193400. lajstromszámú szabadalom • Kis zajú keretes műszerventillátor

A találmány tárgya kiszajú keretes mü­­szerventillátor, amely merev keretszerkezet­tel, a keretszerkezetben központosán és mo­torházban elhelyezett villamos motorral és a motor forgórészére szerelt lapátrendszer­rel van ellátva. A keretes műszerventillátorokat napja­inkban széles körben alkalmazzák különböző elektronikus készülékek és berendezések bel­ső légterének hűtésére. Nagyobb méretű berendezésekbe — szá­mítógépek, automatikus vezérlőberendezé­sek központi egységei — több keretes műszer­ventillátort építenek be az elektronikus ele­mek hűtése érdekében. A ventillátorok által okozott zajt minimá­lis értékben kell tartani, hogy ne zavarja a működtető személyzet munkáját, ne okozzon fáradtságot, amely a megfelelő munkavég­zést lehetetlenné teszi. A keretes műszerventillátorok működé­se közben keletkező zajokat két jól elhatá­rolható csoportra oszthatjuk. A zajok első csoportját a forgó villamos motor által keltett zajok, a második csoport­ját a lapátok mozgása révén a levegőben ke­letkező zajok alkotják. A ventillátor lapátok által keltett zajok csökkentésére több ismert megoldás létezik. Ezeknek lényege a lapátok és a keret alak­jának optimális kialakítása a maximális lég­­szállítás mellett keletkező káros turbulen­ciák elkerülése, illetve csökkentése érdeké­ben. Az előzőket figyelembe véve megfelelő aerodinamikai méretezéssel ezek a zajok gya­korlatilag elérhető minimális szintre csök­kenthetők. A jelenleg gyártott műszerventillátorok zajának jelentős része a forgó villamosmotor által keltett zajösszetevőből adódik. A forgó villamos motor zajkeltő forrásai: a csapágy, a lemezeit vasmag, a forgórész kiegyensú­lyozatlansága és a forgó mágneses tér. A villamos motor által keltett zajt lehet csökkenteni golyóscsapágy helyett csúszó­csapágy alkalmazásával, a forgórész kiegyen­súlyozásával és a motortérfogat olyan opti­mális kialakításával, amely lehetetlenné teszi, hogy a keletkező belső zajok a motortérben mechanikai rezonanciát hozzanak létre a hall­ható hangok tartományában. A golyóscsapágy helyettesítése csúszó­csapággyal a legjobb minőségű csúszócsap­ágy és kenőanyag esetén is a ventillátor élet­tartamát csökkenti. A forgórész egyedenkénti pontos kiegyensúlyozása a gyártási költsé­geket jelentős mértékben növeli. A szüksé­ges motorteljesítményhez kívánatos méret és a mechanikai rezonancia elkerülését biz­tosító forma és térfogat a bonyolult elosztott paraméterű rendszert figyelembevéve gyakor­latilag nem optimalizálható. További komplikációt jelent, hogy a vil­lamos motor, a forgó lapátok és a keret egy merev mechanikai rendszert alkot, sőt beépí- 2 1 tett esetben a hűtött teret burkoló elemek is tovább erősíthetik a motorban keletkező zajt. A jelenleg ismert műszerventillátorok főbb szerkezeti elemei — a motor és a befoglaló keret — közvetlen fémes kapcsolatban van­nak egymással, így igen jó szerkezeti egysé­get alkotnak, de az előzők alapján a motor zajkeltő rezgéseit jól vezetik és a működő ven­tillátor hallható zaját növelik. Ezen hőre keményedő műanyagból ké­szült keret sem segít a szükséges mértékben. A találmány feladata olyan kiszajú kere­tes műszerventillátor kialakítása, amely a for­gó villamosmotorban keletkező zajt keltő mechanikai rezgések terjedését megakadá­lyozza a befoglaló keretszerkezet felé. A találmány tárgyát képező kiszajú ke­retes műszerventillátor azon a felismerésen alapul, hogy ha a forgó villamosmotor há­zát két, rugalmas anyagból — gumi vagy más műanyag — készült közbetét segítsé­gével szereljük a befoglaló keretszerkezet­be — ilymódon a motorház és a keretszerke­zet között fémes érintkezés nem jön létre — a motor által keltett ventillátor zaj jelentős mér­tékben lecsökken. A feladat megoldására olyan kiszajú ke­retes műszerventillátort hoztunk létre, amely­nek merev keretszerkezete, a keretszerkezet­ben központosán és motorházban elhelyezett villamos motorja és a motor forgórészére szerelt lapátrendszere van7 és a találmány szerint a motorház két, egymáshoz képest a konstrukció által megengedett maximális távolságban elhelyezett, rugalmas mechanikai rezgéscsillapító anyagból készült közbetéten keresztül a keretszerkezethez alakzáró kö­téssel van csatlakoztatva. A keretes műszerventillátor találmány sze­rinti kialakításával az előzők alapján — a ventillátor villamos motorjában levő zajkel­tő forrásokat — csapágy, lemezeit vasmag, kiegyensúlyozatlan forgórész — két rugal­mas szerkezeti elem — közbetét — közbeik­tatásával elválasztjuk a ventillátor keret­­szerkezetétől. A könnyű gyárthatóság érdekében célsze­rű, ha a közbetétek gyűrűk, vagy "0”-gyű­­rük. A találmány tárgyát képező kiszajú ke­retes műszerventillátor több előnnyel ren­delkezik. Az első és a célból adódó előny az, hogy a motor és a keretszerkezet között levő két, rugalmas anyagból készült közbetét a motor­ban keletkező rezgések terjedését a keret fe­lé — és így a felerősítési helyek irányában is — megakadályozza, illetve amplitúdójukat erőteljesen csillapítja, ezáltal csökkentve az üzemelő ventillátor által keltett zajt. A második előny az, hogy a két, rugalmas anyagból készült közbetét alkalmazása olyan konstrukciós megoldást eredményez, amely két független szerelhető egységből áll: a mo­tor lapátrendszerrel és a keretszerkezet. A keretszerkezetbe való szerelés a két közbetét 2 193400 5 10 15 20 25 30 3!5 40 45 50 55 60 65

Next

/
Oldalképek
Tartalom