 12,4 g szénhidrátot, 0,7 g nyersrostot 0,63 g ásványi ** anyagot, 1,5 mg Na-ot, 302 mg K-ot, 14,2 mg Ca-ot, 24 mg P-t vegyületek alakjában, 1,15 mg karotint tartalmaz. Az őszibarack (Prunus persica, Rosaceae) 100 g ehető részében átlagosan 87,5 g vizet, 65 193411 2 2 0,72 g fehérjét, 0,1 g zsírt, 10,5 g szénhidrátot, 0,7 g nyers rostot, 0,8 g gyümölcs savat, 0,5 g ásványi anyagot, 0,5 mg Na-ot, 220 mg K-ot, 5 mg Ca-ot, 32 mg P-t — vegyület alakban, 3,46 mg karotint, 11 mg C-vitamint tartalmaz, aromájának alapjait C6-C10 laktonok képezik. A körte (Pirus communis, Rosaceae) 100 g ehető része átlagosan 83,5 g vízből, 0,5 g fehérjéből, 0,4 g zsírból, 13,3 g szénhidrátból, 1,9 g nyersrostból, 0,38 g ásványi anyagból, 2 mg Na-ból, 122 mg K-ból, 17 mg Ca-ból, 0,3 mg Fe-bói, 22 mg P-ból — vegyület alakjában, 0,1 mg karotinból, 5 mg C-vitaminból áll. Azt találtuk, hogy ha a magot is tartalmazó gyümölcsöt, előnyösen meggyet, cseresznyét, szilvát, kajszi-, illetve őszibarackot, körtét vizes-alkoholos oldattal, nem a szokásos 1-14 napig, hanem 6-24 hónapig kivonatoljuk, a szokásosnál alacsonyabb hőmérsékleten, 5- 15°C-on, olyan kivonatot nyerünk, amely az igen értékes hatóanyagokból jóval nagyobb mennyiséget tartalmaz, mint az ismert módon előállított drogok. Továbbá az így készült kivonat olyan vegyületeket is tartalmaz, amelyek a szokásosan előállított gyümölcs kivonatban, gyümölcslében nem találhatók meg, mivel a szokásos kivonatolás alatt elbomlanak, vagy mint hulladékanyagok, melléktermékek nem kerülnek felhasználásra. A találmány szerinti kivonatolást célszerűen 20-50 tömeg% alkoholt tartalmazó vizes oldattal végezzük. Az így nyert kivonatból ezután az alkohol egy részét vagy teljes mennyiségét lepároljuk, továbbá kívánt esetben a víz egy részét is lepároljuk. Azt tapasztaltuk továbbá, hogy ha az így nyert kivonathoz még adott esetben 0,001- -0,01 tömeg% metil-prolint és/vagy 2-15 tömeg% eperfa (Marus nigra) levél vizes kivonatot és/vagy 2-15 tömeg% diófa (Juglans regia) levél vagy dióburok vizes kivonatot és/vagy 2-15 tömeg% zöld- zab (Avenas fructus) vizes kivonatát keverjük, még sokoldalúbban felhasználható terméket kapunk. Az így előállított kivonatot ezután rostos gyümölcs-, illetve zöldséglével, adott esetben ásványvízzel, gyógyvízzel elkeverjük és így roburáló hatású ivólevet készítünk. A találmány szerint előállított vizes- alkoholos meggy kivonat összetétele a következő: Alkohol tartalom: Az extrakt szárazanyagtartalma: víz: A szárazanyag tartalom összetevői közül a legjelentősebbek a következők: összes szénhidrát tartalom: C-vitamin tartalom: Cu++ tartalom: Mg++ Na+ 15-40 tömeg% 1-3 tömeg % 84-57 tömeg% 19 tömeg% 200-400 tömeg% 50-55 ppm 90-100 ppm 7-8 ppm