193392. lajstromszámú szabadalom • Feszítőék
193392 1 A találmány feszítőék, feszítőhüvellyel és a feszítőhüvelybe egy csavarral behúzható, és feszítőkúppal ellátott feszítőtesttel és a feszítőhüvely, és egy ellenágy között elrendezett, előnyösen műanyaghüvely által alkotott duzzasztó zónával. A bevezetőben említett feszítőékek oly módon kerülnek horgonyzásra, hogy a feszítőtestet behúzzák a feszítőhüvelybe, miközben a feszítőhüvely közvetlenül egy távtartó hüvely révén a csavar ellenágyára fekszik fel. A feszítőtest menet révén lehet a csavarral összekötve vagy helyette egy menetes csap lehet, amely ellenágyként egy csavararányával rendelkezik. Ilyen feszítőék alkalmazása a horgonyzási hely húzózónájában nagy utánfeszítési képességet kíván meg, hogy a furatnak például repedés következtében előálló bővülése esetén a tartóerő csökkenést el lehessen kerülni. Jó utánfeszítést lapos feszítőkúppal lehet elérni. A lapos feszítőkúpnál viszont nincs kihasználva a horgonyzási alap szilárdsága, mivel a feszítőtest idő előtt a feszítőhüvelyen áthúzásra kerül. Ez még korábban bekövetkezik, ha a furat, például repedés következtében megnő. Nagyon meredek feszítőkúp szög esetén viszont fennáll a veszély, hogy a feszítőék csak meg nem felelő módon kerül szétfeszítésre, mivel a feszítőtest behúzásakor szükséges nagy forgatónyomaték a csavar túlterhelése miatt nem fejthető ki. Ennek a horgonyzásnak a következménye, hogy az egész elem a nem megfelelő szétfeszítés miatt a furatból kicsúszik. A találmány feladata a felsorolt hiányosságok kiküszöbölése és egy olyan feszítőék létesítése, amelynek nagy az utánfeszítő képessége és ugyanakkor a repedésre érzéketlen nagy horgonyzóerőt biztosít. A találmány szerint a feladatot azáltal oldjuk meg, hogy a feszítőék feszítőkúpjának legnagyobb átmérőjű részéhez érintőlegesen egy konkáv módon öblösített szakasz csatlakozik, és az ezen szakasz kifutó részére helyezett érintő a feszítőék középtengelyével egy olyan szöget alkot, amely mintegy kétszerese a feszítőkúp szögének. A találmány szerinti feszítőéknek az előkészített furatba helyezése után a csavar elfordításával a feszítőtestet tengelyirányban mozgatjuk és a feszítőhüvelybe behúzzuk. Az először lapos szögű rész kerül a feszítőhüvelylyel kapcsolatba, és így viszonylag kis húzási erő hatására nagy sugár irányú préselőerő keletkezik, amely megakadályozza a feszítőéknek a furatban történő elfordulását. Szűk furat esetén a maximális horgonyzási erő olyan helyzetben jön. létre, amikor a feszítőhüvely feszítőlamellái még a feszítőkúpon vannak. Nagyobb furatok esetén a feszítőtestnek azonos erejű húzása esetén az olyan mélyen kerül a feszítőhüvelybe, amikor a feszítőtest öblösített szakasza, azaz a növekvő feszítő szög erősebb szétfeszítést okoz. Nagy terhe 2 2 lésnél a feszítőtest még mélyebben kerül a feszítőhüvelybe behúzásra, miközben a mindig növekvő feszítőszög révén a szétfeszítés növekedése következik be. A feszítőküpnak a konkáv módon öblösített szakaszig feszítőszöge mintegy kétszeres értékre nő meg, és így a mindenkori furatgeometriához igazodó optimális horgonyzási állapot következik be. Ezen igazodási képessége révén a találmány szerinti feszítőék a repedésre érzéketlen, mivel a feszítőtestnek a feszítőhüvelybe történő utáncsúszása révén a repedésből származó furatnövekedés kiegyenlítésre kerül. Különösen előnyösnek mutatkozott, ha a feszitőkúp szöge 6°-os, ekkor viszont a konkáv módon öblösített szakasz kifutási részénél a feszítési szög mintegy 12°-os. A találmány egy további előnyös kivitele szerint a feszítőhüvely külső felülete a bevezetett oldali homlokoldalából kiindulóan hátsó homlokoldala felé csökkenő méretű, körbefutó fűrészfogakkal rendelkezik. Ezen kialakítás révén a feszítőhüvelynek a bevezetési oldalán szabad felület keletkezik, ami azt eredményezi, hogy már kisméretű nyomóerő hatására a feszítőhüvely elülső éle a furat falába mélyen belekapaszkodik. Ezáltal járulékosan formazárás következik be, mivel a feszítőhüvely homlokéle növekvő teher esetén egy hátrametszést alakít ki. Ez a hatás még azáltal javítható, hogy a találmány további kivitele szerint a feszítőhüvely külső felületén elülső homlokoldalának tartományában körbefutó horony van, amelybe a feszítőhüvely szomszédos külső átmérőjén túlnyúló rugógyűrü van elrendezve. A keményített rugógyürű szilárdsága révén mélyen behatol a furat falába. Egyidejűleg a rugógyűrű a feszítőlamellákat a feszítőkúpra feszíti, és így a feszítőék bevezetésekor ezek nem tudnak a furat falában fennakadni, valamint biztosítják, hogy a feszítőtest a feszítőhüvelylyel történő összefeszülése révén elfordulásában akadályozva van. A találmány további kivitele szerint előnyös, ha a rugógyűrű hátsó homlokoldal^felé keskenyedő külső felülettel rendelkezik. Ezen kialakítás révén különösen kedvező gyűrű felület adódik a furatba történő kapaszkodás szempontjából. A találmányt részletesen kiviteli példák kapcsán, a rajzok alapján ismertetjük, ahol az 1. ábra furatba helyezett feszítőéket szemléltet, a 2. ábra a feszítőék horgonyzott állapotban, míg a 3. ábra egy feszítőhüvelyt szemléltet, a körbefutó horonyba helyezett rugógyűrűvel. Az 1. ábra szerinti feszítőék a bevezetendő homlokoldalától kiinduló és egy része mentén végigfutó több hasítékkal rendelkező 1 feszítőhüvelyből és 2 csavar segítségével ezen feszítőhüvelybe húzható és a feszítőhüvelyt szétfeszítő 3 feszítőtestből áll. A feszítőtest és a 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
